– A veszélyhelyzet a különleges jogrend egyik típusa, melyet Magyarország alaptörvényének értelmében a kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében hirdet ki, ennek során pedig sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be – mondta a Magyar Nemzetnek ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász, aki szerint a kormány a veszélyhelyzetben rendeletet alkothat, amellyel egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.
– Ezen rendeletek azonban csupán 15 napig maradnak hatályban, és csak az Országgyűlés felhatalmazása alapján hosszabbíthatók meg – hangsúlyozta. Hozzátette: további garanciális szabály, hogy minden, a veszélyhelyzet következtében meghozott rendelet automatikusan hatályát veszti a veszélyhelyzet megszűnésével.
Mint fogalmazott, veszélyhelyzetet többféle esemény kiválthat, ezeket három csoportba sorolhatjuk: elemi csapások és a természeti eredetű veszélyek, az ipari szerencsétlenségek és a civilizációs eredetű veszélyek, végül pedig az egyéb eredetű veszélyek, mely utóbbi csoportban található meg – többek között – a tömeges megbetegedést okozó humánjárvány vagy járványveszély, amely alá a koronavírus-járvány is besorolható.
Megítélése szerint egyértelműen látható, hogy – ellentétben a nyugati liberális mainstream és a baloldal által állítottakkal – a veszélyhelyzet jogintézménye és annak hazai szabályozása kizárólag a járvány elleni sikeres védekezést szolgálja. – Egy felelős kormánynak ugyanis mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy saját polgárai életét és egészségét megvédje, illetve hogy nemzetgazdaságát megóvja. Mindehhez pedig elengedhetetlen a hatékony és gyors döntéshozatali lehetőség, valamint az eredményes védekezési képesség esélyeinek megteremtése, melyeket a veszélyhelyzet jogintézménye biztosítja – hangsúlyozta az alkotmányjogász.
