Tizenegy éve ezen a napon, a déli órákban történt meg minden idők eddigi legnagyobb ipari katasztrófája Magyarországon. Ekkor szakadt át a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. ajkai timföldgyárához tartozó X. számú zagytározójának gátja, amelyből az erősen lúgos, maró vörösiszap ömlött ki, amely majdnem harmincöt kilométer per órás sebességgel zúdult Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely településekre.
A lúgáradat tíz embert megölt, több százat megsebesített és több száz milliárd forintos kárt okozott, elpusztítva a térség természeti élővilágát.
A legnagyobb pusztítás a tározóhoz közelebbi két települést, Kolontárt és Devecsert érte. Az életveszélyessé váló, vörösiszappal szennyezett házakból csaknem négyszáz embert azonnal ki kellett menekíteni, és további száztíz személy kitelepítéséről kellett haladéktalanul gondoskodni. Több százan veszítették el otthonukat, vagyonukat, megélhetésüket. A károsultak száma meghaladta a kilencszáz főt. Az erősen lúgos, maró hatású ipari hulladék több mint ezer hektár mezőgazdasági területet borított el.
A tragédia másnapján Bakonyi Zoltán, a cég vezérigazgatója azt állította az Indexnek, hogy „a vörösiszap nem veszélyes”,
sőt nemes egyszerűséggel ártalmatlan anyagnak nevezte a lúgos zagyot.
Az újonnan felálló kormány október 5-én rendkívüli sajtótájékoztatót tartott, ahol Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette: nem természeti katasztrófa, hanem emberi mulasztás történt. Pintér Sándor a vezérigazgató szavaira reagálva azt közölte:
ha a cégvezetés szerint nem veszélyes az anyag, javaslom, hogy fürödjenek meg benne.
A belügyminiszter bejelentette: vészhelyzetet hirdettek három megyében, lehetővé tették a honvédelmi erők bevonását, Fazekas Sándor vidékfejlesztési minisztert felhatalmazták a veszélyhelyzetek elhárítására, és intézkedtek az állati tetemek elszállításáról. A hadsereg két laboratóriumi rendszerben is ellenőrizte a sugárterhelést és jóval a veszélyes érték alattinak találták.
Ugyanezen a napon Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár
azonnali hatállyal felfüggesztette a Mal Zrt. termelő tevékenységét, egyúttal utasította a kiömlött mérgező iszap tulajdonosát az ajkai térségben megsérült tározó helyreállítására.
A tragédia után két nappal pedig elvégezték a hatásterület légi felmérését, nem sokkal később pedig környezetinformatikai rendszert hoztak létre, hogy segítse a kármentésben résztvevők munkáját. Október 9-én reggel – tartva egy újabb vörösiszap-áradattól – elrendelték Kolontár teljes evakuálását, a település közepén négy-öt méter magas védőgátat építettek, hogy megvédjék az addig épen maradt házakat egy esetleges újabb gátszakadástól.
Egy héttel a katasztrófa után
a miniszterelnök bejelentette, hogy őrizetbe vették a Mal Zrt. vezérigazgatóját, a vállalatot pedig állami irányítás alá vonják.
(Ekkor fogadta el az Országgyűlés azt a törvényt, amely lehetővé teszi, hogy katasztrófahelyzetekben az állam átvehesse a magáncégek irányítását; az első ilyen a Mal Zrt. volt.) A felelősök keresése a tragédia után azonnal elkezdődött. Eredetileg tizenöt ember, köztük Bakonyi Zoltán, a műszaki és a kereskedelmi igazgató, az üzemvezető, a környezetvédelmi felelős és a diszpécser ellen emeltek vádat halált okozó gondatlan közveszélyokozás vétsége és más bűncselekmények miatt 2012 elején, ám négy évvel később a Veszprémi Törvényszék az összes vádlottat felmentette. A határozatot a Győri Ítélőtábla 2017 februárjában hatályon kívül helyezte, két évvel később az új eljárásban
első fokon a tizenöt vádlott közül tíz bűnösségét mondta ki, közülük az egykori vezérigazgatót és műszaki vezérigazgató-helyettesét letöltendő, hatot felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt, egy pénzbüntetést, egy pedig megrovást kapott.
A 2019. december 13-án megszületett jogerős ítéletben a Győri Ítélőtábla hét vádlott esetében súlyosította az elsőfokú ítéletet, három vádlottat letöltendő szabadságvesztéssel sújtott. Az egykori cégvezetők felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be a Kúrián, amely 2020. novemberében ítéletet hozott: börtönben maradnak a felelősök.
Borítókép: Kurucz Árpád
