Magyarországon 64 milliárd forintból indulhatnak egészségügyi fejlesztések, és többek között 17 kórház is megújulhat – jelentette be tegnap Varga Mihály, egy Facebook oldalára feltöltött videóban. A pénzügyminiszter beszámolt róla, hogy hazánk fontos megállapodást kötött az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bankkal, amely révén 183 millió euró, mintegy 64 milliárd forint kedvező finanszírozáshoz jutunk az egészségügyi fejlesztésekhez.
– Az összeget többek között 17 kórház felújítására, laboratóriumi fejlesztésekre, vizsgálati kellékekre, egészségügyi védőeszközök beszerzésére is fordítják – fejtette ki a tárcavezető, és hozzátette: a piacinál kedvezőbb kamatozású forrás az erősödő magyar-ázsiai kapcsolatoknak is köszönhető. Magyarország az első olyan állam, amelynek a bank az ázsiai régión kívül finanszírozást nyújt
– emelte ki Varga Mihály.A videóüzenetben megszólalt Balogh László is, aki arról beszélt, hogy Magyarországnak fel kell készülnie a váratlan helyzetekre, és a forrás biztosítja, hogy az egészségügy fejlesztése, és finanszírozása több lábon álljon. Az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank a világ egyik legjelentősebb és legfiatalabb multilaterális fejlesztési bankja, Magyarország 2017 júniusában csatlakozott ehhez az intézményhez – ismertette a Pénzügyminisztérium pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkára.
EGYBŐL ELSZÓRTÁK A PÉNZT
A tegnap bejelentett pénzügyi forrás illeszkedik az elmúlt években megszokott folyamatokba, de nem mindig volt megszokott az egészségügyi rendszer jelentős fejlesztése, a baloldali kormányok időszaka ugyanis jelentősen megtépázta az ágazatot. Medgyessy Péter kormányra kerülése után a száz napos program keretében átlagosan ötven százalékos béremelésben részesült mintegy 220 ezer egészségügyi dolgozó, de ezután már ínséges idők következtek. A kezdeti kiköltekezés után ugyanis megszorításokra volt szükség, és 2003 szeptemberében le is mondott Csehák Judit szociális- és egészségügyi miniszter miután megismerte a 2004-es költségvetés tervezett sarokszámait.
A baloldal 2003-ban kísérletet tett a kórházak privatizációjára, de az ügyben kezdeményezett népszavazásnak köszönhetően 2004 decemberében sikerült megakadályozni az egészségügyi intézmények kisebbségi tulajdonhányadának magánkézre játszását.
A Medgyessy Pétert megpuccsoló Gyurcsány Ferenc kormánya nem volt képes biztosítani a megfelelő forrásokat az egészségügy számára, ezért második ciklusában 2006 és 2009 között több kórházat is bezárattak, hogy spóroljanak. Erre azért volt szükség, mert a parlamenti választás előtt jelentősen túlköltekeztek, és – mint ismert – meghamisították a költségvetés számait, valamint eltitkolták az Európai Unió előtt a tényleges költségvetési hiányt.
KÓRHÁZBEZÁRÁSRA ÁGYSZÁMCSÖKKENTÉS
A parlament baloldali többsége 2006 decemberében megszavazta azt a törvényt, amelynek értelmében öt kórházat kellett volna bezárni, és további nyolc intézményben megszüntették volna az aktív ágyakat. A fővárosi Schöpf-Merei Kórház, a Budai MÁV kórház, a borsodi Dialízis Center, a kecskeméti Repülőkórház és a Parádfürdői Állami Kórház bezárásáról döntöttek, és nem sokkal később az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet is ezek sorsára jutott. Az aktív ágyakat pedig a bonyhádi, a kapuvári, a szikszói, a várpalotai, a zirci, a nagykőrösi kórházban, a soproni szanatóriumban, valamint a fővárosi Szent Rókus Kórházban szüntették volna meg.
A hatalmas társadalmi elégedetlenség és az orvosszakma tiltakozása miatt végül nem az összes tervezett intézményre tettek lakatot, de a Schöpf-Merei Ágost Kórház és Anyavédelmi Központot, az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetet és a Svábhegyi Gyermekgyógyintézetet bezárták, valamint összevonták, illetve leépítették a Margit Kórházat, a Budai Gyermekkórházat és a Szent János Kórházat.
Az OPNI bezárása váltotta ki a legnagyobb felháborodást, hiszen emiatt rengeteg önellátásra képtelen pszichiátriai beteg vált hajléktalanná.
Gyurcsány Ferenc kormányzásának egyik leghírhedtebb intézkedése volt, hogy 2007-ben – egészségügyi reform címén – drasztikus kórházi ágyszámcsökkentésbe kezdtek, 80 ezerről 71 ezer férőhelyre szűkítve az aktív ellátást. A baloldal kormányzásának kezdetén, még 79,2 kórházi ágy jutott tízezer lakosra hazánkban, ami 2010-re 71,3-ra csökkent.
A VIZITDÍJ MÁR SOK VOLT
Emellett 2007 februárjában bevezették a 300 forintos vizitdíjat, ami lényegében az egészségügy fizetőssé tételét jelentette. A Fidesz népszavazást kezdeményezett a kérdésben, amelyen a résztvevő választópolgárok jelentős többsége elutasította a vizitdíjat, így az érvényes és eredményes referendum révén sikerült eltöröltetni a vizitdíjat és a kórházi napidíjat.
A Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai-kormányok idején az egészségügyben uralkodó káosz ahhoz vezetett, hogy tömegesen hagyták el az orvosok a pályát vagy mentek külföldre dolgozni. Összesen több, mint háromezer orvos tűnt el a magyar állami egészségügyi rendszerből nyolc év alatt. A baloldal hatalomra kerülésének évében a tízezer lakosra jutó dolgozó orvosok száma 36,8 volt, amit Gyurcsány Ferencéknek sikerült leküzdeniük 34-re.
Az egészségügy vergődését a baloldali kormányok ideje alatt az is jól mutatja, hogy 2002 és 2010 között hat egészségügyi minisztert – Csehák Juditot, Kökény Mihályt, Rácz Jenőt, Molnár Lajost, Horváth Ágnest és Székely Tamást – is elfogyasztottak a szocialista miniszterelnökök.
ANYAGI MEGBECSÜLÉS
A jobboldal hatalomra kerülésével aztán az egészségügyben is sikerült rendet teremteni, aminek köszönhetően a hazánkban dolgozó orvosok száma is növekedésnek indult.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2019-ben már rekordot jelentő 41 282 orvos végezte gyógyító munkáját a magyar egészségügyben, és a tízezer főre eső orvosok száma 42,3-ra emelkedett, ami nyolccal több, mint amikor Bajnai Gordon átadta a kormányrudat Orbán Viktornak.
A megfelelő anyagi megbecsülés is hozzájárult a fordulathoz, hiszen 2010 óta az orvosok bére két és félszeresére emelkedett, és 2023-ra egy kezdő rezidens már átlagosan bruttó 687 ezer forintot keres majd. Egy több, mint 41 éve a pályán lévő orvos pedig 2 millió 380 ezer forintot vihet majd haza havonta. Az ápolóknál is egy többéves, átfogó béremelési program zajlik, 2010 óta folyamatosan nő a megbecsülésük, megvalósult egy 60 százalékos béremelés, 2019 és 2022 között pedig újabb, összesen 72 százalékos illetményemelés történik.
BERUHÁZÁSOK SORA
A béremelések mellett a nemzeti kormány az intézményfejlesztésre is jelentős összegeket fordít. Több mint nyolcvan vidéki kórház újult meg 2010 óta, amire 500 milliárd forintot fordítottak. Jelenleg pedig a központi régió intézményfejlesztése zajlik 750 milliárd forintból, amelynek része a Dél-Budán megvalósuló, 1,2 millió embert ellátó szuperkórház.
Az egészséges Budapest program keretében heti rendszerességgel jelentik be az újabb fejlesztéseket. Csak az elmúlt hónapokban több, mint 13 milliárd forint értékben adtak át fejlesztéseket. Elkészült a Korányi Intézet nővérszállója, átadták az Országos Onkológiai Intézet új mellkassebészeti tömbjét, a Jahn Ferenc Kórházban felújították az urológiai osztályt, a Pécsi Tudományegyetemen modern képzési körülményeket garantáló fejlesztést zártak le, valamint átadták a Debreceni Egyetem onkoradiológiai klinikai épületét és Dunakeszi szakorvosi rendelőjét. Emellett a Manninger Jenő Országos Traumatológiai Intézetben új, világszínvonalú műtőt alakítottak, és húsz új mentőautót kapott az Országos Mentőszolgálat.
