A Belügyminisztérium és a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal is arról tájékoztatta a Magyar Nemzetet, hogy
nem járt náluk a bajai baloldali városvezetés által az elmúlt hetekben kipostázott konzultációs ív. A kormányhivatal jelezte azt is, hogy nincs is ilyen bejelentési kötelezettsége az önkormányzatok felé.
Lapunk megírta, hogy jogszabályokba ütköző konzultációt indíthatott a bajai önkormányzat, amely városfejlesztési kérdésekben kérte ki a helyiek véleményét. A momentumos Nyirati Klára vezette város névvel és címmel ellátott kérdőíveket vár vissza, ami miatt többen is adatgyűjtési vagy épp profilozási szándékot gyanítanak az akció mögött. A polgármester a Facebookon is magyarázkodásba kezdett: szerinte a hamisítások elkerülése miatt van szükség arra, hogy a válaszok mellé a nevüket és a címüket is feltüntessék a visszaküldők. A kommentelők ugyanakkor úgy vélték, hogy ez az eljárás akár az adatokkal való visszaélésre is lehetőséget adhat. A baloldali városvezető azzal próbálta bizonygatni az igazát, hogy egy válaszkommentben jelezte, a Belügyminisztériumnál és a kormányhivatalnál is jártak a kérdőívek, mielőtt postázták volna őket (ezért késett a kiszállítás). Ezzel a hazugsággal vélhetően a város jobboldali polgárait próbálta becsapni, akiknek ezzel azt üzente, ne féljenek megadni az adataikat és visszaküldeni a kérdőívet.
– Amennyiben a bajai önkormányzat által összeállított konzultációs kérdőíveken – vagy az azok megküldésére szolgáló borítékokon – neveket, címeket, egyéb személyes adatokat kérnek, vagy azokat azonosításra alkalmas adatokkal együtt gyűjtenek be,
fennáll annak a veszélye, hogy ezen adatokat az adatvédelmi követelmények érvényesülése nélkül szimpatizánsi adatbázis építésére használják fel
– ezt már Lomnici Zoltán nyilatkozta a Magyar Nemzetnek. Az alkotmányjogász arra hívta fel a figyelmet, hogy a begyűjtött adatokkal végzett bármilyen művelethez az érintett hozzájárulása szükséges, és azt is biztosítani kell, hogy ez a hozzájárulás bármikor visszavonható legyen. Hozzátette: fontos kérdés, hogy a felhívás mellett található-e arra vonatkozó tájékoztatás, hogy pontosan mely adatkezelők, mely adatokat, milyen célokból, mely jogalappal és meddig kezelnének és milyen módon lehet adott esetben az érintetti jogokat érvényesíteni.
– Ezen tájékoztatás hiányában, illetve nem kellően konkrét vagy a meghirdetettől eltérő célokból végzett adatgyűjtés esetén a személyes adatok kezelése sérti a GDPR rendelkezéseit
– tájékoztatott a jogász.
Borítókép: Nyirati Klára ellentmondásba keveredett. (Fotó: Facebook/Nyirati Klára)
