A Hangdimenziók – Zenei utazások térben és időben címet viselő állandó kiállítás, amely már január 28-tól megtekinthető lesz, ezer négyzetméteren elevenedik meg a látogatók előtt.
A zenetörténeti kalandozás az ősember mágikus cselekményeitől, vagyis a zene születésének pillanatától indul, ami után számos izgalmas installáció által a magyar népzene kap teret. Az első fordulópont az írott zene megjelenése, ezt követi a többszólamúság, majd jön az újabb fordulat, az opera műfajának megszületése. A látogatók bekopogtathatnak a legnagyobb mesterekhez, Bachhoz, Haydnhoz és Mozarthoz, illetve a zenetörténet szempontjából fontos XVIII–XIX. századi európai városok is megelevenednek.
Az állandó tárlat továbbá kiemelten mutatja be a magyar nemzeti opera létrejöttét, az opera komplex világát, valamint Liszt Ferenc „életútjait” is. Ezután átlépünk a XX. századba, amelynek zenetörténete elképzelhetetlen Bartók Béla és Kodály Zoltán nélkül. Emellett ez a korszak a zenei kísérletek és újító törekvések ideje is, Mahlertől Debussyn át a mai komponistákig, és ide tartozik a technológia fejlődése, a fonográftól a legmodernebb hanghordozókig és az elektromos hangszerekig, amelyek végigkísérik a mindent elsöprő populáris zenei stílusok térhódítását. A tárlat végére a saját korunkig jutunk el, amikor rengetegféle zene, zörej vesz körül bennünket. A kiállítást interaktív módon, téralapú fejhallgatók segítségével járhatják végig a látogatók, akik az elmúlt két évezredből csaknem háromszáz rövid zenei részletet hallgathatnak meg.
Az állandó kiállítás mellett azonban az egész intézményt kiemelt figyelem övezi, amely a nemzetközi díjak és elismerések számában is megmutatkozik.
A sikerszéria idehaza is folytatódik, ugyanis a Magyar Zene Háza a Highlights of Hungary ötven jelöltje közé is bekerült, az ötvenes listából pedig az elmúlt év legkiválóbb magyar teljesítményeit fogják kiválasztani.
A számos elismerés ellenére azonban a magyar baloldal már évek óta igyekszik negatív hangulatot kelteni a Liget-projekt ellen.
Az elmúlt évek során egyebek mellett Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke, a DK-s Oláh Lajos, az LMP-s Moldován László, valamint Bárdi Zsuzsanna erzsébetvárosi alpolgármester is a Városliget zöldterületeinek úgymond védelmére kelt, függetlenül attól, hogy a zöldfelületet a projekt nem csökkenti, sőt növeli.
A Liget-projekt számos beruházásával együtt a Magyar Zene Háza is a folyton-folyvást a baloldali támadások kereszttüzébe került. Emlékezetes: amikor megkezdődtek a ház építési munkálatai, a zöldfelületek védelmében Karácsony Gergely, Zugló akkori polgármestere a ligetvédőkkel együtt az egész éjszakát a Városligetben töltötte, másnap reggel pedig a Párbeszéd feljelentést tett hivatali hatalommal való visszaélés miatt.
Karácsony azonban főpolgármesterként is a Liget-projekt teljes megvalósulását igyekszik megakadályozni azáltal, hogy az Új Nemzeti Galéria, a Magyar Innováció Háza és a Városligeti Színház megépítését blokkolja.
A Magyar Zene Házának elkészültével azonban megtörni látszik a jég, a baloldali sajtóban ugyanis több olyan cikk látott napvilágot, ahol kifejezetten méltatják az intézményt. A HVG írása szerint
a Magyar Zene Háza remek lett, sőt valóban olyan légies és varázslatos, mint amit a látványtervek ígértek. Véleményük szerint ezért aligha túlzás azt állítani, hogy az intézmény Magyarország egyik legjelentősebb kortárs épülete lesz.
A HVG-hez hasonlóan pedig a 444.hu is beismerte, hogy „a Magyar Zene Háza tényleg szép lett, és úgy tűnik, nem sebezte halálra a Városligetet.”
Borítókép: Magyar Zene Háza (Fotó: Kurucz Árpád)
