A Honvédelem.hu tájékoztatása szerint a megállapodás – ami a Diana Fegyvertechnikai Technikum és Kollégium, a Neumann János Egyetem, valamint az MH Modernizációs Intézet között jött létre – egy már 2021 augusztusa óta tartó szakmai kapcsolatot erősít meg. Célja, hogy hatékonyan szolgálja a Magyar Honvédség és a hazai védelmi ipar szakemberállományának biztosítását és képzését; mindemellett járuljon hozzá a védelmi ipart érintő gépészmérnöki életpályamodell megteremtéséhez, valamint készítse elő és végezze el az oktatást szolgáló fejlesztési feladatokat.
Maróth Gáspár szerint e megállapodás új korszakot nyit a hazai hadiipar, azon belül is a fegyverfejlesztés területén.
– Azt gondolom, hogy ez az együttműködés Magyarország szempontjából is példaértékű. Megmutatja, hogy összefogással miként lehet eljutni a semmiből egy olyan szintre, ami már nemzetközileg is értelmezhető – jelentette ki.
A védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos aláhúzta: az együttműködési megállapodás aláírása azért is fontos, mert „elérkeztünk a magyar fegyvercsalád fejlesztésénél arra a pontra, amikor most már az eredeti mérnökcsapat mellé egyéb erőforrásokat kell tudnunk allokálni”.
Éppen ezért üdvözölte a kecskeméti Neumann János Egyetemet. Mint mondta: az intézmény elsőként csatlakozott a hadiipari fejlesztések támogatásához. Úttörő munkájukat ma már többen is követik, így más oktatási intézmények mellett miskolci, óbudai, illetve győri egyetemek is bekapcsolódnak e fejlesztésekbe. Köszönetét fejezte ki továbbá Filótás István dandártábornoknak és csapatának, a Modernizációs Intézetnek, akik – mint Maróth Gáspár fogalmazott – a fegyverek tesztelését és ezáltal az abból fakadó műszaki és továbbfejlesztési véleményezéssel kapcsolódnak be a fejlesztésbe.
A védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos a köszöntőjében leszögezte: e megállapodással gyakorlatilag a fegyverfejlesztés második fázisát nyitják meg. – Az első fázist sikeresen vette a cég és a fejlesztőcsapat, ami azt jelenti, hogy zajlik, illetve részben be is fejeződött a fegyverek prototípusainak tesztelése – mondta, hozzátéve: a megfelelő lövésszámok alapján a fegyverek kiállták az első próbákat, alkalmasak arra, hogy valóban elkezdődhessen az ipari gyártás, nemzetközi piacon eladható árú és minőségű fegyvereket előállítva.
Fülöp Tamás, a Neumann János Egyetem rektora – megerősítve az elhangzottakat – hangsúlyozta: a kecskeméti oktatási intézmény az elsők között ismerte fel a nemzeti védelmi ipar megújításában és fejlesztésében rejlő felsőoktatási, képzési és kutatásfejlesztési lehetőségeket. – A most aláírt együttműködési megállapodás megerősíti és kiszélesíti a térségben, így mindenekelőtt a Bács-Kiskun megyében már meglévő és a kiskunfélegyházi Arzenál lévén nagyobb gazdasági jelentőségre szert tevő védelmi ipari, technológiai kapacitásokat. Mindezek mellett az egyetemi mérnökképzés részeként felsőoktatási szintre emeli a Csongrádon már nagy hagyományokkal rendelkező szakképzési potenciált – jelentette ki.
Arra is kitért, hogy az aláírt megállapodással egyidejűleg megjelenik a fegyvertervező mérnök képzés is az egyetemen. Fülöp Tamás azt is hozzáfűzte, a szakirány fontosságát és megbecsültségét példázva egy díjat is alapítottak: az évfolyamelső végzős nevét minden évben, egy az egyetem aulájában kiállított, 1848–49-es forradalom és szabadságharc korabeli szablyára vésve fogják megörökíteni.
Bozó Gábor, a Diana Fegyvertechnikai Technikum és Kollégium igazgatója szerint a hazai fegyvergyártáshoz termelő fegyvergyárra, innovációra, kutatásfejlesztésre, szakképzésre és nem utolsósorban mérnökképzésre van szükség. A szakképzés területén a csongrádi intézmény több mint három évtizedes múltra tekint vissza. – Ma már saját fegyvergyártó kapacitással, javítóüzemmel büszkélkedhetünk, ahol egyedi és sorozatgyártásra alkalmas fegyvereket fejlesztünk, prototípusokat alakítunk ki, és ebben az üzemben fegyveralkatrészek tervezése és gyártása is zajlik – mondta Bozó Gábor. Rámutatott arra is, hogy a Diana Fegyvertechnikai Technikum és Kollégium ma egy olyan képzési központ és bázis a régióban, ami egy széles skálájú átjárhatóságot biztosító, de egyben egy nagyon speciális szakterülethez értő képesítést ad.
– Ennek a három potenciálnak az együttállása: a tapasztalat, az átjárhatóság és a szakértelem pedig egy új szóval úgy definiálható, hogy versenyképesség – szögezte le.
Filótás István dandártábornok, az MH Modernizációs Intézet parancsnoka úgy fogalmazott: a ma aláírt megállapodás egy hosszú ideje tartó kiváló kapcsolat eredménye. Az intézet által nyújtott támogatás kapcsán elmondta, hogy a szervezet rendelkezik azzal a felkészült szakállománnyal, amely hatékonyan képes támogatni a fegyverzettechnikai, fegyvertervező szakirányú képzést. – A Magyar Honvédségnek pedig nagy szüksége van a megfelelő utánpótlásra, a korszerű műszaki ismeretekkel bíró hadmérnökök vonatkozásában, akik a jövő logisztikai támogató rendszer, illetve a kutatásfejlesztés bázisa lehetnek. Másrészt az egyre bővülő hazai védelmi ipar is igényli ennek a felkészült, hadmérnöki, haditechnikai ismeretekkel felvértezett mérnöki állománynak a megjelenését a hazai munkaerőpiacon – tette hozzá.
Borítókép forrása: Baranyai Gábor
