A mai tárgyalási napon a vádirat szerint az emberölési megbízás alapját jelentő üzleti harc, a NapTV körüli háború részleteiről volt szó a Fővárosi Törvényszéken a Fenyő János meggyilkoltatása miatt zajló perben.
Dézsy Zoltán oknyomozó dokumentumfilmes a tanúvallomásában részletesen kitért arra, hogy Fenyő János hogyan akarta megszerezni a Gyárfás Tamás érdekeltségébe tartozó NapTV-t.
A vád szerint Fenyő János 1998. februári meggyilkoltatása egy Fenyő és Gyárfás Tamás között dúló üzleti háború lezárása volt. Fenyő 1994–95-ben mindenáron meg akarta szerezni a Gyárfás érdekeltségébe tartozó NapTV-t, ami végül is – átmenetileg – sikerült is neki. Dézsy tárta fel annak idején a NapTV-ben meghatározó Földgömb Kft. tulajdonosi viszonyait, azt, hogy a Földgömb Kft. 1994 novemberében jutott többségi részesedéshez a NapTV-t működtető Nap TV Kft.-ben. Fenyő pedig 1995-ben megvette a Földgömb Kft.-t Kristyán Judittól. Fenyő birtokon belül kerülve azonnal érvényesítette az akaratát, és a NapTV emblematikus műsorába, a Napkeltébe a saját embereit ültette be.
Gyárfás a műsor gyártását fizette, ám Dézsy szerint ellenállt Born Ádám főszerkesztői kinevezésének – mint azt a tanú mondta.
Zamecsnik Péter, Gyárfás védője felvetette: mit tud a tanú Tasnádi Péter Napkeltében való részesedési törekvéseiről. Dézsy szerint Gyárfás ellenállt Tasnádi „bejövetelének” a műsorba. Miután a NapTV miatti háború a bíróságon Gyárfás javára dőlt el, Tasnádi többet nem szerepelhetett a műsorban. Ez azért lényeges, mivel a vádirat szerint Gyárfás előbb Tasnádi Pétert bízta meg, hogy ölesse meg Fenyő Jánost, majd miután Tasnádi – bár elvállalta a megbízást – mégsem teljesítette azt, Portik Tamást bújtotta fel, hogy az egykori olajozó bűnöző gyilkoltassa meg az ellenfelét. Jozef Rohác meg is tette ezt.
A védelem kérdezte a tanút Horn Gyula szerepéről is. A sajtóban azóta sem cáfolt információként szétfutott, hogy a Fenyő–Gyárfás-háborút az akkori szocialista miniszterelnök fejeztette be az érintettekkel. Horn békített köztük, és ez sikerrel is járt: Fenyő és Gyárfás az 1997-es újságíróbálon látványosan kezet fogott egymással.
Dézsy Zoltán erről nem tudott részleteket, csak annyit: Horn rendszeresen járt a Napkeltébe, és nem állt érdekében, hogy a két médiamogul összeütközzön egymással.
A tárgyalási nap második tanúja H. Bíró László, a vádbeli időszakban a Fenyő tulajdonolta Népszava belpolitikai rovatvezetője, Fenyő halála után a Népszava főszerkesztője volt.
A ma már visszavonult újságíró elmondta egyebek mellett, hogy vele soha nem személyeskedett Gyárfás Tamás, akinek az akkori főszerkesztővel, Kereszty Andrással volt összezördülése. Gyárfás még a MÚOSZ-nál is feljelentette Keresztyt, miután a Népszavában a NapTV körüli háború során sorra jelentek meg a Gyárfásra nézve terhelő írások az akkori úszószövetségi botránytól kezdve Gyárfás két büntetőügyéig. Amikor a NapTV körüli háború a bírósági ítélettel 1996. október 11-én lezárult, Fenyő – látszólag – elengedte az ügyet, lemondott a tévéről. Fenyő állítólag ki is jelentette, hogy Gyárfás érdektelen neki.
A tanúkihallgatás ezen pontján kisebb meglepetés következett. H. Bíró elmondásából kiderült:
Fenyő a Gyárfással történt kibékülést követően is gyűjtette az erre alkalmazott újságírókkal a terhelő adatokat Gyárfásról, amiket gondosan dossziéba rendezett.
Állítólag ebből lett az a 120 oldalas irat, amit Fenyő átadott a néhai Kiss Ernőnek, a Központi Bűnüldözési Igazgatóság vezetőjének, valamint eljuttatott az akkori belügyminiszternek. (Kuncze Gábor tagadta, hogy kapott volna iratokat Fenyőtől.) Kisst arra kérte Fenyő, az iratok alapján indítson eljárást Gyárfás ellen, erre azonban nem került sor. A per csütörtökön Óvári Győző, a VICO jogásza és Kollár Károly, Gyárfás NapTV-ügyben eljáró ügyvédje meghallgatásával folytatódik.
Borítókép: Fenyő János (középen) Kuncze Gábor (jobbra) belügyminiszterrel és Ungvári Tamással beszélget 1995-ben. (Fotó: MTI/Kovács Attila)
