Kijelenthető, hogy az egészségügy privatizációjára, illetve az egészségügyi szolgáltatások magánszereplők részére történő kiszervezésére vonatkozó baloldali javaslatok nem találkoznak a magyar választók elvárásaival.
A Századvég Alapítvány aktuális kutatása rámutat: a válaszadók 85 százaléka ellenzi, hogy a kórházak magánbefektetők kezébe kerüljenek, és mindössze a 12 százalékuk támogatná, hogy az egészségügyet az állam privatizálja Magyarországon.
A Századvég Alapítvány emlékeztet: a baloldal miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter az elmúlt években több nyilatkozatában is felvázolta az egészségügy átalakításával kapcsolatos terveit, melyek keretében egyrészt a fizetős egészségügyet méltatta, másrészt a szolgáltatók privatizálása mellett tett hitet.
Fontos kiemelni, hogy a hódmezővásárhelyi polgármester felvetései nem előzmény nélküliek a baloldalon, 2003-ban Medgyessy Péter, majd 2006-ban Gyurcsány Ferenc kormánya is tervbe vette az egészségügyi szolgáltatások magánkézbe történő kiszervezését.
Márki-Zay Péter 2018-ban az egészségüggyel kapcsolatban kifejtette, hogy „én meg vagyok győződve róla, hogy ezen az állapoton, ami ma van, ezen csak egy drasztikus magánosítás segíthet”, hozzátéve, hogy „a szolgáltatók, azok igenis legyenek magánszolgáltatók, versenyezzenek egymással, gazdálkodjanak felelősen”. A baloldal kormányfőjelöltje 2020-ban felvázolta továbbá, hogy „egy olyan szolgáltató, versenypiaci egészségügyet kell felépíteni, ami egy egybiztosítós modellben is teret ad a magánszolgáltatóknak”.
Ezenfelül Márki-Zay 2021-ben rögzítette, hogy „az egy egybiztosítós, versengő egészségügyi modellt” látja ideálisnak, mivel „álszentség lenne azt mondani, hogy az egészségügy nem üzlet”, valamint „ahol fizetős egészségügyet vezettek be, ott viszont jól működött”
– idézi fel a Századvég a kutatásához készített elemzésében az egyesült baloldal miniszterelnök-jelöltjének szavait.
Borítókép: Márki-Zay Péter, az egyesült baloldal miniszterelnök-jelöltje. Fotó: Kurucz Árpád
