Mostanra sikerült megteremteni a médiaegyensúlyt Magyarországon

Szinte minden magyar ember fogyaszt médiát, és a politikai híreket is kiegyensúlyozottan, fele-fele arányban olvassák a magyarok – derült ki az Igazságháborúk című konferencián. Boros Bánk Levente azt is elmondta, hogy a kormánykritikus médiatermékek száma 2010 óta folyamatosan nő. A konferencia zárásaként egy kerekasztal-beszélgetésen feszült egymásnak a hagyományos újságírói felfogás és a médiagyártást háborús keretek között értelmező hozzáállás.

Fotó: Teknős Miklós

– Magyarországon a felnőtt lakosság 93 százaléka aktív médiafogyasztó – jelentette ki az Igazságháborúk című konferencián Boros Bánk Levente. A Nézőpont Intézet elemzési igazgatója arról beszélt, hogy milyen arányok vannak méréseik alapján jelenleg a médiában. A Nézőpont Intézet méri a médiafogyasztási szokásokat, és kimutatásokat készít a médiatermékekben megjelenő tartalmakról is, többek között aszerint is, hogy egyes műsorok potenciálisan hány embert érnek el, és politikailag melyik oldalra húznak. 

Boros Bánk Levente. Fotó: Teknős Miklós

– Egyáltalán nem mutatható ki, hogy a kormánypárti médiumok túlsúlyban lennének. Ha az eléréseket nézzük, akkor jelenleg nagyságrendileg ugyanannyian olvassák a kormánypárti és az ellenzéki médiatermékeket

– jelentette ki Boros Bánk Levente. A szakember szerint oldaltól függetlenül el tudnak juttatni üzenetet az emberekhez a politikai erők. Hozzátette: a kormánykritikus médiumok bevételei folyamatosan nőnek 2015 óta, és 

úgy is növekszik ezen médiatermékek száma, hogy a baloldal 2010 óta ellenzékben van.

– A média feladata az igazság keresése és ennek közvetítése a fogyasztók felé – ezt már Boris Kálnoky, a Mathias Corvinus Collegium Média Iskolájának vezetője mondta el a konferencia keretei között megrendezett kerekasztal-beszélgetésen. A pódiumot moderáló Gazsó L. Ferenc Deák Ferencet idézve felvetette, hogy azt lenne a legfontosabb rögzíteni, hogy hazudni nem szabad. Boris Kálnoky szerint inkább a vélemények eluralkodása jelent jelenleg nagyobb veszélyt, mint a hazugság.

– Deák Ferenc kiegészítené törvényjavaslatát, ha ma élne

– mondta el Mráz Ágoston Sámuel, aki szerint egészen mostanáig nem volt kiegyensúlyozott a magyar médiapiac, ennek eléréséhez 12 évnyi jobboldali kormányzás vezetett el. A Nézőpont Intézet vezetője szerint Németországban például már nem jelenhetnek meg az alkotmányos rendet olyan szinten támadó írások, mint például Magyarországon, ahol az elmúlt hónapokban az volt a slágertéma, hogy a baloldal hogyan alkotmányozna feles parlamenti többséggel. 

G. Fodor Gábor első megszólalásában kritizálta a jobboldali nyilvánosságot, ami szerinte továbbra is defenzív testtartást vesz fel. A 888.hu főszerkesztője szerint 

vagy felmegy az ember a csatatérre és megütközik, vagy veszíteni fog. 

G. Fodor arról is beszélt, hogy nem magától értetődő, mi az igazság, szerinte inkább igazságok háborúja zajlik, ahol kifinomultabb harcmodorra van szükség. 

Arra a moderátori felvetésre, hogy mit lehetne tenni az ellen, hogy az egymás mellett való elbeszélés megváltozzon, Mráz Ágoston Sámuel arról beszélt, hogy fontos látni azt is, hogy a politikai oldalak milyen médiastratégiákat dolgoznak ki. 

– A háború zajlik, a hadiszerencse és a küzdelem intenzitása nap nap után változik

– fogalmazott Mráz.

Boris Kálnoky úgy reagált erre, hogy ő sosem érezte magát harcosnak, de elismeri, hogy a magyar médianyilvánosság így működik. Ahogyan fogalmazott, ő elsősorban megérteni szeretné az eseményeket, feltárni, hogy mi az igazság, és utána megírni. 

Mráz szerint egy hadseregben mindkét felfogásra szükség van. – Igény van az igaz tartalmakra, rengetegen szeretnének igényes jobboldali médiatartalmat fogyasztani – fogalmazott a Nézőpont vezetője.

– Mit jelent 2022-ben a média függetlensége, érdemes-e erről beszélni?

– vetette fel Gazsó L. Ferenc. Boris Kálnoky szerint, ha anyagilag független a szerkesztőség, akkor független a médium, Mráz Ágoston Sámuel szerint viszont az a kérdés, hogy az újságírók szabadon dolgozhatnak-e, mert valahonnan muszáj finanszírozni a működést. G. Fodor Gábor azon a véleményen volt, hogy 

senki nem fogja finanszírozni az újságírók igazságkeresését, sőt ma már szerinte elveszett a szavak tekintélye is,

az emberek nem olvasnak tartalmakat, csak a címet és a leadet. – Az emberek impulzusokat szeretnének, a szavak, mondatok fárasztók – fogalmazott a 888.hu főszerkesztője. 

Gazsó L. Ferenc a pódiumbeszélgetést azzal zárta, hogy mind a három résztvevőt meginvitálta egy következő alkalomra, ahol élesebb vitákat is kilátásba helyezett.

A Magyar Nemzeti Médiaszövetség elnöke, Toót-Holló Tamás (aki lapunk főszerkesztője is) zárszavában arról beszélt, hogy muszáj felismerni a problémákat, amik körülvesznek minket. Elmondta, hogy a jobboldal is felébredt – a woke mozgalmakra célozva – és arra is utalt, hogy a választások közeledtével a médiatér jellegéből adódóan felbolydult. Toót-Holló Tamás azt szeretné elérni, hogy az elkövetkezendő alkalmakon kialakuljon a fundamentum, amelyre alapozva, győztes testtartást felvéve sikerrel vívhassák meg az igazságháborúkat a jobboldal képviselői is.

Borítókép: Kerekasztal-beszélgetés az Igazságháborúk című konferencián (Fotó: Teknős Miklós)