– Egészen 2016-ig Mark Zuckerberg és a többi közösségimédiahálózat-vezér tagadta, hogy médiaplatformokat üzemeltetnek – magyarázta előadásában Koltay András az Igazságháborúk című konferencián, amit a Magyar Nemzeti Médiaszövetség (MNMSZ), az Alapjogokért Központ, valamint a Batthyány Lajos Alapítvány rendezett csütörtökön a sajtószabadságról.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság újonnan megválasztott elnöke rámutatott:
negatív irányú, forradalmi változás volt, amikor egy uniós rendelet értelmében magánkézbe került a szólásszabadság elbírálásának joga.
Ma már ugyanis a Facebook és más platformok ellenőrei dönthetnek arról, hogy mely tartalmak jogellenesek vagy károsak.
Szerinte az európai országok már érzékelték ezt a problémát, különböző jogi megoldásokkal álltak elő, ezek általában a még szigorúbb korlátozás felé mutatnak. A hatósági elnök szerint az uniós új rendelettervezetek jó irányba tett lépéseket vetíthetnek előre.
Koltay András szerint egy másik lehetőség, hogy a közösségimédia-felületeket közszolgálati feladatot ellátó platformokként határozzák meg. Felidézte, hogy az amerikaiak ezzel próbálkoznak, az ottani bíróság hozott egy olyan ítéletet, hogy a Twitter egésze nem közfórum, de az elnök fiókja igen. Koltay András elmondta azt is, hogy szerinte a legnagyobb problémát a platformok szerkesztési gyakorlatának kérdése adja. Felhívta rá a figyelmet, hogy ma már a közösségimédia-felületek személyre szabottan szűrik az üzeneteket, melyeket egyes felhasználók elé tárnak.
A hatósági elnök összegzésében John Miltont idézte, aki szerint
ha szabadon beszélhetünk, akkor könnyebben rátalálhatunk az igazságra.
Koltay András meglátása szerint ma nem beszélünk annyit az igazságkeresésről, mint korábban, pedig fontos lenne.
