– Médiahelyzet: Túlsúly vagy egyensúly? – ezzel a címmel tartotta meg előadását Szánthó Miklós az Igazságháborúk című konferencián, amelyet a Magyar Nemzeti Médiaszövetség (MNMSZ), az Alapjogokért Központ, valamint a Batthyány Lajos Alapítvány rendezett csütörtökön a sajtószabadságról
– A sajtó az ellenség – idézte Nixon amerikai elnök egy hetvenes években tett, később kiszivárgott mondatát az Alapjogokért Központ igazgatója, aki az eseményen a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) elnökeként beszélt. Elmagyarázta, hogy az egykori elnök ezzel a kijelentésével a progresszív, marxizmussal kacérkodó nyugati liberális sajtóra utalt, amely már akkor uralta az amerikai nyilvánosságot.
Szánthó Miklós helyzetelemzése szerint a magyar nyelvű médiatartalmak tekintetében egyensúlyi helyzet felé tartunk, azonban jobboldali médiatúlsúlyról nem beszélhetünk.
– A posztkommunista struktúrák megtörésének vagyunk szemtanúi
– jelentette ki az igazgató.
Felidézte: az 1990 előtt felhalmozott politikai tőkét a kommunista elit sikeresen transzformálta át médiabeli és gazdasági erővé. – A baloldal sokáig akkor is hatalmon volt a kétezres évek közepéig, ha épp nem volt kormányon – fogalmazott Szánthó Miklós. Hozzátette: napilapok, hetilapok, megyei lapok voltak a baloldalhoz köthető tulajdonosoknál, nagyon közel álltak ahhoz, hogy monopóliumuk legyen a valóságértelmezésben, ők alkották meg a narratívát.
Az alapítványi elnök szerint a baloldali nyilvánosság ebben a légkörben szocializálódott, korábban ők határozták meg, hogy hol az origó, és ehhez képest mi, mennyire van jobbra vagy balra. – Nekik az számít sajtószabadságnak, ha ők vannak ebben a pozícióban – véli Szánthó. – Beleszoktak abba a helyzetbe, hogy ők mondják meg, mi a tény és mi a vélemény – emlékeztetett.
Előadásában azt is mondta az igazgató, hogy a változás a 2000-es évek közepétől indult el, a jobboldal ekkor kezdte maga mögött hagyni azt az időszakot, amikor egy napilap, egy hetilap és egy rádió volt csak konzervatív az egész piacon. Értelemszerűen 2010-et követően gyorsult fel a jobboldali térfoglalás. – Ennek a térfoglalásnak az egyik szimbóluma a KESMA – magyarázta az elnök.
– Lehet-e szembemenni a globális liberális mainstreammel? – tette fel a kérdést előadása második felében az Alapjogokért Központ igazgatója. Szerinte az elmúlt években elindult egy olyan gondolkodás, ami arra alapoz, hogy a sajtó és az újságírás liberális, ezzel szemben pedig a propaganda áll. Szánthó Miklós szerint ezzel próbálják alátámasztani, hogy a jobboldali hangoknak nem kell teret adni.
– A liberális sajtó és médiamunkások azt próbálják elhitetni, hogy csak ők a hitelesek, és ezt sokáig a jobboldal is elfogadta
– emlékeztetett. Szánthó szerint ez mára megváltozott, és ez a folyamat gyűrűdzik tovább a közösségi médiában is. A jobboldali hangok felerősödése itt is nagy felhördülést okozott a baloldal köreiben. Szerinte itthon még szerencsések vagyunk, mert szabadon beszélhetünk.
– Magyarországon mi még kimondjuk, hogy az országot magyar országnak akarjuk megtartani, és azt is rögzítettük az alaptörvényben, hogy az anya nő, az apa férfi – zárta gondolatait Szánthó Miklós.
Borítókép: Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója (Fotó: Teknős Miklós)
IGAZSÁGHÁBORÚK
