időjárás 4°C Stefánia 2022. november 28.
logo

Szánthó Miklós: A posztkommunista struktúrák megtörése zajlik a médiában

Kreft-Horváth Márk
2022.01.27. 15:46 2022.01.28. 13:50
Szánthó Miklós: A posztkommunista struktúrák megtörése zajlik a médiában

– Erősödnek a jobboldali hangok a nyilvánosságban, legújabban pedig a közösségi médiában építkeznek hatékonyan konzervatív felületek – mutatott rá Szánthó Miklós, a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány elnöke az Igazságháborúk című konferencián.

– Médiahelyzet: Túlsúly vagy egyensúly? – ezzel a címmel tartotta meg előadását Szánthó Miklós az Igazságháborúk című konferencián, amelyet a Magyar Nemzeti Médiaszövetség (MNMSZ), az Alapjogokért Központ, valamint a Batthyány Lajos Alapítvány rendezett csütörtökön a sajtószabadságról

– A sajtó az ellenség – idézte Nixon amerikai elnök egy hetvenes években tett, később kiszivárgott mondatát az Alapjogokért Központ igazgatója, aki az eseményen a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) elnökeként beszélt. Elmagyarázta, hogy az egykori elnök ezzel a kijelentésével a progresszív, marxizmussal kacérkodó nyugati liberális sajtóra utalt, amely már akkor uralta az amerikai nyilvánosságot. 

Szánthó Miklós helyzetelemzése szerint a magyar nyelvű médiatartalmak tekintetében egyensúlyi helyzet felé tartunk, azonban jobboldali médiatúlsúlyról nem beszélhetünk. 

– A posztkommunista struktúrák megtörésének vagyunk szemtanúi

– jelentette ki az igazgató. 

Felidézte: az 1990 előtt felhalmozott politikai tőkét a kommunista elit sikeresen transzformálta át médiabeli és gazdasági erővé. – A baloldal sokáig akkor is hatalmon volt a kétezres évek közepéig, ha épp nem volt kormányon – fogalmazott Szánthó Miklós. Hozzátette: napilapok, hetilapok, megyei lapok voltak a baloldalhoz köthető tulajdonosoknál, nagyon közel álltak ahhoz, hogy monopóliumuk legyen a valóságértelmezésben, ők alkották meg a narratívát. 

Az alapítványi elnök szerint a baloldali nyilvánosság ebben a légkörben szocializálódott, korábban ők határozták meg, hogy hol az origó, és ehhez képest mi, mennyire van jobbra vagy balra. – Nekik az számít sajtószabadságnak, ha ők vannak ebben a pozícióban – véli Szánthó. – Beleszoktak abba a helyzetbe, hogy ők mondják meg, mi a tény és mi a vélemény – emlékeztetett. 

Előadásában azt is mondta az igazgató, hogy a változás a 2000-es évek közepétől indult el, a jobboldal ekkor kezdte maga mögött hagyni azt az időszakot, amikor egy napilap, egy hetilap és egy rádió volt csak konzervatív az egész piacon. Értelemszerűen 2010-et követően gyorsult fel a jobboldali térfoglalás. – Ennek a térfoglalásnak az egyik szimbóluma a KESMA – magyarázta az elnök. 

– Lehet-e szembemenni a globális liberális mainstreammel? – tette fel a kérdést előadása második felében az Alapjogokért Központ igazgatója. Szerinte az elmúlt években elindult egy olyan gondolkodás, ami arra alapoz, hogy a sajtó és az újságírás liberális, ezzel szemben pedig a propaganda áll. Szánthó Miklós szerint ezzel próbálják alátámasztani, hogy a jobboldali hangoknak nem kell teret adni. 

– A liberális sajtó és médiamunkások azt próbálják elhitetni, hogy csak ők a hitelesek, és ezt sokáig a jobboldal is elfogadta

– emlékeztetett. Szánthó szerint ez mára megváltozott, és ez a folyamat gyűrűdzik tovább a közösségi médiában is. A jobboldali hangok felerősödése itt is nagy felhördülést okozott a baloldal köreiben. Szerinte itthon még szerencsések vagyunk, mert szabadon beszélhetünk. 

– Magyarországon mi még kimondjuk, hogy az országot magyar országnak akarjuk megtartani, és azt is rögzítettük az alaptörvényben, hogy az anya nő, az apa férfi – zárta gondolatait Szánthó Miklós. 

Borítókép: Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója (Fotó: Teknős Miklós)

IGAZSÁGHÁBORÚK

Koltay András: Többet kéne beszélnünk az igazságkeresésről

A dosszié összes cikke
Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.