időjárás 3°C Andor , András 2022. november 30.
logo

Válaszolt az Európai Bizottság a CÖF–CÖKA nyílt levelére

Kincses Krisztina
2022.02.21. 17:46 2022.02.21. 18:03
Válaszolt az Európai Bizottság a CÖF–CÖKA nyílt levelére

Szűkszavú, jellegtelen választ adott az Európai Bizottság a Civil Összefogás Fórum (CÖF) és a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) nyílt levelére azzal kapcsolatban, hogy az Európai Unió Bírósága ítéletében elutasította a magyar és lengyel keresetet a jogállamisági kondicionalitási rendelet ügyében. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász a Magyar Nemzet megkeresésére elmondta, az EU intézményeinek az elmúlt években hozott döntései súlyos jogbizonytalanságot eredményeztek, ezért a szuverenista erőknek, azoknak, akik hisznek az erős nemzetek Európájában, egyre eltökéltebben kell hallatniuk a hangjukat.

Február 16-án tette közzé az Európai Bizottság elnökéhez, Ursula von der Leyenhez címzett nyílt levelét a Civil Összefogás Fórum (CÖF) és a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA). Mint írták, nem okozott különösebb meglepetést, hogy az Európai Unió Bírósága ítéletében elutasította a magyar és lengyel keresetet a jogállamisági rendelet ügyében, hiszen 

a döntést előrevetítette többek között Vera Jourová bizottsági alelnök korábban egy interjúban tett kijelentése is: eltökélt abban, hogy az Európai Bizottság érvényt szerezzen a vonatkozó pénzügyi mechanizmusnak.

Ennek érdekében az EU-s költségvetési támogatások befagyasztását is megemlítette lehetőségként a szerinte kötelezettséget megszegő tagállamokkal szemben. Az unió értékekért és átláthatóságért felelős biztosa ezzel gyakorlatilag megfenyegetett egyes közép-európai országokat – írták nyílt levelükben, amelyben felhívták a figyelmet arra, hogy Jourováék fenyegetéseivel szemben, Magyarország és Lengyelország még a járványválság kellős közepén is határozottan védte és védi szuverén politikai érdekeit, és 2021. március 11-én – nem sokkal a határidő lejárta előtt – keresetet nyújtottak be az Európai Bíróságon. 

Felhívják a figyelmet: az állandó „jogállamisági” fenyegetés nem az európai egységet, hanem a megosztottságot erősítené. A politikai mérlegelés építő jogintézmény és az ideológiai alapú kettős mércét jeleníti meg, amely az EU intézményeibe vetett bizalmat rengetné meg, és végső soron a közösség fennmaradását is veszélybe sodorná. Tényleg ezt akarná Jourová, valamint Brüsszel többi balliberális végrehajtója? – teszi fel a kérdést a CÖF–CÖKA.

Nyílt levelük végén hangsúlyozzák: „a magyar nemzeti civilek elkötelezett képviselőjeként úgy ítéljük meg, hogy a bíróság mai döntése és általában Brüsszel hozzáállása a jogállamiságinak csúfolt eljárásokhoz sértik a népszuverenitást, gyengíteni próbálják a népfelség elvét, és azzal, hogy szinte kizárólag NGO-k számára adnak érdemi teret az uniós eljárásokban, sértik a civil pluralizmus érvényesülését is. Ez a fajta kettős mérce az EU-t megmételyezi, az integráció folyamatát nem csupán lassítja, de annak aláásására is alkalmas”.

Szűkszavú válasz

Az Európai Bizottság alapvető jogok és jogállamiság igazgatósága szűkszavú válaszlevelében jelezte, tudomásul vették a Vera Jourová alelnökhöz intézett levelet, ugyanakkor a jogállamisági jelentés nem egy egyén által készített jelentés, hanem az Európai Bizottság jelentése, amely inkluzív és együttműködésen alapuló folyamat révén keletkezett. Mint írták, e folyamatban a tagállamok és az érdekelt felek is visszajelzést adnak. A jelentést a biztosok testülete fogadja el hivatalosan. 

Válaszukban emlékeztettek arra is, hogy az Európai Bizottság nem fogadja el a tisztviselői ellen irányuló személyes támadásokat. 

Az Európai Bizottság képviselője válaszában hangsúlyozta, továbbra is szorosan figyelemmel fogják kísérni a magyarországi fejleményeket, többek között az éves jogállamisági jelentéssel összefüggésben, és továbbra is szilárdan elkötelezettek az uniós jog és értékek tiszteletben tartása mellett, mert – állításuk szerint – ez szolgálja Magyarország és a többi európai uniós ország polgárainak érdekeit.

Nem kioktatásra vágyunk

ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a CÖF–CÖKA szóvivője az üggyel kapcsolatban lapunk megkeresésére kifejtette, a legutóbbi, az unió bíróságának rossz döntését nemzeti, civil szempontból kritizáló nyílt levelünk valóban úgy tűnik, hogy kiverte a biztosítékot. Az Európai Bizottság a válaszlevelében úgy fogalmaz, a testület nem fogadja el „a tisztviselői ellen irányuló személyes támadásokat”. 

Ifj. Lomnici Zoltán emlékeztet: korábban a bizottság számos alkalommal folytatott párbeszédet levélváltás útján a CÖF–CÖKA vezetőségével, de ilyen sértődött hangnemben – mellesleg ilyen gyorsan – még ez idáig nem reagált az uniós testület egyik megkeresésünkre sem. 

Pedig volt bőven kemény téma, a kudarcos uniós migrációs politikától, a világjárvány katasztrofális brüsszeli kezelésén túl, az álcivil NGO-k diszkriminatív kivételezésén át sohasem hezitáltak a nemzeti érzelmű civilek, ha határozott, kemény hangot kellett megütni – tette hozzá az alkotmányjogász, felhíva a figyelmet arra, hogy soha, így a legutóbbi nyílt levelünkben sem voltak tiszteletlenek, a bizottság narcisztikus reakciója ezért is érthetetlen, egyúttal azt jelzi – mivel az esemény szervezője a Civil Összefogás Fórum –, hogy nemcsak a magyar baloldal, de Brüsszel is tart a békemenettől.

Ifj. Lomnici Zoltán szerint a bizottság jellegtelen válasza nem okozott különösebb meglepetést, mint ahogy az sem, hogy luxembourgi székhelyű Európai Unió Bírósága ítéletében elutasította a magyar és lengyel keresetet az úgynevezett kondicionalitási rendelet ügyében.

Mint mondta, az uniós intézmények képviselői mindig kínosan ügyelnek arra, hogy csupán általánosságban válaszoljanak a felvetett problémák kapcsán, pedig az unióban élő polgároknak, így a magyar embereknek is kötelességük lenne érdemi válaszokkal szolgálni. 

„Ahogy Csizmadia elnök úr fogalmaz, nem kioktatásra vágyunk, és nem mellébeszélésre” – idézte a CÖF–CÖKA szóvivője.

Ifj. Lomnici Zoltán lapunknak arról is beszélt, hogy a CÖF–CÖKA álláspontja szerint a kormányzat eddig is kézben tartotta az ügyet, a keresetben foglalt és általuk megismert szakmai érvekkel az új pénzügyi mechanizmusát vonatkozó rendelet kapcsán szakmailag is egyetértenek. 

Az EU intézményeinek az elmúlt években hozott döntései súlyos jogbizonytalanságot eredményeztek, ezért a szuverenista erőknek, azoknak, akik hisznek az erős nemzetek Európájában, egyre eltökéltebben kell hallatniuk a hangjukat 

– fogalmazott.

Borítókép: Vera Jourová bizottsági alelnök (Fotó: Európai Parlament/Yves Herman)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.