A Magyar falu program alapvetően négy fő pilléren áll, ezek közé tartoznak a pályázatok, a falusi csok, a falusi útalap és a piaci szereplők, azaz a falusi kisboltok és a mikrovállalkozások támogatása
– jelentette ki a Magyar Nemzetnek a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos. Gyopáros Alpár elmondta: ezek közül leginkább a pályázati rendszer tart közérdeklődésre számot, amire az a jellemző, hogy nagyon heterogén, ugyanakkor rugalmas, évről évre, de ha szükséges, akár év közben is tudnak változtatni rajta. A pályázati alprogramokat ugyanis a falvakban élők és a helyi önkormányzatok kéréséhez igazítják. Döntő részben önkormányzatoknak írnak ki pályázatokat, mert azokat a helyi életminőséget meghatározó szolgáltatásokat, amelyeket a pályázatok érintenek, leginkább a települések viszik. Ők tartják fenn a helyi utakat, járdákat és az intézmények többségét. Emellett az egyházközségeket és civil szervezeteket is támogatják, hiszen ők is a helyi közösségi élet fontos szereplői.
A program idei tizenöt pályázatából, egy kivétellel, már mindet kiírták, a kutyák azonosító csippel való ellátásáról, veszettség elleni oltásáról, valamint a kutyák és macskák ivartalanításáról szóló kiírás ezután jelenik majd meg. – Jellemző, hogy ha az előző évben egy pályázat nagyon népszerű volt, akkor azt a következő esztendőben is megjelentetjük, sőt igyekszünk arra a célra több forrást biztosítani. Az újdonságok közé tartozik idén a gépszínpályázat, amelyet azért kértek az önkormányzatok, mert szükségük van olyan ingatlanra, ahol a beszerzett gépeket, egyebek mellett kistraktorokat, bobketeket, buszokat és más járműveket tárolják, adott esetben karbantartják – mondta el Gyopáros Alpár. Hozzátette: a januárban meghirdetett pályázatok lezárultak, ezekben a következő hetekben eredményt is hirdetnek. A kormánybiztos nem tartja elképzelhetetlennek, hogy idén írnak még ki pályázatokat, ez azonban attól függ, hogy a költségvetés mit enged majd meg.
Új pályázatok jelenhetnek meg
Bár alig kezdődött el a 2022-es esztendő, már a következő évet tervezik a Magyar falu programnál, ehhez többek között az országjáráson szerzett információkat is felhasználják.
Évről évre a legnagyobb érdeklődés a kommunális eszközbeszerzés, a falusi civil alap, illetve az önkormányzati tulajdonú utak és járdák építése, felújítása iránt van, de már most látszik, hogy népszerű az új gépszínpályázat is. Ezekkel a kiírásokkal várhatóan 2023-ban is találkozhatnak majd a csomagban
– mutatott rá a kormánybiztos.
Gyopáros Alpár az elért eredményekkel kapcsolatban elmondta, a Magyar falu program nagyon látványos része, hogy utak, járdák épülnek, intézmények újulnak meg, elfogynak az üres ingatlanok a településeken, mert növekszik a népességszám, mindezek pedig önmagukban is igazolják a kezdeményezés létjogosultságát. – A programot azonban úgy is lehet vizsgálni, hogy korábban, az elmúlt hatvan, hetven év döntő részében a vidék és a falvak vesztes helyzetben voltak. Ebben az időszakban úgy teltek el évtizedek, hogy volt egy erős urbanizációs nyomás, az ipar valósággal beszippantotta a városokba, a panelekbe az embereket. S ne feledjük, a Gyurcsány-korszakban is tudatosan büntették a falvakat. Éppen ezért meggyőződésem, hogy ha az április 3-i országgyűlési választást követően a Gyurcsány-féle baloldal alakíthatna kormányt, akkor a Magyar falu programot az elsők között törölnék el, kormányzásuk alatt is tönkretették a vidéket, a falvakat – hangsúlyozta. Szavai szerint szégyen, ahogy a baloldal miniszterelnök-jelöltje beszél a vidékiekről és a falusiakról, rendszeresen sértegeti, alázza őket. – A baloldal háborúpártisága egész Magyarországra, a legkisebb falvakra is veszélyes. Ráadásul a baloldal épp azokat az intézkedéseket, például a rezsicsökkentést, a 13. havi nyugdíjat, a családtámogatásokat rombolná le, amelyek a falusi emberek megélhetését nagyban segítik. A nemzeti kormány elkötelezett a béke és a biztonság megőrzése mellett. Szeretnénk, ha minden magyar városban és minden magyar faluban békében élhetnének és gyarapodhatnának az emberek – fűzte hozzá.
Visszakapták a hitüket
A kormánybiztos emlékeztetett rá: a második Gyurcsány-kormány még 2006-ban létrehozta az Államreform Bizottságot, amelynek az volt a feladata, hogy a közigazgatásra vonatkozó államreformot elemezze és értékelje. Ezzel a megszorításokat készítették elő.
A bizottságnak tagja volt Mihályi Péter balliberális közgazdász, aki akkor arról beszélt, hogy a falvaknak meg kell szűnnie, mivel ez az intézmény középkori hagyomány. Azzal érvelt, hogy egész Nyugat-Európában nincs falu, miközben a magyar települések többsége háromszáz fősnél kisebb lélekszámú, és így életképtelen. Mihályi nemes egyszerűséggel úgy vélekedett, hogy az orvosi rendelőket is be kell zárni, a postát is. Ez sok mindent elárul arról, ahogy Gyurcsányék gondolkoznak a falvakról, így félő, hogy ha a baloldal átvenné az ország irányítását, akkor megvalósítanák Mihályi elképzeléseit, és elsorvasztanák a kistelepüléseket
– emelte ki Gyopáros Alpár. A kormánybiztos ezt azért is veszélyesnek tartja, mert több évtizednyi szenvedés, értékvesztés után a Magyar falu program visszaadta a kistelepüléseken élők hitét. Szavai szerint úgy gondolják most az emberek, hogy érdemes falun tervezni az életet, mert a kistelepüléseknek van jövőjük, ahol megéri otthont teremteni és gyermeket vállalni. – S hogy ez az érzés kialakult az emberekben, az jelentős részben a Magyar falu program érdeme. Ennek köszönhető, hogy három év alatt a 2500 olyan településből, ahol évtizedek óta drasztikusan csökkent a lélekszám, 1200 faluban a helyzet pozitív irányba változott. Segített a vidéken élő és oda vágyó embereken a kormány üzenete, hogy „ne aggódjatok, nem vagytok egyedül, itt vagyunk, segítünk”. Ezt a rendkívül örömteli folyamatot törhetné derékba a kormányváltás – mutatott rá a kormánypárti politikus.
Megállítanák a népességcsökkenést
A kormánybiztos abban bízik, hogy a nemzeti kormány folytathatja a munkát, és ha így lesz, akkor a Magyar falu program folytatódik, sőt újabb elemekkel bővülhet. Ilyen a közösségi közlekedés fejlesztése. E téren már a MÁV-val közösen elindult egy mintaprogram, amelyben falusi vasútállomásokat, megállóhelyeket újítanak fel vagy újakat is építenek. Sőt ezek környezetét is rendbe teszik, például kerékpártárolókat helyeznek ki. – Ezt a kezdeményezést vinnénk tovább a buszos közlekedésben is, és új buszvárókat, -megállókat, -fordulókat és -öblöket alakítanánk ki. Fejlesztenénk a közműveket is, így a közvilágítást, a szennyvízelvezetés és -tisztítás rendszerét, a csapadékvíz-elvezetést, emellett a légkábeleket földkábelekre cserélnénk, először legalább a faluközpontokban. Ezek a szolgáltatások az életminőséget befolyásolják, és ha nincsenek meg, akkor az a falu hátrányból indul – mondta el Gyopáros Alpár. Hozzáfűzte, hogy a jövőben is nagy hangsúlyt helyeznek a belterületi és a településeket összekötő utak, utcák fejlesztésére is. Ezeken a területeken jelentős eredményeket értek el az elmúlt időszakban – a külterületi utaknál háromezer felújított kilométernél járnak –, de ezek a beruházások a következő esztendőkben is folytatódnak. Ezek a fejlesztések 2026-ra fejeződhetnek be. – Fontos kiemelni, hogy a falusi csokrendelet június 30-cal lejár, de ha marad a nemzeti kormány, akkor ez a programelem is megmarad, sőt bővülhet. A cél az, hogy belátható időn belül minden kistelepülésen megállítsuk a népességcsökkenést. Addig kell dolgozni, amíg minden falut meg nem mentünk. Mihályi Péterrel ellentétben azt mondjuk, hogy nincs életképtelen falu, azon kell dolgozni, hogy mind életképes legyen – hangsúlyozta Gyopáros Alpár.
A számok teljes egészében a kezdeményezés létjogosultságát igazolják, hiszen az idei forrásokkal együtt a Magyar falu program összköltségvetése megközelíti az ezermilliárd forintot. S ha marad a nemzeti kormány, akkor további jelentős források érkezhetnek a vidék fejlesztésére.
Borítókép: illusztráció (Fotó: Bach Máté /Magyar Nemzet)
