„Amikor kiadunk egy jelentést, meg is etetjük őket” + videók

A lapunk birtokába került sokórányi Skype-interjúkból újabb részletek derültek ki arról, hogy a jogvédő szervezetek miként veszik rá az újságírókat, hogy azok a szuverenista országokat – köztük hazánkat – támadó anyagokat publikáljanak. A különböző NGO-k (nem kormányzati szervezetek) egykori vezetőinek beszámolója szerint a trükkök között szerepel a költségek bőkezű elszámolása, de akár egy ebédmeghívás is hatékony lehet. Arról is beszéltek, hogy a migrációs krízis kapcsán Magyarországot számos cikkben lejárató Andrew Connelly, valamint a BBC közép-európai tudósítója is együttműködtek a Soros-szervezetekkel. Az újabb felvételek részei annak a hatalmas dokumentumhalmaznak, amelyet lapunk hetekkel ezelőtt, ismeretlen e-mail-címről kapott, és amelyről cikksorozatban számol be.

Budapest, 2015. január 23. Jeney Orsolya, az Amnesty International Magyarország igazgatója a Raif Badavi szaúd-arábiai emberi jogi aktivista megkorbácsolása elleni tüntetésén a budapesti Deák téren 2015. január 23-án. MTI Fotó: Marjai János Fotó: Marjai János

Fizetett utazásokkal, jó hotelekkel és éttermi ebédekkel vásárolják meg az újságírókat a különböző NGO-k, hogy az ő narratívájuk szerint jelenítsék meg a különböző országokat a nemzetközi médiában. A lapunk birtokába került Skype-beszélgetésen Andrej Nosko, a Soros György-féle Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) korábbi igazgatója egyebek mellett arról beszélt, hogy több alkalommal is fizetett egy-egy újságírónak az említett célból.

Nagyvonalúan elszámolt költségek

Szavai szerint még az OSF vezetőjeként azért is bérelt fel újságírót, hogy az ösztöndíjas think-tankjük publikációját promótálja, de egy alkalommal egy egész hónapra is felbérelt egy médiamunkást, hogy antikorrupciós ügyekről írjon. Hozzátette,

mivel kényes kérdés gázsit fizetni az újságírónak, ezért jellemzően „csak” a költségeket állják. Az említett esetben, egy hónap alatt csaknem tízezer eurót tett ki az újságíró szállására, étkezésére, utazására, valamint a tolmácsolásra elszámolt összeg.

Nosko beszámolójából az is kiderül, hogy

megvannak a jól bejáratott embereik az ilyen feladatokra.

Például Andrew Connelly, aki korábban a migrációs válság kapcsán támadta a bevándorlást ellenző országokat, köztünk hazánkat is. Connelly egyebek mellett a leszboszi menekülttáborban kitört tűzesetért is közvetve a magyar és a lengyel kormányt hibáztatta, mert a két állam elutasította a kötelező elosztási kvóták rendszerét. Emellett szélsőjobboldalinak titulálta a Fideszt, és azt a valótlanságot írta egy helyen, hogy a magyar kormány éhezteti a menedékkérőket.

Kiszínezett botrányok

Andrej Nosko kitért arra is, hogyan hasznosíthatók azok az anyagok, amelyek nem férnek be a napi politikával foglalkozó olyan nemzetközi lapokba mint a Politico vagy a Financial Times. Úgy vélte, ezeket magazinokban lehet elsütni, részletesebb, riportosabb formában. Erre a célra szerinte a New Europe, a Visegrád Insight vagy éppen a National Geographic is alkalmas. Kiemelt fontosságúnak nevezte, hogy az adott sztori megragadja a lapok figyelmét, s

ezért szerinte akár kreálni is lehet a hírértéket.

Erre lehet példa a Petr Necas korábbi cseh miniszterelnökről a Newsweekben 2015-ben közölt lejárató anyag – amelyet szintén Connelly jegyzett szerzőként –, hiszen a cikkben bulváros elemek keverednek a tényekkel. Egyebek mellett olyan fordulatok olvashatók benne, mint hogy Andrej Babis, akkori cseh pénzügyminiszter már kilencéves korában kezdett üzletelni, mégpedig úgy, hogy teniszlabdákkal csencselt. A szintén Soros György támogatta Transparency International jelentésére hivatkozva pedig azt állították a cikkben, hogy Csehország Malajzia és Bahrein között áll a korrupció szintjét tekintve.

A Soros-alapítvány korábbi igazgatójának beszámolója szerint az ehhez hasonló anyagok elkészültét az is olajozottabbá teszi, hogy  számos országban ösztöndíjrendszer van kiépítve az antikorrupcióval foglalkozó szervezetek – például a think-tankek és oknyomozók – finanszírozására.

Jóllakatott újságírók

Jeney Orsolya, az Amnesty International korábbi igazgatója arról beszélt egy Skype-interjúban, hogyan próbálják rávenni a külföldi sajtót, hogy a jogvédő szervezetek szája íze szerint írjanak bizonyos témákról.

– Ha a külföldi média képviselői érkeznek Magyarországra, akkor kvázi VIP-személyekként kezeljük őket, különleges bánásmódot kapnak. Alapvető dolog például, hogy elmegyünk velük villásreggelizni, de ha kiadunk egy jelentést, akkor is megetetjük őket. Nagyobb valószínűséggel írják meg ezeket a dolgokat, ha van egy ilyen kommunikációs csomag – fejtette ki.

Az egykori igazgató beszélt Nick Thorpe-pal a BBC közép-európai tudósítójával folytatott együttműködéséről is. – Csak szólni kellett neki, hogy hé, figyelj csak Nick, van itt valami, ami érdekelhet téged – idézte fel.

A legleplezettlenebbül a korábbi cikkünkben szereplő Kálmán Mátyás, a 24.hu és az Index korábbi munkatársa beszélt az NGO-k által lekenyerezett újságírók elfogultságáról: „Nem lehet tudni, hogy [az adott újságíró] éppen kapott-e egy meghívást egy jó kis hotelbe, és mennyit ajánlottak neki, hogy azt írja meg, amit vissza akarnak hallani a médiából.”

Hamis kép Magyarországról

Mint köztudott, a Magyar Nemzet az elmúlt hetekben a szerkesztőséghez eljuttatott terjedelmes dokumentumhalmaz, több tíz órányi Skype-interjú alapján cikksorozatban számol be arról, hogy a Soros-világhoz tartozó meghatározó szereplők maguk fedték fel a médiára gyakorolt befolyásukat, a manipulációs módszereiket, azt, hogy milyen torz, hamis képet festenek Magyarországról a nemzetközi sajtóban.

Brüsszelben nagyon megkönnyebbülnének

Dalibor Rohac szlovák származású kutató, az American Enterprise Institute munkatársa egy Skype-interjúban Robert Ficóval példálózott. Szerinte a volt szlovák miniszterelnök vezette kormány meglehetősen korrupt volt, ám mivel az európai szocialisták frakciójában ült, ezért Ficónak nem kellett olyan kedvezőtlen brüsszeli reakciókkal szembenéznie, mint Orbán Viktornak. Rohac úgy vélte:

Brüsszelben nagyon megkönnyebbülnének, ha Orbánt leváltanák, és ismét a szocialisták kerülnének kormányra Magyarországon.

Asbóth Márton, a Társaság a Szabadságjogokért egyik jelenlegi projektvezetője egy interneten zajló beszélgetésben arra mutatott rá, bár a külföldi sajtó arról tudósít, hogy Magyarországon és Lengyelországon autoritárius rezsimek vannak hatalmon, szerinte mindkét államban kifejezetten jó élni.

Lejáratás gond nélkül

Miközben a Magyar Nemzet a SorosLeaks-cikksorozatában feltárta az NGO-k és a nemzetközi sajtó manipulációs és befolyásolási gyakorlatát, a külföldi médiában is megjelentek hasonló írások.

Néhány hete a spanyol sajtóban leplezték le az európai liberális politikai elitet, világossá téve, miért vizsgálja, vegzálja Brüsszel állandóan Magyarországot és Lengyelországot, s miért elnézőbb más tagállamok ügyeinél. A Periodista Digital nevű honlapon megjelent egy terjedelmes írás, amely egy volt spanyol uniós képviselő különféle magánbeszélgetéseit foglalta össze.

Ezekben Carolina Punset többek között arról beszélt, hogy a nyugati liberális elit kettős mércét alkalmaz, nem mer fellépni a az iszlám szélsőségekkel szemben például azért, mert Brüsszelben sok muzulmán él. Ezzel szemben ha az EP képviselői Magyarországot vagy Lengyelországot kritizálják, abból politikai értelemben nem származhat gondjuk.

 

Nyomásgyakorlás? Persze!

A napokban egy francia blog tett közzé újabb leleplező anyagot. A viharos sebességgel eltávolított írásban egy nemzetközi nonprofit szervezet, az Újságok és Hírkiadók Világszövetsége, a WAN-IFRA elnök-vezérigazgatója fedte fel, hogy a szervezet milyen módon vett részt a hazánk ellen szervezett lejárató kampányban. Hatalmát a WAN-IFRA a világ vezető lapjainak szerkesztőségeihez való közvetlen hozzáférése jelenti, amellyel mindent befolyásolni tud.

A szervezetet részben az Open Society Foundations, vagyis a Soros-alapítvány finanszírozza.

A blog tudósítása szerint a WAN-IFRA vezérigazgatója, Vincent Peyrègne magánbeszélgetéseiben utalt a Soros-alapítvány WAN-IFRA-nak folyósított pénzügyi támogatására, amelynek célja az Orbán-kormány elleni hangulatkeltés és nyomásgyakorlás. Amikor megkérdezték tőle, hogy lehetséges lenne-e Magyarországra nyomást gyakorolni az Európai Unión és az Európai Parlamenten keresztül, Peyrègne így válaszolt:

„Persze, volt már rá példa”.

Borítókép: Jeney Orsolya még az Amnesty International Magyarország igazgatójaként beszélt egy budapesti tüntetésen 2015-ben. (Fotó: MTI/Marjai János)