Átadták az M44-es részeként elkészült elkerülőt Szentkirálynál

Átadták az M44-es gyorsforgalmi út részeként épített Bács-Kiskun vármegyei szentkirályi elkerülőt, amely a község belterületét tehermentesíti az áthaladó forgalomtól.

Szentkirály, 2023. december 19. Nagy Bálint, az Építési és Közlekedési Minisztérium közlekedésért felelõs államtitkára beszédet mond az M44-es gyorsforgalmi út részeként épített, a Bács-Kiskun vármegyei Szentkirályt elkerülõ út avatásán 2023. december 19-én. MTI/Ujvári Sándor Fotó: Ujvári Sándor

Az államtitkár hangsúlyozta: a tervek szerint jövő év elején adják át az M44-es gyorsforgalmi úthoz kapcsolódóan a Lakitelek és Szentkirály közötti 4,6 kilométeres útszakaszt.

Várhatóan 2025-ben pedig elkészül a Szentkirály és Kecskemét közötti 32 kilométer hosszú rész is, miközben 2024-ben tovább folynak az út Békéscsaba és az országhatár, illetve Nagyszalonta irányába történő folytatásának előkészítési munkálatai is.

Nagy Bálint emlékeztetett: míg 2010-ben három olyan autópálya, illetve gyorsforgalmi út volt, amely eljutott az országhatárig, addig jövőre már tíz ilyen szakasz lesz.

Az elmúlt 13 évben összességében több mint 700 kilométer új gyorsforgalmi szakasz épült Magyarországon, ami a kormány céljai mellett a közlekedők biztonságát és kényelmét is szolgálja.

Mint mondta: a kormány 2010-ben három fontos célkitűzést tett az útfejlesztésekkel kapcsolatban. Egyrészt, hogy az autópályák jussanak el az országhatárokig, másrészt, hogy minden magyarországi településről 30 percen belül el lehessen érni a legközelebbi gyorsforgalmi úthálózatot, és a 2020-as évek közepére minden megyei jogú város gyorsforgalmi úthálózattal legyen összekötve egymással.

Lezsák Sándor (Fotó: MTI/Ujvári Sándor)

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, Bács-Kiskun vármegye 4. számú választókerületének fideszes országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy

a térségben az útfejlesztések mellett, a kormányzati akaratnak köszönhetően a Duna–Tisza közi homokhátság vízgazdálkodási problémáinak enyhítése érdekében egy víztározó is épül majd.

Szeberényi Gyula, Bács-Kiskun vármegye 2. számú választókerület fideszes országgyűlési képviselője szerint régen egy település fejlődésének a záloga volt, ha nagy forgalmú utak mentén, kereszteződéseikben helyezkedett el, mára azonban ez inkább teherré vált. A forgalmat, különösen a távolságit, el kell vezetni a települések mellett, ugyanakkor vigyázni kell arra is, hogy gazdasági területeket ne vágjanak ketté gyorsforgalmi utak. Ezeket a szempontokat kellett a szentkirályi elkerülő út esetében is figyelembe venni – hangsúlyozta.

Szabó Gellért, Szentkirály polgármestere arról beszélt, hogy a most átadott útszakasz eredetileg kettészelte a településüket, és az út mindkét oldalát három és fél méter magas zajvédő falak szegélyezték volna. A szentkirályiak azonban aláírásgyűjtésbe kezdtek, majd 2018 augusztusában egy népszavazáson az ott élők döntő többsége a tervek azon változatát támogatta, amelynek része az elkészült elkerülő út. Az útfejlesztés lehetővé teszi, hogy a nagy forgalom ne a faluközponton keresztül haladjon, ráadásul az útszakasszal párhuzamosan kerékpárút is épült – tette hozzá.

A szentkirályi elkerülő szakasz a Szentkirályt és Tiszakécskét összekötő út részeként 2,9 kilométer hosszan épült meg. Tiszakécske felőli végén egy balra sávos csomópont, míg a Kecskemét felőli végén egy közvilágítással ellátott ötágú körforgalmú csomópont épült. A kivitelezést a Duna NRG Zrt. végezte mintegy 2,644 milliárd forint értékben.

Borítókép: Nagy Bálint a Szentkirályt elkerülő út avatásán (Fotó: MTI/Ujvári Sándor)