Az EP a kampányfinisben még gyorsan bírálta a magyar jogállamiságot

Hat nappal a magyarországi választások előtt a magyar jogállamiság még vitatéma volt az Európai Parlamentben. Árulkodó, a hazai a voksolást megelőző hetekben mind az Európai Bizottság, mind pedig az uniós tanács félretette a jogállamisági ügyet – az EP viszont a kampányfinisben is folytatja a nyomásgyakorlást.

Trócsányi László felvetésére, miszerint miért közvetlenül a magyarországi választásokat megelőzően kerül sor a jogállamisági témájú vitára, Cimoszewicz csak úgy felelt: az EP-szakbizottság többsége döntött így, ők találták úgy, hogy ez a legmegfelelőbb időpont. 

Ismert, a Magyarországgal szembeni hetes cikkely szerinti eljárást az Európai Parlament kezdeményezte, mégpedig a zöld párti Judith Sargentini nevével fémjelzett jelentés megszavazásával 2018-ban. Emlékezetes, az EP-szavazás vitatott módja miatt a kormány az Európai Unió Bíróságán is pert indított, de azt végül elvesztette. Hazánk hetes cikkelyes eljárása jelenleg a tagállamokat tömörítő tanácsban zajlik: az immár három és fél éve a „megelőző” szakaszban van, a tagállamok ugyanis nem mutatnak politikai hajlandóságot a megfáradt folyamat folytatására. Ráadásul a Sargentini-jelentés tartalmát, annak jogi-szakmai jellegét máig megkérdőjelezik uniós berkekben is. 

A többi EU-intézmény óvatosabb a finisben

Emlékezetes, és lapunk hasábjain is többször írtunk róla, hogy 

a többi EU-intézményben, az Európai Bizottságban és a tagállamokat tömörítő tanácsban is tekintettel voltak a magyarországi voksolásra a jogállamisági vita folytatásakor.

Az uniós bizottság például e sorok írásáig sem élesítette a gyakorlatban az uniós források elvételével fenyegető jogállamisági mechanizmust, noha a „késést” leginkább az orosz–ukrán háborúval magyarázzák. Korábban uniós diplomaták arról beszéltek a brüsszeli sajtónak, hogy

a magyarországi választásokba beavatkozásnak minősülhet, ha a voksolás előtt lépnek fel a magyar kormánnyal szemben.

Ami a tagállamokat tömörítő tanácsot illeti, az Általános Ügyek Tanácsa formáció február végén tartott meghallgatást a lengyelekkel szembeni hetes cikkely szerinti eljárás állásáról. (Az uniós államok közül csak Magyarországgal és Lengyelországgal szemben zajlik ilyen eljárás – a szerk.) Korábban arról volt szó, hogy a magyar jogállamisági eljárás állása pedig márciusban kerülhet terítékre, ám Clément Beaune európai ügyekben illetékes francia államtitkár a francia elnökség nevében még februárban bejelentette, hogy megvárják az áprilisi választásokat, bizonyosan nem beavatkozva a magyar belpolitikai folyamatokba. A magyar meghallgatás így várhatóan májusban lesz.

Borítókép: Az Európai Parlament megszavazza a Magyarországgal szembeni, hetes cikkely szerinti eljárás aktiválását 2018-ban (Forrás: EP)