– Ezekben a nehéz hetekben Magyarország erején felül teljesít, az Európai Parlamenttől segítségre, nem pedig kioktatásra, megalapozatlan kritikákra van szüksége. Másrészt Magyarországon országgyűlési választásokat rendeznek vasárnap: mi a szabad és külső befolyásolástól mentes választások mellett állunk. Azt gondolom, hogy ennek a vitának az időzítése nem segíti, hanem akadályozza ezt a célt
– fogalmazott Trócsányi László az Európai Parlament (EP) alkotmányügyi bizottságának (AFCO) hétfői ülésén, ahol a Magyarországgal szembeni hetes cikkely szerinti, úgynevezett jogállamisági eljárást vették górcső alá a képviselők. A volt igazságügyi miniszter felszólalásában kijelentette, a szakbizottság előtti dokumentum ideológiai megállapításokat tesz; annak írója nincs tisztában a tényekkel, s nem is törekszik a jogászi szakma szabályaihoz méltó gondolkodásra. – Volt alkotmánybíróként állíthatom, hogy a magyar Alkotmánybíróság sohasem vonta kétségbe az uniós jog alkalmazási elsőbbségét – mondta a képviselő, utalva arra, hogy a Włodzimierz Cimoszewicz egykori lengyel kormányfő jegyezte véleménytervezet többek között ezt a vádat is megfogalmazza.
Az újabb EP-dokumentum annak margóján íródott, hogy a baloldali többségű testület a hazánkkal szembeni, hetes cikkely szerinti jogállamisági eljárást szeretné a következő szakaszába léptetni.
(Az EP állampolgári jogi bizottsága, a LIBE épp időközi jelentést készít a magyar jogállamiságról, gyakorlatilag ehhez készült az AFCO-szakbizottság véleménye – a szerk.)
Włodzimierz Cimoszewicz az ülésen arról beszélt, hogy az első, a magyar „helyzettel” kapcsolatos, Rui Tavares-féle EP-jelentés már 2012-ben megszületett, majd hosszasan sorolta, hogy az utóbbi tíz évben az uniós parlament mely területeken bírálta a magyar demokrácia működését. Többek között a sajtó szabadságát, a fékek és ellensúlyok rendszerét, valamint a koronavírus-járvány alatti, veszélyhelyzeti törvénykezést illette kritikával. Egyúttal arra kérte a tagállamokat tömörítő európai tanácsot, hogy a magyar jogállamisági eljárást illetően legyenek rendszeres meghallgatások, ahol az Európai Parlament is szerephez jut, illetve fogalmazzanak meg kötelezően végrehajtandó ajánlásokat az ország számára.