– Ezekben a nehéz hetekben Magyarország erején felül teljesít, az Európai Parlamenttől segítségre, nem pedig kioktatásra, megalapozatlan kritikákra van szüksége. Másrészt Magyarországon országgyűlési választásokat rendeznek vasárnap: mi a szabad és külső befolyásolástól mentes választások mellett állunk. Azt gondolom, hogy ennek a vitának az időzítése nem segíti, hanem akadályozza ezt a célt
– fogalmazott Trócsányi László az Európai Parlament (EP) alkotmányügyi bizottságának (AFCO) hétfői ülésén, ahol a Magyarországgal szembeni hetes cikkely szerinti, úgynevezett jogállamisági eljárást vették górcső alá a képviselők. A volt igazságügyi miniszter felszólalásában kijelentette, a szakbizottság előtti dokumentum ideológiai megállapításokat tesz; annak írója nincs tisztában a tényekkel, s nem is törekszik a jogászi szakma szabályaihoz méltó gondolkodásra. – Volt alkotmánybíróként állíthatom, hogy a magyar Alkotmánybíróság sohasem vonta kétségbe az uniós jog alkalmazási elsőbbségét – mondta a képviselő, utalva arra, hogy a Włodzimierz Cimoszewicz egykori lengyel kormányfő jegyezte véleménytervezet többek között ezt a vádat is megfogalmazza.
Az újabb EP-dokumentum annak margóján íródott, hogy a baloldali többségű testület a hazánkkal szembeni, hetes cikkely szerinti jogállamisági eljárást szeretné a következő szakaszába léptetni.
(Az EP állampolgári jogi bizottsága, a LIBE épp időközi jelentést készít a magyar jogállamiságról, gyakorlatilag ehhez készült az AFCO-szakbizottság véleménye – a szerk.)
Włodzimierz Cimoszewicz az ülésen arról beszélt, hogy az első, a magyar „helyzettel” kapcsolatos, Rui Tavares-féle EP-jelentés már 2012-ben megszületett, majd hosszasan sorolta, hogy az utóbbi tíz évben az uniós parlament mely területeken bírálta a magyar demokrácia működését. Többek között a sajtó szabadságát, a fékek és ellensúlyok rendszerét, valamint a koronavírus-járvány alatti, veszélyhelyzeti törvénykezést illette kritikával. Egyúttal arra kérte a tagállamokat tömörítő európai tanácsot, hogy a magyar jogállamisági eljárást illetően legyenek rendszeres meghallgatások, ahol az Európai Parlament is szerephez jut, illetve fogalmazzanak meg kötelezően végrehajtandó ajánlásokat az ország számára.
Trócsányi László felvetésére, miszerint miért közvetlenül a magyarországi választásokat megelőzően kerül sor a jogállamisági témájú vitára, Cimoszewicz csak úgy felelt: az EP-szakbizottság többsége döntött így, ők találták úgy, hogy ez a legmegfelelőbb időpont.
Ismert, a Magyarországgal szembeni hetes cikkely szerinti eljárást az Európai Parlament kezdeményezte, mégpedig a zöld párti Judith Sargentini nevével fémjelzett jelentés megszavazásával 2018-ban. Emlékezetes, az EP-szavazás vitatott módja miatt a kormány az Európai Unió Bíróságán is pert indított, de azt végül elvesztette. Hazánk hetes cikkelyes eljárása jelenleg a tagállamokat tömörítő tanácsban zajlik: az immár három és fél éve a „megelőző” szakaszban van, a tagállamok ugyanis nem mutatnak politikai hajlandóságot a megfáradt folyamat folytatására. Ráadásul a Sargentini-jelentés tartalmát, annak jogi-szakmai jellegét máig megkérdőjelezik uniós berkekben is.
A többi EU-intézmény óvatosabb a finisben
Emlékezetes, és lapunk hasábjain is többször írtunk róla, hogy
a többi EU-intézményben, az Európai Bizottságban és a tagállamokat tömörítő tanácsban is tekintettel voltak a magyarországi voksolásra a jogállamisági vita folytatásakor.
Az uniós bizottság például e sorok írásáig sem élesítette a gyakorlatban az uniós források elvételével fenyegető jogállamisági mechanizmust, noha a „késést” leginkább az orosz–ukrán háborúval magyarázzák. Korábban uniós diplomaták arról beszéltek a brüsszeli sajtónak, hogy
a magyarországi választásokba beavatkozásnak minősülhet, ha a voksolás előtt lépnek fel a magyar kormánnyal szemben.
