Varga Judit igazságügyi miniszter nyilatkozott a Magyar Nemzetnek Brüsszelben, miután részt vett az Általános Ügyek Tanácsának keddi ülésén. Kijelentette: régóta tudjuk, hogy a hetes cikkely szerinti eljárás mára kifulladt, az ülésen is csekély volt az érdeklődés a folyamat iránt.
– Felháborítónak tartom, ahogy Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke értékelte a magyar helyzetet, hiszen nem a valóságnak megfelelő állításokat is közölt Magyarországról
– fogalmazott. A formáció 2018 óta negyedik alkalommal vette górcső alá a Magyarországgal szembeni hetes cikkely szerinti, úgynevezett jogállamisági eljárás állását. Az igazságügyi miniszter szerint a cseh biztos tévesen többek között azt is felrótta a magyar kormánynak, hogy az nem hajtotta végre az EU Bíróságának a civil törvény ügyében hozott ítéletét. A Klubrádió kérdésében Jourová – ugyancsak tévesen – kemény kritikát fogalmazott meg Budapesttel szemben, noha a rádió nem felelt meg a frekvencia meghosszabbítása törvényi feltételeinek. – Régi, történelmi korokra volt jellemző, hogy megmondták, miképp kell egyedi ügyekben döntenünk – tette hozzá a miniszter.
Migráció: nem működnek az uniós szabályok
Varga Judit az eljárással kapcsolatban emlékeztetett rá, hogy 2018-ban egy politikai testület, az Európai Parlament (EP) bevándorláspárti, baloldali többsége fogadta el a folyamat alapját jelentő Sargentini-jelentést. – Három éve farkast kiáltanak, s következetesen állítják, hogy Magyarországgal baj van. Jeleztem az ülésen, hogy közel hétszázalékos GDP-növekedést mutatunk, a minimálbért jelentősen növeljük, a 25 év alattiaknak pedig szja-mentességet tudunk biztosítani – sorolta az eredményeket a tárcavezető. – Felhívtam a figyelmet arra is, hogy a bevándorlási probléma viszont a kapunkon dörömböl. Minket olyan ügyekért vittek az uniós bíróságra az elmúlt években, amit most tagállamok levélben kérvényeznek az Európai Bizottságtól.
– Az Európai Unió hatályos migrációs szabályai ugyanis nem működnek. A békeidőkben megalkotott jogszabályok képtelenek az EU határaira nehezedő migrációs nyomás enyhítésére
– húzta alá. Varga Judit hangsúlyozta: más tagországok jelenleg másolják a magyar kormány 2015 óta alkalmazott és Brüsszelben kritizált módszereit, ám ők ehhez még uniós vállon veregetést is kapnak. – A magyar Alkotmánybíróság múlt pénteken viszont megerősítette a magyar bevándorlási politikát. Ameddig nem működik a közösen gyakorolt uniós hatáskör, addig az országnak kötelessége megvédeni a saját területi szuverenitását – emlékeztetett a miniszter, aki kollégáinak is tolmácsolta a friss döntést. – A hetes cikkely kiindulópontja a bevándorláspolitikai nézetkülönbség volt, a bevándorláspárti jelentésben számos oldalon támadják a magyar migrációs szabályokat. Erről tehát beszélnünk kellett ma – szögezte le Varga Judit.
Bilaterális találkozó a német miniszterrel
Kérdésünkre az igazságügyi miniszter elmondta, hogy a magyar eljárás margóján az új baloldali berlini kormány Európa-ügyi minisztere, a zöldpárti Anna Lührmann szólalt fel a francia–német felek nevében. – Bilaterális egyeztetést is folytattunk az új német kollégával. Megegyeztünk abban, hogy megkeressük azokat a lehetőségeket, ahol a kölcsönös tisztelet alapján tudunk együttműködni – tájékoztatott a tárcavezető, ilyen lehetőségként például a környezetvédelmet említve. – Elmondtam neki, hogy a magyar klímapolitika élen jár Európában – mondta a megbeszélésről.
Az igazságügyi miniszter beszélt arról is, hogy az Európai Parlamentben készülő, Magyarországról szóló új jelentésnek igazából nem lehet hatása a tagországok között zajló, Európai Tanács előtt lévő jogállamisági eljárásra.
– Az Európai Parlament frusztrált. A tanács nyilvánvalóan nem lát okot arra, hogy továbbléptesse a hetes cikkely szerinti eljárást. Az EP bevándorláspárti többsége viszont a magyarországi választásokba való beavatkozásban érdekelt – állította Varga Judit, aki szerint az EP-nek jelenleg várnia kell a tanácsi döntésre.
Borítókép: A miniszter az uniós tanácskozáson (Forrás: Facebook)
