A Fidesz–KDNP négy egymást követő országgyűlési választást nyert meg

A rendszerváltás utáni magyar demokrácia kiemelkedő eseményeként fog bevonulni a magyar politikatörténetbe.

Győr, 2014. április 3. Fidesz feliratú táblák a Fidesz-KDNP választási nagygyűlésén a győri Széchenyi téren 2014. április 3-án. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A rendszerváltás utáni magyar demokrácia kiemelkedő eseményeként fog bevonulni a magyar politikatörténetbe 2022. április 3-a. A vasárnapi országgyűlési választás, és a vele egy időben megtartott gyermekvédelmi népszavazás igazolta, hogy a magyar demokrácia él és virul, a közjogi keretrendszer stabil, amely a külső beavatkozási kísérletekkel és a belső visszaélésekkel szemben is kellő garanciát biztosít a választások tisztaságának megőrzése érdekében.

Ezt igazolják a választási részvételi adatok is a választásra jogosultak közel 70 százaléka vett részt és voksolt érvényesen. A szavazás hivatalos végeredményére ugyan még várni kell, az azonban már most látható, hogy a Fidesz-KDNP politikatörténeti bravúrt hajtott végre: a szabad és tisztességes magyar országgyűlési választások történelmében még egyszer sem fordult az elő, hogy egy pártszövetség 4 egymást követő országgyűlési választáson – várhatóan – kétharmaddal elnyerje a szavazók többségének bizalmát.

A szavazási hajlandóság nem sokkal maradt el a négy évvel korábbitól, 

vagy a rekordot jelentő 2002-es adatoktól: 2002-ben 70,53 százalék, 2018-ban pedig 70,22 százalék volt a magyarországi lakcímmel rendelkező, választáson megjelenő állampolgárok aránya. 1990 óta vizsgálva ez volt a harmadik legnagyobb részvételt elérő országos választás Magyarországon: a szomszédban zajló háborús konfliktus valóban az egekbe emelte a tétet, a gyermekvédelmi népszavazás pedig plusz motivációt biztosított.

A 2014 óta alkalmazott választási rendszer – kiegészülve a finomhangolást szolgáló módosításokkal – ismételten kiválóan működött a gyakorlatban. A 10 285 szavazókör mindegyikében a törvényi előírásoknak megfelelő módon, záros határidőn belül sikerült a leadott szavazatokat összeszámolni, a napközbeni részvételi adatokat pedig kétóránként közzétenni.

A választás szervezettségét igazolja, hogy a három szavazólapos – azaz többletmunkát jelentő – voksolás ellenére, az eredmények a korábban megszokott módon, az urnazárásokat követő 2-3 órán belül megjelentek.

A népszavazás miatt az állampolgároknak kiosztott plusz egy szavazólap ellenére minden szavazókörben jelentős sorban állás és fennakadások nélkül zajlott le a választás. A voksolás informatikai háttere is egész nap jól működött, a valasztas.hu a szokottnál nagyobb érdeklődés és terhelés ellenére végig elérhető volt.

A szavazás hivatalos végeredményére ugyan még várni kell, az azonban már most látható, hogy a Fidesz-KDNP politikatörténeti bravúrt hajtott végre: a szabad és tisztességes magyar országgyűlési választások történelmében még egyszer sem fordult az elő, hogy egy pártszövetség 4 egymást követő országgyűlési választáson elnyerje a szavazók többségének bizalmát. A 2010 és 2018 között rendre kétharmados parlamenti többséget szerző jobboldali szövetség ráadásul úgy tudott ismét győzedelmeskedni, hogy a pártkoncentráció minden eddiginél nagyobb volt: a korábban külön, vagy legjobb esetben koordináltan induló baloldali erők összefogtak egymással, és hat releváns jelölt helyett mind a 106 körzetben egy közös képviselőt indítottak. Áttörést azonban nem tudtak elérni: a kormányalakításhoz szükséges 100 mandátum megszerzésétől ezúttal is messze voltak.

Az ellenzék valódi vezére, Gyurcsány Ferenc azonban így is örülhet, mert a Demokratikus Koalíció parlamenti frakciója lesz a legerősebb a kormányellenes térfélen.

Mindezt úgy sikerült elérni, hogy az április 3-i választás kampányhajrájában egy soha nem látott mértékű, minden korábbi próbálkozást felülmúló választási visszaélést valósíthatott meg a baloldalhoz kötődő, Bajnai Gordon és Ficsor Ádám által birtokolt cég, a Datadat. Példátlan, tömeges jogsértést és bűncselekményeket követtek el a baloldal érdekében, hiszen olyan adatbázisokat használtak föl, ahol senki nem járult hozzá az adatkezeléshez.

A több millió magyar állampolgár adataival történő visszaélést a Nemzeti Adatvédelmi- és Információszabadság Hatóságnak szükségszerűen ki kell vizsgálnia a választásokat követően.

Borítókép: Fidesz tábla (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)