Az elmúlt évtizedben a fejlődés megkérdőjelezhetetlen volt a roma közösségekben, még akkor is, ha sok tennivaló áll még előttünk, például a lakhatási, a foglalkoztatási és oktatási körülmények javítása terén – hívja fel a figyelmet a KINCS közleményében. 2021-ben a Felzárkózó települések programban résztvevő, az országos aránynál jóval nagyobb roma népességgel rendelkező 118 községben sokan tudtak élni a családügyi intézkedések által nyújtott lehetőségekkel: az otthonteremtés, a babaváró, a gyermekjóléti intézkedések, például az ingyenes gyermekétkeztetés, az ingyenes táboroztatás, a Biztos Kezdet gyerekházak vagy a tanodák által biztosított szolgáltatások, kedvezmények sok roma családnak jelentenek közvetlen segítséget – sorolják az intézkedéseket. Hangsúlyozzák,
a családtámogatások kimutathatóan és ténylegesen hozzájárulnak ahhoz, hogy a roma családok is előre tudjanak lépni.
Egyebek között jól látható, hogy a felzárkózó településeken is népszerű az otthonteremtési program, különösen a falusi CSOK. A támogatások összege átlagosan 5,7 millió forint családonként. A támogatásokat fele részben már meglévő ingatlan bővítésére vagy korszerűsítésére fordították a családok, fele részben pedig másik ingatlanba való átköltözésre.
A biztos lakhatás megteremtése mellett a roma családokban is nagyon fontos a generációk együttműködése – hívja fel a figyelmet a KINCS. A roma fiatalok számítanak az idősebbekre, akik átvállalhatják a gyermeknevelés és felügyelet bizonyos feladatait, ami az idősek számára is hasznos, hiszen a családtagjaikkal vannak együtt.
A roma nagyszülőknek közel fele naponta találkozik gyermekével, egynegyede pedig az unokáival is. A családokat a szoros összefogás jellemzi, amelynek alapja az idős szülők, hozzátartozók tisztelete, és a családon belüli ellátásukra irányuló elkötelezettség.
A KINCS roma családokat vizsgáló értékkutatásában a megkérdezett romák számára a család és a családi biztonság a legfontosabb. Kétharmaduk kifejezetten boldognak érzi magát. Identitásukban a család mellett a magyarsághoz tartozásuk is meghatározó. Felméréseink egyértelműen cáfolják azokat a romákkal kapcsolatos előítéleteket, miszerint ők kevésbé tartják magukat magyarnak. A romák határozottan büszkék magyar állampolgárságukra. 88 százalékuk egyetértett azzal az állítással, hogy „Sokkal szívesebben vagyok magyar állampolgár, semhogy bármely más ország állampolgára legyek”, miközben az összes megkérdezett esetében ugyanez a mutató kevesebb, 85 százalék volt. Tehát a többségi társadalomhoz hasonlóan a romák is büszkék a magyarságukra.
A közös nemzeti összetartozást jelképezi az is, hogy a roma nemzetiségűek a teljes népességgel (88 százalék) szinte azonos arányban (89 százalék) értettek egyet azzal az állítással, hogy „Büszkeség tölt el, hogy magyar vagyok”.
A nemzetközi roma nap alkalmából emlékezünk a roma népcsoport múltjára, kulturális értékeire, a közösség eredményeire, emellett azonban nem felejthetjük el azt sem, hogy van még tennivaló a roma emberek felzárkózásának érdekében. Ez a nap kiváló alkalom, hogy felhívjuk a figyelmet arra, hogy hazánkban roma honfitársaink fontos és kiemelt tagjai a magyarok széles közösségének. Adjunk hangot annak, hogy magyarnak és romának lenni is büszkeség, Kovács József Hontalan roma költő szavaival élve:
Vallom és vállalom, hogy rajtam két aranypánt van: az egyik a magyar kultúra, a másik a cigányságom és egyikről sem óhajtók lemondani.
– zárul a KINCS közleménye.
Borítókép: a 100 tagú cigányzenekar (Fotó: Klauzál Ház)
