Pezsgő kulturális élet a péceli Ráday-kastélyban

A magyar nemzeti kultúra kiemelkedő mecénása volt Ráday Gedeon, aki péceli birtokán hat helyiségből álló könyvtárat alakított ki csaknem 15 ezer kötetet felölelő gyűjteményének. A kastély egyfajta kulturális központtá nőtte ki magát, tudósok, művészek keresték fel a grófi rangot is kiérdemlő Rádayt. A Nemzeti kastélyprogramban jelenleg a Márványistálló felújítása zajlik, de nem kizárt, hogy a jövőben a főépület is megújulhat, méltó emléket állítva a kor kiemelkedő mecénásának.

2022.03.21. Pécel Ráday kastély Fotó: Kurucz Árpád (KA) Magyar Nemzet Fotó: Kurucz Árpád

A péceli Ráday-kastély története az 1700-as évek elejére nyúlik vissza, a mai kastély ősét Ráday Pál 1722-ben kezdte építtetni. A bő tíz évig tartó építkezés után pár évvel Ráday Pál meghalt, így a péceli birtokot fia, Gedeon vehette át, aki nagyszabású bővítésbe kezdett. Mintául szolgált számára a gödöllői Grassalkovich-kastély, így a barokk jellegű épület – ha méreteiben jóval kisebb is – mind kívülről, mind belső tereinek kialakításában hasonlít a gödöllői királyi kastélyhoz – fogalmazott vezetőnk, hozzátéve, az épülethez borház, márványistálló, illetve egy impozáns üvegház is tartozott. – Ráday Gedeon minden pénzét és idejét a magyar nemzeti kultúrának szentelte, a kastély bővítése is már ezt a célt szolgálta. A kor tudósai, művészei előtt a kastély mindig nyitva állt, a XVIII. század második felében pezsgő kulturális élet volt a péceli rezidencián – idézte fel a mecénás korát Mester Judit.

Államosítás és kórház

A kastély 150 éven át, 1872-ig volt a Ráday család tulajdonában, amikor anyagi csődbe mentek, ezért elárverezték a kastélyt. Barsbaracskai Kelecsényi Ráfáel vette meg a birtokot, ami egészen a második világháború végéig az ő tulajdona volt. 

A háború után először szükséglakásokat alakítottak ki az épületben azoknak, akik a harcok alatt elvesztették otthonukat. Az államosításkor a MÁV szerezte meg a területet, ekkor Farkas László itteni orvos javaslatára egy rehabilitációs intézetet hoztak létre a MÁV-kórház részeként

– mondta a vezetőnk, jelezve, fúrás-faragás, átalakítások előzték meg a 120 ágyas kórházi osztály átadását, ami egészen 1998-ig működött. 

Utána a fenntartó a Műemlékek Állami Gondnokságához került, jelenleg pedig a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. (NÖF) gyakorolja a fenntartói jogokat. A társaság felújítási programja jelenleg a márványistálló rendbetételét teszi lehetővé.

A kastély újkori történetének nyomai a több szobában is egyértelműen látható. A kisebb szobákban ma is fellelhetők a kórházi ágyak nyomai a linóleumon, az olajfesték a falakon, vasradiátorok az ablakok alatt, a csempézett, cementezett fürdőfülkék, melyek mind felújításért kiáltanak. Csakúgy, mint a nyugati szárnyban található barokk konyha is, mely évtizedeken keresztül kórterem volt. – A kastélyban több olyan szoba is van, amely annyira rossz állapotú, hogy nem is látogatható. Ilyen a korábbi zeneszoba, valamint a kis étkező is – sorolta a létesítmény vezetője.
 

Felújításra várva

A kastély belső terei, szobái egyébként egész jól átvészelték a XX. századot. Hat könyvtárszoba volt az épületben, melyek összesen 15 ezer könyvnek adtak otthont. Az épület legdíszesebb könyvtára ma is lenyűgöző látványt nyújt, az oszlopokkal alátámasztott boltíves mennyezeten – dacára a történelemnek – kifejezetten jó állapotban vannak a freskók. 

Ez a legszebb mind közül. A képek minden boltívben más-más területet jelöltek, így például a jogi témájú könyvek felett Justitia alakját örökítették meg, de ugyanígy a vallásfilozófia vagy a művészetek is külön ábrázolást kaptak – fogalmazott a létesítmény vezetője, hozzátéve, a kórházi évek alatt ez a terem az orvosok pihenője volt. 

– Amikor a Ráday család elszegényedett, negyvenezer aranyforintért próbálták eladni a felbecsülhetetlen könyvgyűjteményt.

1855-ben alakult meg a Duna-melléki Református Egyházkerület Budapesti Teológiai Akadémiája, Török Pál püspök javaslatára pedig az egyházkerület úgy döntött, hogy megvásárolja a gyűjteményt az új oktatási intézmény jövendő könyvtárának alapjául. Anyagi fedezet híján országos közadakozás segítségével, 1861-ben köthették meg a vételi szerződést, a Ráday család pedig a megállapított érték ötven százalékának elengedésével támogatta az ügyet. 

A könyveket Budapesten, a Ráday utcában tárolták, ami a pár évvel ezelőtti, szomszédos épületben keletkezett kollégiumi tűz miatt veszélybe került, így a Ráday-gyűjteményt menekíteni kellett

– mondta Mester Judit.

Az impozáns könyvtárban található hazánk egyedüli szobros kályhája is, amit Mózes-kályhának is neveznek a megformált alak miatt. 

– Érdekesség még ebben a szobában, hogy itt van az a Rádayt ábrázoló kép is, melyet Kazinczy Ferenc készíttetett. A nyelvújítás kiemelkedő alakjának leírásából derül ki, hogy ő, mint Ráday barátja és pártfogoltja sokszor megfordult itt, és az idős Rádayt szerette volna megörökíteni az utókornak.

Hozott is magával egy művészt, és próbálták rávenni a grófot, hogy a szokásos hálósapka helyett tekintélyt parancsolóbb fejfedőt vegyen magára, de ez végül nem sikerült, így maradt a hálósapkás kép

– mesélte Mester Judit.

Ovidius a díszteremben

A Ráday-kastély legimpozánsabb terme egyértelműen a díszterem, ami a remélt felújítás előtt is magával ragadó látványt nyújt. A hatalmas belmagasságú teremben plafonig nyúló seccók láthatók, a képek története pedig Ráday vágyai szerint kerültek fel a falakra. 

A képeket Ovidius Átváltozások című I. századi műve ihlette, az 1700-as évek elején adták ki Franciaországban Bernard Picart könyvillusztrátor képeivel. Ez tetszett meg Rádaynak, aki egyébként csak egy ügynöke hatására vette meg a könyvet. Beleszeretett e rézkarcokba, így azok felnagyított változatait akarta viszontlátni a falakon – tudatta Mester Judit. Mint fogalmazott, összesen húsz freskó készült, ma 19 látható, 1825-ben ugyanis volt egy tűzvész, melyben a mennyezetet díszítő freskó tönkrement. 

– Minden kép alatt egy felirat látható, ami nem az Ovidius-műből van, hanem Ráday mély erkölcsi útmutatói a jövő nemzedékének. Magyar nyelvűek a feliratok, hiszen Ráday a szívén viselte a magyar nyelv ügyét, nem véletlenül támogatta Kazinczyt is – emelte ki idegenvezetőnk. 

A díszteremből nyíló udvari képes szoba falain 34 aranyozott tölgyfa keretes festmény volt itt, ami a Habsburgok XVIII. században élt tagjait ábrázolta. 

A Rádayak 1782-ban bárói, 1790-ben grófi rangot kaptak az uralkodó királytól, ennek kijárása sok pénzbe került, ráadásul Ráday Gedeon szenvedélyes gyűjtő volt, ami szintén költséges tevékenységnek számított. A könyvek mellett jelentős éremgyűjteménye volt a grófnak, a kastélyban pedig 158 festmény kapott helyet. Mecénásként a művészetek, tudományok pártolása komoly összegeket emésztett fel, ami idővel kimerítette a családi kasszát – mondta Mester Judit, hozzátéve, emiatt a birtokot elárverezték, hogy a felhalmozott adósságaikat törleszteni tudják.

Méltó emlékezet

A valaha szebb napokat látott kertben sövény színház volt, fülkés üvegház, hatalmas üvegablakokkal, ezeket sajnos később felfalazták. Mára a barokk kertnek nyoma sincs, a kórház idejében fenyőkkel ültették tele a parkot. 

– A borházban tárolták a terményeket, a gabonát. Itt található a márványistálló is, mely nevét onnan kapta, hogy a lovak tardosi márványból készült vályúból ittak – jelezte.

Ezen épület felújítása és átépítése most zajlik, de reményeik szerint a kastélyprogramnak lesz második üteme, melynek részeként a főépület is megújulhat, méltó emléket állítva a nemzeti kultúra kiemelkedő mecénásának, Ráday Gedeonnak is.

Az újjászületésre váró kastély jelenleg is látogatható, megkopott, de pótolhatatlan szépsége nemcsak a turistákat vonzza, hanem esküvők, családi rendezvények helyszíneként is népszerű.

Glázer Tamás, a NÖF vezetője a jelenleg zajló felújítási munkálatokról úgy fogalmazott, nyár végére készül el az a Magyarországon egyedülálló látványraktár, amely bepillantást enged a kulisszák mögé. Az ide látogató vendégek testközelből láthatják a felújított és a felújításra váró különleges tárgyakat, bútorokat, amelyek később a NÖF kezelésében lévő kastélyok és várak ékkövei lesznek. – A látványraktár része lesz egy restaurátor-műhely is, ahol pedig a szakemberek kulisszatitkaiba lehet bepillantást nyerni, sőt hosszú távon akár tanműhelyként is működhet – tudatta a nagyszabású terveket az ügyvezető.

Borítókép: A péceli kastély (Fotó: Kurucz Árpád)