Tízéves jubileumot ül a Magyar Unitárius Egyház

A trianoni békediktátum miatt 1920-ban két részre szakított magyar unitárius közösség tíz éve mondta ki egységét, a Magyar Unitárius Egyház 2012. június 28. jött létre. Ezzel az egyetlen erdélyi alapítású magyar történelmi egyház újult erővel szolgálhatja Istent, és küzdhet a magyarságért.

Kolozsvár, 2022. január 29. Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház 32. püspöke beszédet mond felszentelését követően a Kolozsvár-Belvárosi Unitárius Egyházközség templomában 2022. január 29-én. MTI/Kiss Gábor Fotó: Kiss Gábor

Az unitárius egyházat Dávid Ferenc alapította, a vallás lényege, hogy egyetlen isteni személyt ismer el, az unitárius templomok bejáratánál gyakorta olvasható az „egy az isten” felirat. Az erdélyi országgyűlés 1568-ban hozott vallásügyi határozata a világon először foglalta törvénybe a lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jogot, ami az egyetlen erdélyi alapítású magyar történelmi egyház állami elismeréséhez vezetett.

A Magyar Unitárius Egyházat a trianoni határok osztották fel magyarországi és erdélyi egyházra, amelyek egyesülése újra egységbe tömörítette az unitáriusokat.

Orbán Viktor miniszterelnök is ezt a gondolatot emelte ki, amikor idén januárban levélben köszöntötte az unitáriusok püspökszentelő gyülekezetét, abból az alkalomból, hogy a tavaly megválasztott Kovács Istvánt istentiszteleten beiktatták hivatalába Kolozsváron.

Az egész magyarság számára felemelő pillanat volt, amikor kilenc évvel ezelőtt a Trianonban két részre szakított magyar unitárius közösség újra kimondta egységét, bizonyságot téve arról, hogy amit ellenséges hatalmak, torz ideológiák és emberi gyarlóság elválasztott egymástól, azt a közös hit és a határokon átívelő nemzeti összetartozásunk parancsa kilenc évtized után is képes újra egyesíteni

– fogalmazott levelében a magyar kormányfő. Orbán Viktor azt kívánta az új püspöknek, hogy legyen bátor őre és gyarapítója annak a súlyos megpróbáltatások között született kulturális és szellemi örökségnek, amelyet az unitáriusok a kereszténység egyetlen magyar alapítású történelmi felekezeteként hoztak létre az elmúlt öt évszázad során.

A Magyar Unitárius Egyház zsinata szombaton, Marosvásárhelyen elfogadott egy ünnepi nyilatkozatot a tízéves évfordulóra, amelyben kifejtették, hogy Isten iránti hálával gondolnak a tíz évvel ezelőtti egyháztörténelmi eseményre, amikor a zsinat ünnepélyesen kinyilvánította: „A Magyar Unitárius Egyház jövőbeli működésében, szervezeti felépítésében, belső jogrendjében, valamint istentiszteleti és szertartási rendjében egységes egyházszervezetet alkot.”

A kerek évforduló újabb lehetőség az egykori szándék megerősítésére: a Magyar Unitárius Egyház teljes körű egyházszervezeti egységben kívánja megélni a jézusi evangéliumot, az Isten- és emberszolgálat vallását

– emelték ki. Hozzátették: Istenbe vetett hittel és reménységgel kívánják szolgálni a jövőben is egyházuk küldetésének megvalósulását.

Borítókép: Kovács István unitárius püspök (Fotó: MTI/Kiss Gábor)

Százötven évvel Európa előtt. Több mint 450 éve, 1568. január 13-án döntött a Tordán ülésező Országgyűlés a vallásbékéről szóló törvény elfogadásáról, amely egyedüliként, két ízben a Bibliára hivatkozik. Az elfogadott jogszabály értelmében a világon először négy vallás, a katolikus, az evangélikus, a református és az unitárius nyert szabadságot és egyenjogúságot. Azonban még ennél is fontosabb: a négy vallást illetően nem érvényesült a területi elv, bárhol együtt élhetett több felekezet is, és még a földesúr sem avatkozhatott bele jobbágyai vallási hovatartozásába. A közösségi törvény szerint mindenki maga dönthette el, melyik vallást követi. Az 1568-as tordai országgyűlés János Zsigmond nevéhez fűződik, akit Európa egyetlen unitárius uralkodójaként is emlegetnek.

Hite miatt hurcolták meg. A Kolozsváron született Dávid Ferenc az Erdélyi Unitárius Egyház megalapítója és első püspöke volt 1568-tól haláláig. Tanulmányait 1545 és 1551 között a lutheranizmus szellemi központjában, Wittenbergben és az Odera menti Frankfurtban végezte. Hazatérve katolikus plébános lett, de csakhamar csatlakozott a reformáció lutheránus ágához. Lelkész, majd püspök volt. Később János Zsigmond erdélyi fejedelem udvari prédikátora lett, ekkortól kezdett antitrinitárius (későbbi nevén unitárius) nézeteket vallani. Amikor az 1572. évi marosvásárhelyi Országgyűlés kimondta az újabb hitújítások tilalmát, Dávid Ferencet az alapján fogta perbe 1579-ben Báthory Kristóf fejedelem. Hite miatt életfogytiglani fogságra ítélték, a dévai várbörtön foglyaként halt meg.