– fogalmazott levelében a magyar kormányfő. Orbán Viktor azt kívánta az új püspöknek, hogy legyen bátor őre és gyarapítója annak a súlyos megpróbáltatások között született kulturális és szellemi örökségnek, amelyet az unitáriusok a kereszténység egyetlen magyar alapítású történelmi felekezeteként hoztak létre az elmúlt öt évszázad során.
A Magyar Unitárius Egyház zsinata szombaton, Marosvásárhelyen elfogadott egy ünnepi nyilatkozatot a tízéves évfordulóra, amelyben kifejtették, hogy Isten iránti hálával gondolnak a tíz évvel ezelőtti egyháztörténelmi eseményre, amikor a zsinat ünnepélyesen kinyilvánította: „A Magyar Unitárius Egyház jövőbeli működésében, szervezeti felépítésében, belső jogrendjében, valamint istentiszteleti és szertartási rendjében egységes egyházszervezetet alkot.”
A kerek évforduló újabb lehetőség az egykori szándék megerősítésére: a Magyar Unitárius Egyház teljes körű egyházszervezeti egységben kívánja megélni a jézusi evangéliumot, az Isten- és emberszolgálat vallását
– emelték ki. Hozzátették: Istenbe vetett hittel és reménységgel kívánják szolgálni a jövőben is egyházuk küldetésének megvalósulását.
Borítókép: Kovács István unitárius püspök (Fotó: MTI/Kiss Gábor)
Százötven évvel Európa előtt. Több mint 450 éve, 1568. január 13-án döntött a Tordán ülésező Országgyűlés a vallásbékéről szóló törvény elfogadásáról, amely egyedüliként, két ízben a Bibliára hivatkozik. Az elfogadott jogszabály értelmében a világon először négy vallás, a katolikus, az evangélikus, a református és az unitárius nyert szabadságot és egyenjogúságot. Azonban még ennél is fontosabb: a négy vallást illetően nem érvényesült a területi elv, bárhol együtt élhetett több felekezet is, és még a földesúr sem avatkozhatott bele jobbágyai vallási hovatartozásába. A közösségi törvény szerint mindenki maga dönthette el, melyik vallást követi. Az 1568-as tordai országgyűlés János Zsigmond nevéhez fűződik, akit Európa egyetlen unitárius uralkodójaként is emlegetnek.