Így reagált az ellenzék a kormány extraprofitról szóló döntésére

A Demokratikus Koalíció (DK) bírálja, az LMP és a Mi Hazánk kiterjesztené a kormánynak azt a szerdai döntését, amely szerint bizonyos nagy cégeknek a rezsivédelmi és a honvédelmi alapba kell befizetniük extraprofitjuk egy részét.

2021.10.23. Budapest Egységben a szabad Magyarországért! Október 23-i ellenzéki gyűlés Fotó: Máté Krisztián (MK) Ripost képen: Jakab Péter, a Jobbik elnöke, Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője, Márki-Zay Péter az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje, Karácsony Gergely főpolgármester, Fekete-Győr András, a Momentum korábbi elnöke Fotó: Máté Krisztián

A DK szerint „a kormány a magyar emberekkel fizetteti meg elhibázott politikájának és féktelen korrupciójának árát”. A párt közleményében felidézte, Orbán Viktor miniszterelnök szerda délután jelentette be, hogy minden, Magyarországon lévő energetikai, telekommunikációs cég, bank, légitársaság köteles lesz befizetni a rezsivédelmi és a honvédelmi alapba.

A Demokratikus Koalíció azt írta, „ez nem jelent mást, minthogy végső soron a törvénytelen kormány a magyar emberekkel fizetteti meg az elhibázott politikája, a mértéktelen lopás és az esztelen költekezések árát”. Teljesen nyilvánvaló ugyanis, hogy „ezek a cégek a rendkívüli adójukat a szolgáltatásaik árának emelésével fogják előteremteni. Orbán új adóit a tisztességes magyar emberek fogják kifizetni” – tartalmazza a Kálmán Olga frakciószóvivő által jegyzett közlemény.

Az LMP támogatja, hogy az extraprofitot realizáló nagy multicégek nagyobb terhet vállaljanak a válság költségeiből.

Álláspontjuk szerint a két bejelentett alap mellett mindenképpen létre kellett volna hozni egy fenntarthatósági alapot is, amelybe a szennyező és a fosszilis energiák értékesítésén nyerészkedő vállalatok fizetnének be, és amelyből épületszigetelési és megújulóenergia-fejlesztéseket lehetne finanszírozni. Az energiaválságra az energiafüggetlenség a megoldás, arra pedig csak a zöldenergián és az energiahatékonyságon keresztül vezet az út – közölte Ungár Péter, a párt frakcióvezetője.

Arra is kitért: annak kimondását is hiányolták a kormányfőtől, hogy a közszférában mielőbbi béremelésre van szükség. „Erre láthatóan továbbra sincs szándék, ezért újra bebizonyosodott, hogy ez a kormány a saját munkavállalóit nem megvédi, hanem cserben hagyja” – írta az LMP-s politikus a Facebook-bejegyzésében.

A Mi Hazánk Mozgalom kiemelte, hogy a kormány bevezette pártjuk korábbi javaslatát, de „saját oligarcháit továbbra sem adóztatja meg”.

Orbán Viktor bejelentésével, hogy két éven keresztül megadóztatják az extraprofitot termelő nagy cégeket; a bankokat, a biztosítókat, a nagykereskedelmi láncokat, az energiaipari és kereskedő cégeket, a telekommunikációs vállalatokat és a légitársaságokat, a kormány tulajdonképpen végrehajtja a Mi Hazánk járványszolidaritási adóról szóló korábbi javaslatát

– tartalmazza a közlemény.

Felidézték, a Mi Hazánk már több mint két évvel ezelőtt követelte, hogy vessenek ki különadót az extraprofitot termelő multikra, például a tech óriáscégekre, a kereskedelmi láncokra, a gyógyszeripari vállalatokra és a kaszinókra. „A kormány azonban a multik adóztatása helyett éveken át a jövő nemzedék eladósítását választotta, évtizedek óta nem látott mértékűre növelve az államadósságot” – írták.

„A kormány mostani döntéséből is kihagyta a gyógyszeripari cégeket és a Fidesz oligarcháinak érdekeltségeibe tartozó kaszinókat, amelyek pedig sokmilliárdos extraprofitra tettek szert az elmúlt években is. Követeljük, hogy ezekre is vonatkozzon a különadó és az oligarchák hatalmának megtörése érdekében javasoljuk a gazdasági közszereplő fogalmának bevezetését, hogy a milliárdos közbeszerzések nyerteseire is vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség vonatkozzon” – olvasható a Toroczkai László pártelnök által jegyzett közleményben.

A Jobbik szerint semmiféle probléma nem lenne azzal, hogy a közteherviselés felé mozdulva egy válságidőszakban mindenki vállalja a szükséges terheket. Úgy vélik, a gond azzal van, hogy a kormány a korábbi hasonló esetekben, a bankadó és a tranzakciós illeték kivetésekor hagyta, hogy a pénzintézetek ezeket áthárítsák az ügyfelekre.

Az új bejelentések mögött akkor húzódhatna korrekt szándék, ha az árat nem a magyar polgárok fizetnék meg

– közölte Facebook-bejegyzésében Z. Kárpát Dániel, a párt alelnöke, aki arra szólított fel: „a családok védelmének indokával ne lehessen a családokra újabb terheket hárítani”.

A Fidesz a kereskedőktől is hozzájárulást vár, de „a saját zsebébe nem nyúl, pedig megtehetné a magyarok érdekében, például az alapvető élelmiszerek áfájának 0 százalékosra történő leszállításával” – tette hozzá a Jobbik politikusa.

Az MSZP társelnöke, Tóth Bertalan bejegyzésében úgy fogalmazott: „elvárjuk hogy a NER oligarchái se maradjanak ki az extraprofit utáni adóztatásból”.

A párt azt javasolja továbbá, hogy a bevételből az energiaárak és a honvédelem finanszírozása mellett a szakmunkás-minimálbérig csökkentsék a fizetéseket terhelő adókat, hogy ki tudják fizetni az emberek „a brutálisan megdrágult” élelmiszereket, az alapvető élelmiszerek áfakulcsát vigyék le öt százalékra, a leginkább rászorulók részére pedig vezessék be az élelmiszerkupont.

Azt akarjuk, hogy azon gyermeket nevelő családok, ahol az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a létminimum szintjét, az egyszülős családok, az alacsony nyugdíjban részesülő nyugdíjasok, a súlyos fogyatékossággal élők, a szociális segélyből élő munkanélküliek, a hajléktalanok, a szociális ösztöndíjban részesülő felsőfokú tanulmányokat végzők kapjanak olyan, havonta 20 ezer forint értékű támogatást, amit csak alapvető élelmiszerekre lehet elkölteni!

– tette hozzá Tóth Bertalan.

Borítókép: Balliberális ellenzék (Fotó: Ripost/Máté Krisztián)