Alapjogokért Központ: Külföldön is bevált eszköz az extraprofit-különadó

„Az a cél, hogy megőrizzük az elmúlt 12 évben elért eredményeket” − ismertette a részleteket hivatalos Facebook-oldalán az Alapjogokért Központ.

MOL, olaj, földgáz, olajfinomító, kőolaj, gazdaság, ipar, Százhalombattai dunai finomító

Az Alapjogokért Központ extraprofit-különadóról szóló bejegyzésében úgy fogalmazott:

„Nyugaton a legtöbb országban a politikusok a háború és a tavaly ősz óta tartó energiaár-robbanás okozta infláció költségeit az emberekre akarják áthárítani. Magyarországon nem ez a recept: az a cél, hogy megőrizzük az elmúlt 12 évben elért eredményeket, így a magas foglalkoztatottságot, a rezsicsökkentést, a nyugdíjak értékét és a családtámogatásokat. Onnan lehet biztosra venni, hogy az extraprofit-különadó kivetésével jó úton jár a kormányzat, hogy a baloldali pártok egyből a védelmükbe vették a többletbevételhez jutott nagy multinacionális cégeket.”

Kiemelték: 

Tekintettel arra, hogy ehhez az állami költségvetésnek többletbevételekre lesz szüksége, valahonnan elő kell teremteni a forrásokat. Ahelyett, hogy a háború és az energiaválság árát az emberekkel fizettetné meg, a kormány egy külföldön is jól bevált eszközhöz folyamodott, az extraprofit-különadóhoz. Mivel egyes piaci szektorokban a megnövekedett árak miatt több bevétel keletkezett, indokolt, hogy az érintett szereplők részt vegyenek a közös teherviselésben. 

Az Alapjogokért Központ megjegyezte, hogy ez a megoldás nem példa nélküli, ugyanis az Egyesült Államokban 1980-ban vetettek ki extraprofitadót a nyersolajra. 

„Az adó célja az az olaj világpiaci árának növekedéséből fakadó extraprofit megadóztatása volt az olajtermelő vállalatok esetén.” 

Hozzátették, hogy „az adóalap megállapításánál az inflációval korrigált bázisévi olajár és az aktuális világpiaci ár közötti különbséget vették figyelembe. Az adó egészen 1988-ig érvényben volt, és ez idő alatt mintegy 80 milliárd dollár bevételt jelentett az amerikai költségvetésnek.”

További példaként említették Nagy Britanniát.

Tony Blair munkáspárti kormánya 1997-ben vezetett be egy extraprofitadót a »privatizált közművek többletnyereségére«, összhangban a párt választási kampányígéretével. Az adó mértéke a vállalat piaci értéke és a privatizációt követő négy évben elért adózott eredmény kilencszerese közötti különbség 23 százaléka volt. Az adó a kormánynak ötmilliárd fontra becsült egyszeri bevételt hozott, amelyet egy munkahelyteremtési programra, és az iskolarendszer modernizációjára fordítottak.

Hozzátették:

„Rishi Sunak, brit pénzügyminiszter 2022. május végén jelentette be, hogy az energiavállalatokra kivetett extraprofitadóból mintegy ötmilliárd fontot kíván beszedni. A brit energiaipari cégek ennek értelmében a következő 12 hónapban 25 százalékos különadót fizetnek. Az ilyen adó kivetésére irányuló politikai és társadalmi nyomás akkor erősödött fel, amikor a BP és a Shell is nagy nyereségnövekedésről számolt be az olaj- és gázárak globális emelkedésének köszönhetően.”

Ráadásul kiderült, hogy a brit adórendszerben meglévő adó-visszatérítéseknek köszönhetően a BP és a Shell is több pénzt kapott vissza a brit kormánytól, mint amennyit 2015 és 2020 között minden évben befizetett (kivéve 2017-et, amikor a Shell többet fizetett, mint amennyit kapott).

− zárta bejegyzését az Alapjogokért Központ.

Borítókép: Munkás a százhalombattai dunai finomító telepén (Fotó: Kurucz Árpád)