Kiszelly Zoltán az Origónak elmondta, hogy a jövő évi költségvetés tervezete visszatérést mutat ahhoz a sikeres gazdaságpolitikához, ami már az első Orbán-kormány idején és 2010 óta is működött.
Ezért is küzdött a miniszterelnök Brüsszelben: ha van orosz energia, akkor van gazdasági növekedés, és így az emberek jóléte sem csökken akkora mértékben. Ennek előfeltétele az orosz energia.
Az igazgató szerint a gazdasági növekedés ráadásul nemcsak az adósságcsökkentést szolgálja, hanem az ország gazdasági szuverenitásának megőrzését is.
A kormány költségvetési hiánycélja jövőre 3,6 – azért, hogy Magyarország idővel a 3 százalékos hiánycélt tudja teljesíteni. Ez azért is fontos, hogy Brüsszel ne tudjon túlzottdeficit-eljárást indítani
– tette hozzá Kiszelly Zoltán.
A politikai elemző az Origó kérdésére elmagyarázta: a magyar gazdasági növekedés alapja, hogy
Magyarországon egy kiegyensúlyozott, fegyelmezett költségvetési politika van, míg a legtöbb nyugat-európai ország kihasználja, hogy Brüsszel felfüggesztette a konvergenciakritériumokat, és továbbra is adósságból fedezi a jólétét, míg ha ezeket módosítják majd, akkor azokban az országokban megszorításokra lesz szükség.
Az árstoppal az alapvető élelmiszerek és az üzemanyag árát teszi elérhetővé a kormány a magyar állampolgárok számára. Többek között ezzel is próbálja lassítani a kormány az inflációt – ecsetelte az Origónak.
A Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatója az orosz energia embargója kapcsán kijelentette:
„Tény, hogy Brüsszel végleg le akar válni az orosz energiáról. A magyarok többsége a Covid előtti szinthez akar visszatérni, a brüsszeli bürokraták és a globalisták (mint Frans Timmermans, aki kivezetné a benzines és dízeles technológiát) pedig a Covid előtti szint harmadához.”
Extraprofit különadója 
