Karácsonyék a Városházát is árulták

A fővárost irányító baloldal elmúlt két és fél éves tevékenységének legnagyobb botránya a Városháza épületének eladási terve és az ezzel összefüggésben nyilvánosságra került „jutalékos” rendszer, amit a gyanú szerint az ingatlanértékesítéseknél működtettek a fővárosi önkormányzatnál. A gyanús ingatlanügyletek miatt a rendőrség egyebek mellett csalás, vesztegetés és hűtlen kezelés miatt nyomoz. A Media­works Hírcentruma sorozatának negyedik része.

Fotó: Teknos

Tanúvallomások

Március végén exkluzív interjút adott a TV2-nek Csák Imre, a Városháza-gate koronatanúja, akit Karácsony Gergely főpolgármester embere keresett meg, hogy segítsen vevőket felhajtani a patinás épület eladásához. Csákot a TV2 a tököli börtönben érte utol, ahol egy korábbi ügye miatt tölti büntetését. A koronatanú elmondta, ingatlanokkal foglalkozott, és Berki Zsolt kereste meg őt, aki a fővárosi vagyonkezelő nevében járt el, és arra kérte, hogy segítsen vevőt találni a budapesti Városháza épületére. A találkozó 2020 végén történt.

– Először e-mailen, aztán telefonon is beszéltünk, majd volt személyes tárgyalás is – mondta a férfi. Hozzátette: Berki Zsolt úgy mutatkozott be, hogy ő személyesen Barts Balázsnak, a fővárosi vagyonkezelő vezetőjének dolgozik, és ezt vissza is igazolták. Csák kiemelte: őt azért kereste meg Berki, mert tudta, hogy megfelelő kapcsolatrendszere van. A potenciális befektetőkről Csák Imre annyit mondott, hogy amerikai és arab üzletemberek. 

Amennyiben az ügyfelem aláírta volna Zsolt jutalékos szerződését, akkor utána ő vitte volna be személyesen a befektetőket Bartshoz

– közölte Csák Imre. A szerződés tárgya a Városháza épülete lett volna egy kisebb rész kivételével. A megállapodás tartalmáról a koronatanú úgy nyilatkozott, hogy a megmaradt kisebb területen, az épületegyüttes parkolójának egy részén új épületet húztak volna fel. A konstrukció szerint az építkezés ideje alatt a fővárosi önkormányzat visszabérelte volna az új tulajdonostól a teljes épületkomplexumot. Érdemes megemlíteni, hogy a tervezett új épület helyén Karácsony választási ígérete szerint közpark épült volna. Egy másik tanú a rendőrségnek tett vallomásában beszélt a Városháza eladási tervéről. A Nemzeti Nyomozó Iroda január 25-én hallgatta ki azt a személyt, akin keresztül Berki Zsolt amerikai befektetőknek ajánlotta fel a Városházát. Az illető kérte adatai zártan kezelését, ezért csak 1-es számú tanúként emlegették. A Mediaworks Hírcentrumának birtokába került kihallgatási jegyzőkönyv szerint az 1-es számú tanú kijelentette, hogy három alkalommal egyeztetett az adásvétel ügyében Berkivel, akit már három éve ismer, és aki rendszeresen küldött neki e-maileket az eladó fővárosi ingatlanokról.

A riadt városvezetés játszotta az ártatlant

Az ügyben a főváros vizsgálóbizottságot is létrehozott, amelyben a baloldal volt többségben, így a végeredmény borítékolható volt. A decemberben kezdett és január végén lezárult vizsgálat végén két javaslat érkezett a testület elé, az egyiket Kovács Péter, a bizottság fideszes elnöke, a másikat pedig a momentumos alelnök, Soproni Tamás készítette. A baloldali többségnek megfelelően Soproni jelentését fogadták el, amit aztán a Fővárosi Közgyűlés is megszavazott. A jelentés lényege, hogy a főváros jelenlegi vezetése nem döntött a Városháza eladásáról, a főpolgármesteri kabinet csupán az épület további fejlesztésére vonatkozó irányokat határozta meg 2020 novemberében. Emellett az ingatlanértékesítések teljes dokumentációját átnézve nem találtak bizonyítékokat az irányított pályázatokra, sőt a fővárosi önkormányzat ingatlanértékesítési eljárása „a teljes átláthatóságra épül”.

A baloldali többség által elfogadott összegzés odáig ment, hogy – Karácsony Gergely nyilatkozataihoz hasonlóan – orosz titkosszolgálati hátteret sejtetett az ügy mögött. Kovács Péter összegzése szerint viszont a Fővárosi Közgyűlés baloldali többsége és Karácsony Gergely az első pillanattól kezdve megpróbálta tagadni és eljelentékteleníteni a kirobbant botrányt és a nyilvánosságra került tényeket.

Több alkalommal akadályozták a bizottság munkáját, ennek ellenére egyértel­műen bebizonyosodott, hogy napirenden volt a Városháza eladása, és még az is kiderült, hogy negyvenmilliárdot kértek volna az épületért. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy működött a „jutalékos” rendszer az ingatlaneladások kapcsán. Mint mondta, 28 ilyen gyanús esetet találtak. Láng Zsolt, a Fidesz–KDNP fővárosi frakcióvezetője abban az időben arról beszélt a Media­works Hírcentrumának: a feltételezés továbbra is fennáll, hogy el akarták adni a Városházát.

A politikus szerint a baloldali többségű bizottság rendkívül rövid határidővel dolgozott, és azt is meghatározták, hogy mit vizsgálhatnak és mit nem. Tehát már az elejétől azt érezte, hogy kész is van a jelentés. Karácsony Gergely azon kijelentését, miszerint „sz…rok rá”, mi van a felvételeken, úgy kommentálta, az ilyen beszéd méltatlan egy főpolgármesterhez. Szerinte Karácsony Gergely szakmailag és emberileg is folyamatos lejtmenetben van. A Városháza körüli gyanús ingatlanügyletek miatt a rendőrség 14 feljelentés alapján nyomoz, egyebek mellett csalás, vesztegetés és hűtlen kezelés miatt.

Borítókép: A főpolgármester először tagadta a vádakat, a bizonyítékok után viszont hárította a felelősséget (Fotó: Teknős Miklós)