Megnyílt a Néprajzi Múzeum – ez a mondat az elmúlt százötven évben hetedszer jelenik meg az újságok címoldalán
– hívta fel a figyelmet az intézmény tegnapi sajtóbejárásán Kemecsi Lajos, utalva arra, hogy a Néprajzi Múzeum az elmúlt másfél évszázadban több alkalommal is költözködni kényszerült. Az intézmény főigazgatója szerint azonban ennek a vándorlásnak, illetve a nemzetközi példáknak köszönhetően pontosan körvonalazódtak az elképzeléseik, így a múzeum igényeink megfelelő épületet sikerült kialakítani. Kemecsi Lajos felidézte, hogy a Kossuth téri épületből negyedmillió műtárgyat, több millió oldalnyi archívumot, több tonnányi üvegnegatívot kellett az új épületbe szállítani. Mint fogalmazott, az intézmény munkatársainak egy hímestojás-gyűjteményt kell átköltöztetni, amelyet rekordidő alatt, gyakorlatilag elhanyagolható töréskárral sikerült végrehajtani.
A Ferencz Marcel által megálmodott épületet méltatva a főigazgató kiemelte:
a Kossuth téren lévő épület gyönyörű, bár kiállítási célokra alkalmatlan tereihez képest immár háromszor nagyobb, mintegy hétezer négyzetméteres tér áll rendelkezésre, így a most debütáló kiállítások során kétszer annyi műtárgy ismerhető meg, mint az Igazságügyi Palotában.
Ez azért fontos, mivel a nagy múzeumok gyűjteményeinek általában mindössze a két százalékát sikerül bemutatni, nálunk viszont a teljes gyűjteménynek már most több mint a három három százaléka látható, a végső cél pedig az, hogy az öt-hat százalékát kiállítsák. Az ikonikus épületben továbbá olyan korszerű közösségi terek is helyet kapnak, mint a moziterem, a kutatóterem, a könyvtári olvasóterem, múzeumi bolt, szakkönyvesbolt, illetve egy olyan irodatér, ahol kulturális startupok számára kínálunk lehetőséget. Szintén újdonságnak számít a MÉTA (Múzeum, Élmény, Tudás, Alkotás) – múzeumpedagógiai tér is, ahol a foglalkozások résztvevői számos ismerettel gazdagodhatnak. Végül a Néprajzi Múzeum földszintjén kapott helyet a Városliget új látogatóközpontja is, ahol a megújuló Liget valamennyi fejlesztéséről információkat kaphatnak a vendégek, és jegyeket is vásárolhatnak park intézményeinek programjaira – részletezte Kemecsi Lajos.
A világszínvonalú épület földalatti, legmodernebb technikákat ötvöző kiállítótereiben három különleges kiállítás tekinthető meg. A látogató elsőként egy Zoom kiállítóteret veheti szemügyre, ahol egészen egyedi perspektívából tekintheti meg a múzeumi gyűjteményét. Itt ugyanis értelmezések és szövegek nélkül, egyfajta őskáoszként, egy kétszázezer darabot meghaladó tárgyhalmaz, valamint többszázezer fénykép, rajz, kézirat, hanganyag és film tekinthető meg. Ezt követően
a Megérkeztünk című időszaki tárlat – amely a múzeum Városligetben eltöltött múltjára reflektál – tekinthető meg, amely az egzotikus kultúrák és a Kárpát-medence legszebb népművészeti emlékeit jeleníti meg. Ebben a kiállítótérben a múzeum harminc muzeológusának köszönhetően száz különleges tárgyat állítottak ki, így egyebek mellett olyan különlegességek csodálhatóak meg, mint az elefántcsontból készült afrikai tárgyak, tollkorona az Amazonas vidékéről, japán szamurájkard, gazdagon hímzett cifraszűr, sárközi párta, vagy egy Amur-vidéki halbőr ruha.
Sosem tapasztalt élményt nyújt az épület főlépcsője mentén mintegy négyezer műtárgyat felvonultató, nyitvatartási időben ingyenesen látogatható Kerámiatér is, amelynek minden eleme egy-egy kis világot mutat be: készítője, használója, funkciója, stílusa, anyaga, díszítése, színe, hangja, űrmértéke, felirata mind rejt valami titkot arról, hogyan tapaszt össze az agyag embereket, korokat, társadalmakat, szokásokat.
A múzeum gyönyörű panorámát nyújtó, több ezer négyzetméteres tetőkertje, illetve az épület egyes terei egyébként belépőjegy megváltása nélkül is bejárhatóak, ugyanakkor a kombinált belépőjegy, amellyel minden kiállítás megtekinthető, csupán háromezer forintba kerül.
Borítókép: Az új Néprajzi Múzeum (Fotó: Városliget Zrt.)
