A szerzők pozitívan utalnak a Trump-adminisztráció 2017-es adóreformjára (Tax Cuts and Jobs Act), ami szerintük igazolta, hogy az alacsonyabb társasági adóknak és az átfogó befektetési kedvezményeknek gazdasági növekedést és adóbevételeket felhajtó hatásuk van.
A törvényhozókat aggasztja, hogy az amerikai pénzügyminisztérium tárgyalói nem védték meg az USA növekedéspárti adóügyi rendelkezéseit, míg más országok erre képesek voltak. Hozzáteszik ennek alapján, hogy a kongresszusi republikánusok nem fognak támogatni olyan megállapodást, ami más államokat hoz előnyösebb helyzetbe. Rögzítik, hogy az amerikai szövetségi adójogszabályokban csak a képviselőházban benyújtott törvényjavaslattal lehet változtatást eszközölni, amelyet mindkét házban elfogadnak és az elnök is aláír.
A Biden-adminisztráció azonban nem konzultált közvetlenül a kongresszussal, és nem tudta felmutatni a jogalkotáshoz szükséges többséget, így az USA nem tud – és nem fog – részt venni sem az első, sem a második pillérben – írják.
Adrian Smith a kereskedelmi albizottság, Mike Kelly pedig az adópolitikával foglalkozó Select Revenue Measures albizottság republikánus rangidős tagja a washingtoni kongresszus alsóházában, a mindkét albizottságot magában foglaló Ways and Means szakbizottságban. A testület 2022. júniusban meghallgatta Janet Yellen amerikai pénzügyminisztert, aki az ülésen védelmébe vette az OECD megállapodását.
A levél előzménye, hogy a washingtoni magyar nagykövetség 2022. június 16-án nagyköveti levélben tájékoztatta a befolyásos bizottság republikánus kisebbségi vezetőjét, Kevin Bradyt a magyar álláspontról.
A globális minimumadó bevezetését még június közepén vétózta meg a magyar kormány, mivel az arra kényszerítené hazánkat, hogy duplázza meg a vállalkozásokat terhelő adókat.
A kormány nem támogatja a globális minimumadó bevezetését. A globális minimumadó ugyanis arra kényszerítené hazánkat, hogy duplázza meg a vállalkozásokat terhelő adókat. Ezzel Magyarország adóelőnyét is elveszítené, a vállalkozásoknak pedig olyan pluszterheket jelentene, amit egy normális gazdasági időszakban is nehéz lenne elviselni
− fogalmazott Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a június 17-i kormányinfón. Mint Gulyás Gergely kifejtette, eleinte Budapest is támogatta az ötletet, mert a technológiai óriásvállalatok adóelkerülését is megakadályozta volna. Viszont később ezek a cégek kikerültek a javaslatból, rájuk ez nem fog vonatkozni, ezért a tervezet egyensúlya megbillent.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ezt megelőzően Antony Blinken amerikai külügyérrel tárgyalt, ahol hangot adott a magyar kormány globális minimumadóval kapcsolatos álláspontjáról.
Mi egyáltalán nem vagyunk lelkesek ettől az ötlettől, főleg nem annak jelenlegi formájában, pláne nem a jelenlegi körülmények között
− írta Facebook-bejegyzésében a tárcavezető. Hozzátette, azz európai gazdaság nagyon komoly kihívásokkal néz szembe a háború miatt, ebben a helyzetben a termelő vállalatokat sújtó újabb adóterhek végzetesek lehetnek, főleg úgy, hogy a bevezetésre már a jövő év elején sort akarnának keríteni Európában, míg a világ többi részén ki tudja, mikor fogják bevezetni, már ha egyáltalán ezt teszik.
Adrian Smith és Mike Kelly levelét megelőzően is több amerikai politikus, szervezet méltatta a magyar álláspontot.
Örömmel látom, hogy Magyarország elutasítja a Biden-adminisztráció által szorgalmazott globális minimumadót
− írta Russ Vought, a jövőbeni trumpista külpolitikai stratégiát kidolgozó Center for Renewing America think tank elnöke Twitter-bejegyzésében korábban.
Miért nem utasítja el Joe Biden elnök úr ezt a rettenetes ötletet ugyanolyan világosan, ahogy azt Magyarország teszi?
– fakadt ki állásfoglalásában a globális minimumadó bevezetésének terveiről Grover Norquist, az Americans for Tax Reform (Amerikaiak az Adóreformért) elnöke.
A tervezett minimumadó kifejezetten hátrányos lenne olyan országoknak, mint Írország, Bulgária vagy Magyarország, melyek jelenleg alacsonyabb, versenyképesebb szinten tartják a társasági adót. A globális minimumadó ugyancsak fenyegetés a szegényebb, fejlődő országoknak, melyeknek fenn kell tartani a növekedésüket, hogy kiemelkedjenek a nélkülözésből
– folytatta elemzését Norquist, akki azzal zárta szavait, hogy különösen veszélyes az ötlet most, mikor háború dúl és más kihívásokkal is szembe kell néznie a Nyugatnak.
Borítókép: Adrian Smith (b) és a Mike Kelly (j) amerikai kongresszusi képviselők (Forrás: A képviselők Facebook-oldalai)