A magyar kormány az elmúlt héten válaszolt az Európai Bizottság javaslataira, és mind a négy területen, ahol előrelépést vártak, elfogadta Brüsszel álláspontját – erősítette meg a Kossuth rádió Vasárnapi Újság című műsorában Gulyás Gergely, hozzátéve:
a megegyezés tehát már csak az bizottságon múlik.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy véli, hogy ezeknek a kérdéseknek a jelentősége lényegesen kisebb, mint az, hogy Magyarország végre megkapja azokat a pénzeket, amelyek az uniós szabályok szerint is megilletik hazánkat. Mindezen túl látni kell, hogy
az uniós helyreállítási alap-megegyezés körül a szakmai egyeztetésen túl egy politikai vita is van, amit a magyar baloldal generál. Ők ugyanis a nyugat-európai szövetségeseikkel együtt nem szeretnének semmiféle megegyezést. Ennek eredményeképpen viszont blokkolják azt is, hogy a magyar pedagógusok és egészségügyisek béremelést kapjanak, mivel a pedagógusbérekre fordított forrás, valamint az egészségügyi béremelés fedezete is a helyreállítási alap költségvetésében van.
A tárcavezető ennek kapcsán kiemelte azt is, miszerint az Európai Parlament határozta – amelyben arra biztatta az Európai Bizottságot, hogy mindaddig tartózkodjanak a magyar nemzeti helyreállítási terv jóváhagyásától, ameddig hazánk teljes mértékben nem tesz eleget a globális adóügyi megállapodás meghatározott valamennyi kritériumnak – durván megsérti az unió alapvető szerződéseit. A lojális együttműködés elve éppen arról szól, hogy a különböző kérdéseket nem kapcsolják össze egymással. A globális minimumadónak és koronavírus okozta gazdasági károk enyhítésére fordított uniós támogatásnak pedig semmi köze egymáshoz.
Fontos hangsúlyozni – folytatta –, hogy a globális minimumadó jelenlegi formájában az Egyesült Államoknak jó lehet, Európának, s azon belül a közép-európai régiónak azonban biztosan nem.
A megállapodás elfogadásával ugyanis hazánk azt adóelőnyt veszítené el, amit a Magyarországon fizetendő alacsonyabb adók jelentenek a nemzetközi befektetéseknél vagy az országba irányuló beruházásoknál. A gond tehát az, hogy ami az eredeti célja volt a globális minimumadónak, azaz, hogy a nagy techcégeket megadózhassuk, pillanatnyilag nem része a megegyezésnek – mutatott rá.