Globális minimumadó háborús infláció közben: duplájára emelné a vállalkozások terheit

Mint arról korábban az Origó is beszámolt, az Európai Unió globális minimumadót akar bevezetni éppen a háborús infláció idején, amely képtelen ötlet, óriási gondokat okozna, például Magyarországnak is. Magyarország továbbra sem támogatja az adót, annak bevezetését országgyűlési határozat is elutasította, támogatva a kormány álláspontját. Bevezetésével hazánk elveszítené az adóelőnyét a térségben és Európában, ráadásul a vállalkozásoknak olyan pluszterheket jelentene, amit még egy normális gazdasági időszakban is nehéz lenne elviselni, nemhogy egy háború sújtotta helyzetben. Ráadásul az egész globális minimumadót azért találták ki, hogy a nagy amerikai techcégek ne tudjanak kibújni az adózás alól – ehhez képest érdekes módon ezeket végül teljesen kihagyták belőle, vagyis nekik továbbra sem kell adózniuk – olvasható az Origó cikkében.

A globális minimumadó lényege, hogya különböző országok egységesen 15 százalékos társasági adót vessenek ki a multinacionális vállalatokra, és 2023-ban léptetnék életbe.  A legmegdöbbentőbb, hogy háborús infláció idején akarnak globális minimumadót bevezetni, ami eszement ötlet. Brüsszel teljesen érthetetlen módon jó ideje saját polgárai ellen dolgozik, ami az orosz–ukrán háború miatt könnyen végzetes lehet.

Bevezetésétől még egy mélyütést kapna az európai versenyképesség

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a napokban arról beszélt, hogy a magyar kormány ellenzi a globális minimumadó ötletét,annak bevezetésétől még egy mélyütést kapna az európai versenyképesség.Hozzátette, hogy az európai gazdaság nagyon komoly nehézségekkel néz szembe a háború miatt,ebben a helyzetben a termelő vállalatokat sújtó újabb adóterhek végzetesek lehetnek.

Döntött a globális minimumadóról a Parlament, nem engedik, hogy kétszeresére nőjenek a vállalkozások adóterhei

118 igen, 32 nem és 6 tartózkodó szavazattal döntött az Országgyűlés a globális minimumadó bevezetésére vonatkozó európai uniós irányelv elutasításáról. Bánki Erik fideszes képviselő, a Gazdasági Bizottság elnöke keddi felszólalásában emlékeztetett:

a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országai kezdetben a nagy technológiai cégek adóelkerülését kívánták megakadályozni, és egyetértettek a techóriások egységes, 15 százalékos megadóztatásában.Az Európai Parlament azonban ezzel párhuzamosan egy második pillér kidolgozásába kezdett, amely nemcsak a technológiai vállalatokra, hanem valamennyi cégre kiterjesztené a 15 százalékos adót.

Magyarországon a vállalati adóteher 7,5 százalékos, így a globális minimumadó ezt megduplázná.

Nálunk a legalacsonyabb a társasági adó mértéke

Európában Magyarországon a legalacsonyabb a társasági adó mértéke – 9 százalékos –,ami arra ösztönzi a nagyvállalatokat, hogy az itt megtermelt nyereségüket ne vigyék ki az országból, hanem itt adózzanak utána.Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy amikor egy háború zajlik Európa határain, rossz ötletnek tartja a magyar kormány, hogy olyan döntések szülessenek az európai adózási rendszerről, amely Európa egészét versenyhátrányba hozná a világ többi részéhez képest, hiszen a világ más részén sehol nem hoztak egy adott dátummal, kötelező jellegűen hasonló döntést.

Kovács Zoltán arra is felhívta a figyelmet, hogy Európa versenyképessége eleve hanyatlik az elmúlt években, és Európa sokkal gyorsabban veszíti el a világgazdaságban, a befektetésekben, a versenyképességben elfoglalt helyét, mint azt korábban gondolták volna.Emlékeztetett arra is, hogy az intézkedés Magyarországon duplájára növelte volna azt az effektív adóterhelést, amely alapján az országban a termelő vállalatok működnek.

Ez pedig azért problematikus, mert mi a termelő vállalatok Magyarországra vonzásával tudtuk elérni, hogy több mint egymillió munkahely jöjjön létre olyan adózási környezetben, amelyben az alacsony adók mellett folyamatosan bővülni tudott az államháztartás mozgástere. Azaz, a munkahelyek veszélyeztetése mellett a globális minimumadó olyan versenyhátrányt okozna Magyarországnak Európán belül, amely ellentmond a magyar nemzeti érdeknek

– tette hozzá. Kovács Zoltán vélekedése szerint Európában mindenhol energiaválság van, és a háború okozta különböző természetű válságokra válaszul a magyar kormány rezsivédelmi és honvédelmi alapot is létrehozott.

Elmondta azt is, hogy az előző ciklusokhoz hasonlóan Magyarország kormánya próbál előre gondolkodni, és a folyamatokból látható következményeket megelőlegezve hoz döntéseket az ország érdekében.

Példaként említette az extraprofit-különadókat, amelyeket a terhek megosztása céljából átmeneti jelleggel, célzottan vezetett be a kormányzat annak érdekében, hogy ne a magyar emberek fizessék meg az emelkedő árakat.

Kiszelly Zoltán, a Századvég igazgatója az Origónak adott interjúban azt is mondta:

Az adónak az a célja: hogy csökkentsék azt a versenyelőnyt, amit most az alacsonyabb adót használó országok élveznek a nyugati centrumországokhoz képest, ahol jelenleg 20-30 százalék között mozog a társasági adó mértéke. Nekik ez egy csökkentést jelentene, nekünk viszont emelést.

Hozzátette: ez egy világkormányzás felé tett lépés, amit mi, magyarok nem akarunk. Most még csak a globális társasági adót határozzák meg, azután majd a globális alapjövedelmet, a globális áfát, és nyilvánvaló, hogy ez a nemzeti sajátosságokat nem veszi figyelembe.

Az eredeti cikk IDE kattintva olvasható.

Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (Fotó: MTI/Kovács Tamás)