Erősítés a keleti szárnyon: 2027 végére bevetésre kész lesz a német dandár az orosz határon

A németek úgy vélik: az, hogy Litvánia egyaránt határos az orosz exklávéval, Kalinyingráddal és Moszkva egyik fő szövetségesével, Belarusszal, a NATO keleti szárnyának legveszélyeztetettebb országává teszi. Christoph Huber dandártábornok a német 45. Litvánia páncélos dandár felállításán dolgozik Vilniusban: célja az oroszok elrettentése, hogy ne törjön ki háború. A dandár a tervek szerint 2027-re lesz teljesen harcképes, addig 4800 katona és mintegy kétszáz civil alkalmazott érkezik a balti országba. A Német Szövetségi Köztársaság eddig nem vállalkozott ilyen létszámú, önálló műveleteket végrehajtó alakulatot külföldön állomásoztatni.

Erősítés a keleti szárnyon: 2027 végére bevetésre kész a német dandár az orosz határon Forrás: AFP

Mikor lesz a dandár bevethető?

Christoph Huber közölte: „Az év végéig megteremtjük a dandárparancsnokság vezetési képességét.” Elmagyarázta, ez azt jelenti, hogy képes lesz irányítani egy nehéz gépesített dandár kombinált fegyveres műveleteit; 2026 februárjában a NATO litván multinacionális harci csoportja a 45. páncélos dandár alá kerül. Hozzátette, hogy a bajorországi Oberviechtachból a 122. páncélgránátos zászlóalj és az észak-rajna–vesztfáliai Augustdorfból a 203. páncélzászlóalj is a dandár parancsnoksága alá kerül, és 2026-ban mindkettő két nagy gyakorlatsorozatra Litvániába költözik. 

A 10. páncélos hadosztály vezetésével és NATO-szövetségeseinkkel együttműködve megteremtjük a visszatartó erőt, és kijelenthetjük: itt van a NATO határa. Eddig, és egy lépéssel sem tovább.

A dandártábornok szerint mindez csak az előfeltétele a további bővítésnek 2027 végéig: a legnagyobb lépés az lesz, amikor a 122-es és 203-as alakulatokat Leopard harckocsikkal és Puma gyalogsági harcjárművekkel helyezik át, és felállítanak további egységeket – például tüzérségi és utánpótlási zászlóaljat –, amelyek állandó jelleggel Litvániában állomásoznak majd. Hozzátette, hogy már tengeri úton is hoztak felszerelést Klaipėda kikötőjén át, és szükség van további járművekre a vezetéshez, javításhoz és ellátáshoz.

Fotó: AFP

A Welt riportja rámutatott, hogy Ukrajnában szinte mozdulatlan a front, miközben hatalmas, főként drónokkal végrehajtott légitámadások zajlanak, így felmerül a kérdés, hogy vajon nem éppen a nehézhadosztályok válnak-e a drónháború első áldozataivá.

Christoph Huber azt mondta: fontos, hogy olyan fegyverzetük legyen, amellyel a jövőben győztesen vívhatják meg a háborút. Hozzátette: 

Nem a múlt vagy a mostani háborúk mérvadók, előre kell látnunk, mi vár ránk, ha a NATO-t orosz támadás miatt kell megvédeni. Ez a döntő kérdés, ami foglalkoztat minket.

A dandártábornok szerint a megoldás a meglévő páncélos, gránátos és tüzérségi erők és az új képességek kombinációja. Kiemelte: „360 fokos védelemre van szükség a légi fenyegetések ellen, hogy nagy hadseregként tovább tudjunk működni.” Elmondta továbbá, hogy a Bundeswehr bevezet mobil légvédelmi rendszereket (például a Skyrangert), és szükség van harci drónokra és kamikaze drónokra az ellenséges rendszerek megsemmisítéséhez.

Korábban a német vitákban még elutasították a drónok használatát, most viszont már kamikaze drónokat is bevetnének – olyanokat, amelyek önállóan választják ki célpontjaikat, majd a támadás során megsemmisülnek.

A dandártábornok a kamikaze drónok bevetésének ötletére is reagált. Fotó: AFP

Christoph Huber a kamikaze drónok bevetésének ötletére röviden így reagált: „Akarunk győzni?” Majd közölte, hogy ha igen, akkor alkalmazkodniuk kell a katonai valósághoz, és a tesztfázis lezárulta után a 45. Litvánia páncélos dandár elsőbbséggel kapja meg ezeket az új képességeket. 

A dandártábornok hozzátette, hogy az új technológiák új struktúrákat követelnek meg mind a német fegyveres erőknél, mind a NATO-ban, 

és ebben is a dandára élvez elsőbbséget. Végül hangsúlyozta: céljuk, hogy helytálljanak és győztesek legyenek.

Borítókép: A Bundeswehr katonája a litván dandár jelvényével a litván fővárosban (Fotó: AFP/Michael Kappeler)