Ősszel hirdetnek ítéletet Gyurcsány volt elhárítófőnöke felett

Szeptemberben jogerős ítélet várható Galambos Lajos, a Nemzetbiztonsági Hivatal volt főigazgatója vesztegetési ügyében. Gyurcsány egykori elhárítófőnökét a megismételt elsőfokú eljárásban négy év letöltendő börtönre ítélték, a 150 millió forintos vagyonelkobzást azonban megúszta.

Már csak a jogerős ítélet van hátra Gyurcsány volt elhárítófőnöke büntetőperében. Ha csak valami rendkívüli nem jön közbe, 

szeptemberben a második másodfokú eljárásban végre jogerősen ítélkeznek Galambos Lajos, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt főigazgatója és társai felett. Galambost és társait a második elsőfokú eljárásban letöltendő börtönre ítélték.

Emlékezetes: a Gyurcsány-féle titkosszolgálatokat alapjaiban rázta meg annak idején, 2007– 2008-ban a korrupciós ügy. 

A vesztegetés nyílt titok volt az NBH berkeiben, de vádat csak a kormányváltás után emeltek a résztvevők ellen.

A botrányos Egymásért, Egy-másért Alapítvány egyik kulcsfiguráját, Jakubinyi Róbertet és az NBH korábban kémkedéssel is vádolt, majd abban az ügyben felmentett volt főigazgatóját, Galambos Lajost, valamint az NBH volt műveleti osztályvezetőjét, Gyarmati Györgyöt még 2013-ban folytatólagosan elkövetett, hivatali helyzettel való visszaélésre irányuló hivatali vesztegetés bűntettével és más bűncselekményekkel vádolta meg az ügyészség. A per mindvégig zárt ajtók mögött zajlott, hiszen a nemzetbiztonságot érintő adatok is szóba kerülhettek.

A Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége alatti elhárítók vesztegetési botránya még 2011-ben robbant ki. A per első fokon 2014-ben a Fővárosi Törvényszék katonai tanácsán indult, majd néhány tárgyalási nap után, 2015. április 8-án a Kaposvári Törvényszék katonai tanácsa elölről kezdte az ügyet, és két év múlva, 2017 őszén hirdetett – először – elmarasztaló ítéletet.

Ekkor öt év börtönre ítélték Galambos Lajost. A vezérőrnagyot folytatólagosan elkövetett vesztegetés bűntette és államtitoksértés miatt marasztalták el, a börtön mellett nyolc évre eltiltották a közügyek gyakorlásától, valamint 150 millió forint vagyonelkobzást is kiróttak rá.

Jakubinyi Róbertet kétrendbeli folytatólagos vesztegetés miatt akkor négy év börtönre ítélték, valamint öt évre eltiltották a közügyektől. Gyarmati Györgyöt vesztegetés bűntette miatt három év börtönre ítélték, a közügyektől öt évre eltiltották, valamint százmillió forint vagyonelkobzást is elrendelt ellene a bíróság. Másodfokon az ítélőtáblán formai hibák miatt megsemmisítették az ítéletet, és az eljárást ismét Kaposvárra utalták ugyanahhoz a hadbíróhoz, Vadócz Attilához. Ő aztán négy éven belül 2021 szeptemberében másodszor is bűnösnek mondta ki Gyurcsány Ferenc volt elhárítófőnökét a megismételt elsőfokú eljárásban, és letöltendő szabadságvesztést szabott ki a per mindhárom vádlottjára. Az ítéleti tényállás szerint vesztegetés bűntette és más bűncselekmény miatt hozott ítéletet a katonai tanács. 

A törvényszék Jakubinyit kétrendbeli, folytatólagosan elkövetett vesztegetés bűntette miatt három év börtönbüntetésre és négy év közügyektől eltiltásra, Galambost folytatólagosan elkövetett vesztegetés bűntette és államtitoksértés bűntette miatt négy év börtönbüntetésre és hat év közügyektől eltiltásra, Gyarmatit vesztegetés bűntette miatt két év hat hónap börtönbüntetésre és négy év közügyektől eltiltásra ítélte, valamint kötelezte őket a közel négymillió forint bűnügyi költség megfizetésére. Vagyonelkobzás már nem szerepelt ebben az ítéletben.

Az ítélet nem vált jogerőssé, a vádlottak és védőik felmentésért nyújtottak be fellebbezést. Az ügy másodfokon ismét a Fővárosi Ítélőtábla előtt folytatódott. A június 16-ra, 17-re és 24-re kitűzött tárgyaláson történtekről csak annyi tudható, hogy elhangzottak a perbeszédek, ám a 24-re tervezett ítélet elmaradt. Szeptember 13-án hangozhat majd el az ítélet kihirdetése, amelynek rendelkező részét nyilvánosan közli majd a táblabíróság.

Azt senki sem cáfolta az elmúlt évek alatt, hogy az Egymásért, Egy-másért Alapítvány egyfajta kifizetőhelye volt a polgári elhárításnak.

Forrásaink szerint a vesztegetési ügynek nemzetbiztonságot nem sértő részletei nyilvánvalóan közérdekűek, azonban a közvélemény legkorábban az ügy jogerős ítéletének kihirdetése után ismerheti meg azokat, ha feloldják az ügy azon részleteit a titkosítás alól.

Borítókép: Galambos Lajos vezérőrnagy a törvényszék folyosóján (Fotó: Havran Zoltán)