– A katas adózásról szóló törvényjavaslat célja, hogy olyan új szabályokat alakítson ki, amelyek megőrzik az adónem pozitív eredményeit, és biztosítják, hogy az továbbra is elsősorban az eredetileg megcélzott személyi kör számára legyen vonzó adózási alternatíva – közölte a törvényjavaslat parlamenti vitájában Illés Boglárka. A Fidesz vezérszónoka emlékeztetett: a 2013-tól bevezetett kata elsősorban a lakosságnak értékesítő, jellemzően kisiparos tevékenységből élők számára készült, célja az volt, hogy kedvezőbb adókörnyezetet teremtsen a legkisebb vállalkozások, az önfoglalkoztatók számára.
A kormánypárti képviselő hangsúlyozta, hogy a bevezetés óta eltelt egy évtizedben az elfogadott módosítások azt eredményezték, hogy a kata a nagyobb bevétel elérésére képes, inkább kifizetőknek számlázó vállalkozások számára is elérhetővé vált, ami azonban számos problémát felvetett.
– A beérkező adatok és a kamarai visszajelzések alapján egyes munkaadók katás jogviszonyba kényszerítették munkavállalóikat, ezzel az államkasszát, a munkavállalókat és a tisztességes adózókat is megkárosíthatták. Az új kata megszünteti ezeket a visszaéléseket
– jelezte Illés Boglárka.
Nacsa Lőrinc, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) képviselője felelevenítette, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnökként szűk határidőkkel emelt adókat jelentős mértékben.
A kormánypárti politikus kifogásolta, hogy egy olyan törvényt véd a baloldal, amelyet be sem akart vezetni, mivel 2012-ben nem támogatta a kata megszavazását.
A KDNP politikusa azt is felidézte, hogy a Népszava két éve arról írt: a cégek nagy számban szervezték ki munkavállalóikat katás vállalkozónak, ezzel a bújtatott foglalkoztatással pedig a járadékoktól fosztották meg őket.
– Aki a változtatás után is a kata hatálya alatt marad, annak a módosítás adócsökkentést jelent, hiszen eddig 15 millió forintos éves bevétel után fizettek havi ötvenezer forintos adót, a jövőben azonban 18 millió forintos bevétel után is ugyanannyi lesz az adójuk – mutatott rá Nacsa Lőrinc, kiemelve:
