Borecet Művek – Szeméttelepből világszínvonal

Teljesen nulláról, egy szeméttelep helyén építette fel családi vállalkozását Bodrogkeresztúron Formanek Ferenc és felesége, Képíró Anita. A házaspár folyamatosan fejlesztette a céget, és ma már az ecetgyártás mellett, ahol saját technológiával dolgoznak, a felhasznált gyümölcsök nagy részét is maguk termesztik a tokaji bor alaphoz. A tevékenységük iránt érdeklődőket pedig szívesen vendégül látják Acetánia nevű ecetmúzeumukban. Sokat harcolnak az iparág népszerűsítéséért, másokat is arra biztatnak, hogy kövessék őket. Azt mondják, megéri.

bodrogkeresztur borecet muvek csaladi vallalkozas manufaktura kkv havran zoltan magyar nemzet Fotó: Havran Zoltán

– Itt, ahol most a Borecet Művek központi épülete áll, annak idején egy szeméttelep volt. Talán sorsszerű, hogy éppen annak a helyén sikerült értéket teremtenünk az eltelt évek alatt – bocsátja előre Formanek Ferenc, a bodrogkeresztúri családi vállalkozás, a Borecet Művek alapító tulajdonosa. Mi tagadás, amint a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei település kezdetét jelző tábla előtt lehajtunk a főútról, és kiérünk a növények takarásából, mintha egy egészen más világba csöppennénk. Balra a családi vállalkozás valóban impozáns főépületét pillantjuk meg, míg jobbra, a parkoló mögött a Borecet Művekhez tartozó birtok terül el, ahol az ecetgyártáshoz szükséges gyümölcsöket termesztik. Az egész szerves egységet képez, semmi sem hivalkodó, de minden arról árulkodik, hogy a cégnél szeretik a rendet és a tisztaságot.

A vállalkozás kezdeteiről Formanek Ferenc már a hűvös tárgyalóban mesél, ahol megtudjuk, hogy a borecetgyártásnak több évezredre visszanyúló története van. A források szerint Magyarországon is jelen van a borecet a középkor óta, amit leginkább gyógyításra használták a XIX. századig, annak idején például a pestis ellenszerének is tartották. Az ecetnek ugyanis az tulajdonsága, hogy jelentősen csökkenti a bacilusok és a különböző mikroorganizmusok szaporodó képességét, így régen fertőtlenítő szerként használták. Később azonban a borecet gyártását egyre inkább háttérbe szorította a szeszecetgyártás, majd idővel a kőolajipari feldolgozás és a technológiák fejlődése miatt a szintetikus ecet nyert teret. 

Gyors építkezés a nulláról 

– Éppen ezért, amikor mi több mint tíz éve körülnéztünk a piacon, azt láttuk, hogy Magyarországon lényegében nincs borecetgyártás. Már csak a Buszesz Ecet Zrt. foglalkozott ezzel, de idővel ez a cég is elindult a lejtőn. Az ő helyükre főleg német gyártók léptek, amelyek többnyire szintetikus termékekkel vannak jelen Magyarországon, és leginkább ezeket találhatjuk meg a boltok polcain is – mondja el Formanek Ferenc, aki nagy gondnak tartja, hogy hazánkban az alapanyag szempontjából nem különböztetik meg a termékeket. A csomagoláson csak azt tüntetik fel, hogy salátaecet vagy ételecet, de nem tudni, hogy az adott termék pontosan miből készült. Pedig az uniós szabályozás szerint az ecetnek természetes alapanyagból kell készülnie, így az ecetsavat nem lehetne annak hívni.

Fotó: Havran Zoltán

Formanek Ferenc Erdélyben született, onnan került át a rendszerváltás után, és a családjával azért költözött Bodrogkeresztúrra, mert a környék nagyon hasonlít a szülőföldjére. A borecet gyártását pedig azért választották, mert olyan dologgal akartak foglalkozni, amihez adottak a feltételek, van is hagyománya, de mégsem műveli senki. Tokaj-hegyalján a tokaji bor pedig több mint jó alapanyagot jelent. Így több mint egy évtizede a feleségével, Képíró Anitával közösen a nulláról indították a borecetgyártást, a szakmát Ausztriában tanulták. A cég azóta is szépen fejlődik, és ma már a családi vállalkozásuk mintegy százezer liter ecetet gyárt évente. Fokozatosan növelték a kapacitást, és lett egyre többféle termékük. Mostanra csaknem két tucatféle bor-, alma- és gyümölcsecettel vannak jelen a piacon, a terméket a Borecet Művek webshopján lehet megvásárolni. 

Komoly elismerések 

Az egyre nagyobb mennyiséghez kiváló minőség is társul, a család most tért haza Spanyolországból, az andalúziai Córdobából, ahol részt vettek a Vinavin 2022 gasztronómiai megméretésen. Az eseményre a világ minden tájáról neveztek ecetgyártók, összesen 85 termékkel, de a legfontosabb díjakat a Borecet Művek gyűjtötte be. Az egyik termékük a lehetséges száz pontból százat kapott, ezzel elhozták a nagydíjat is. Ennek a jelentőségét talán az mutatja a leginkább, hogy Spanyolország a világ vezető borecetgyártó nagyhatalma évi több mint 120 millió literrel. Az általuk gyártott sherry borecet az olasz modenai balzsamecettel a csúcskategóriát jelenti a gasztronómiában.

A családi vállalkozást, ahol tizenkét alkalmazottal dolgoznak, a házaspár irányítja. A feleség, Képíró Anita viszi a napi operatív munkát, a termelést és az ügyvitelt, míg Formanek Ferenc leginkább a Bor-és Gyümölcsecetgyártók Egyesületét szervezi, és próbál harcolni az ecetgyártás ügyének az előmozdításáért. Mint mondja, vannak már, akik követik a példájukat, de egyelőre inkább csak kisebb gyártók működnek Magyarországon. A legutóbbi Nemzeti Ecetszemlén például tíz vállalkozó vett részt 35 termékkel, ezek nagy része jó minősítést kaphatott. Formanek Ferenc szerint még négy-öt hozzájuk hasonló vállalkozó kellene, és akkor jelentősen nagyobb érdekérvényesítő erejük lehetne. 

Egyedülálló technológia 

S hogy miért van erre szükség? Az alapító tulajdonos szerint például azért, hogy elérjék, a Magyar Élelmiszerkönyvben ne vegyék egy kalap alá az ipari ecetsavat és az ecetet, hanem ezek legyenek külön termékek. Követendő példaként említette Spanyolországot, ahol ipari ecetsavat nem lehet élelmiszerként forgalmazni. A vállalkozó szerint szükség van arra is, hogy a magyarok jobban megismerjék az ecetet és annak jótékony hatását. – Az ecet ugyanis többek között csökkenti a vércukorszintet, javítja az emésztést, öli a baktériumokat és vírusokat – emeli ki.

A Borecet Műveknél ma már saját technológiával dolgoznak, ami azért egyedülálló, mert az ecetben benne maradhat a gyümölcs oldott szárazanyagtartalma, és így sokkal magasabb minőségű termékeket tudnak gyártani. Energiát nagyobb mennyiségben használnak, hiszen a gyártásnál állandó hőmérsékletre, 28-30 Celsius fokra van szükség. S mivel közben folyamatosan hő keletkezik, a levegőt hűteni kell, ami, főleg nyáron, jelentős energiamennyiséget igényel. Éppen ezért, mediterrán mintára, lehet, hogy a jövőben csak ősztől tavaszig gyártanak majd, nyáron pedig inkább palackoznak, csomagolnak. Az orosz–ukrán háború miatt a csomagolással, a palackozással is gondjaik vannak, mert egyes üvegek eddig keletről érkeztek. Most váltaniuk kell, ami nem kis pluszköltséget jelent.

S hogy a következő generáció továbbviszi-e majd a családi vállalkozást? Formanek Ferenc azt mondja, hogy van remény, mert a lányuk korábban a cégnél dolgozott, csak most gyermekáldás miatt távol van, a tizenöt éves fiuk pedig egyre többet dolgozik velük. Legutóbb egy andalúziai gasztronómiai versenyre is elkísérte a szüleit, talán egyszer majd átveszi a stafétát. Nagy kincset örökölne és vihetne tovább. 

Egyedülálló múzeum // A Borecet Műveknél arra is gondoltak, hogy a székhelyen ne csak az alapanyag termesztése, az ecet gyártása és forgalmazása kapjon helyet, hanem a betérő vendégeknek igyekeznek fontos ismeretanyagot adni és egyedülálló élményt is nyújtani. A Bor- és Gyümölcsecetgyártók Egyesületével közösen megalapították az Acetánia múzeumot, ahol a vendégek az ecetgyártás történetéről nézhetnek meg kisfilmet, illetve a világ minden tájáról gyűjtött termékeket csodálhatnak meg, mindezt szép környezetben. Sőt, több üvegedényben még azt is megnézhetik a látogatók, hogy miként dolgoznak az ecetkészítő baktériumok. Az Acetánia múzeumhoz hasonló kiállítás Európában csak Olaszországban, Modenában van, és az egész világon is mindössze tucatnyi hasonló van belőle. (B. A.)