Kubatov Gábor: Minket hagyjanak ki Európa öngyilkosságából!

– Utólag van bennem hiányérzet, hiszen néhány körzetben olyan kevésen múlt – mondta az áprilisi választáson elért kétharmados győzelem kapcsán Kubatov Gábor a Mediaworks Hírcentrumának adott interjúban. A tavaszi eredményeket elemezve a Fidesz alelnöke beszélt a kormánypártok politikai sikerének titkáról, a médiaviszonyok átalakulásáról, és a két év múlva esedékes főpolgármester-választásról. Az interjúban szóba került az unió szankciós és migrációs politikája is, ezekről szólva úgy fogalmazott: ekkora balekséget nem lenne szabad elkövetni. A Ferencváros elnökeként Kubatov Gábor nem tartja elképzelhetetlennek, hogy a csapat megélje a tavaszt a Bajnokok Ligájában, és szót ejtett arról is, hogy a Fradit ajánlatokkal bombázzák egyik játékosa miatt.

Kubatov Gábor Fotó: Andras Eberling

– Sokat csúszott az interjú, Amerikában járt. Munka vagy pihenés?

– Inkább tapasztalat- és inspirációszerzés. A Fidesz, mint az köztudott, jó kapcsolatban van a republikánus körökkel, náluk voltunk látogatóban. Az Egyesült Államokban mindig jóval korábban vannak változások a politikai kampány, reklám és marketing területén, mint Európában, ezért érdemes figyelni,  követni az ottani eszközöket, módszereket, technológiákat. Persze Amerika egy hatalmas, háromszázmilliós ország, ezért az emberi és politikai döntéshozatalok előtti kutatásokba is lényegesen több energiát fektetnek.

– Fontos periódus ez most ott, hiszen közelegnek a félidős választások.

– Pontosan. És ami nagyon izgalmas, hogy ebben a számukra nehéz  helyzetben a demokraták, akik gyakorlatilag a legtöbb területen rosszul teljesítenek, milyen kampánytechnikai eszközöket vetnek be a republikánusokkal szemben.

– Milyeneket?

– Próbálják áttematizálni a kommunikációs teret, hogy eltereljék a figyelmet a rossz gazdasági és politikai teljesítményükről, valamint arról, hogy az elnökük nem éppen olyan határozott, erős, karakteres vezető, amit idáig az Egyesült Államokban megszokhattunk. Olyan témákat vesznek elő például, mint az abortusz, és a sajtón, a közösségi médián keresztül próbálják meg befolyásolni, irányítani a közbeszédet.

– Gondolom, bizakodóak a republikánusok.

–  A számok, a felmérések azt mutatják, hogy jelentős az előnyük. A valódi kérdés azonban az, hogy a demokraták ámokfutása mekkora kárt okoz az Egyesült Államoknak.

Amíg a republikánusok vezetése alatt felfelé ívelt a gazdaság, addig most éppen az ellenkezője történik. És akkor az erkölcsi, morális, társadalmi rombolásról még nem is beszéltem.

AZ ÚJSÁGÍRÁSNAK ÁT KELL ALAKULNIA

– Egyébként hasznos volt az út?

– Mindig az. Ahogy azt már mondtam, Amerika kampánytechnikai tudásban előrébb jár, nemcsak nálunk, Európánál is. Csak egy érdekes példa:

ott a társadalom csupán nyolc százaléka néz tévét, és ők is leginkább élő sportműsorokat választanak. Nálunk ez a mutató ma még mindig harmincnyolc százalék. De egyértelmű, hogy a tévénézők száma Magyarországon is folyamatosan és rohamosan csökken.

Az elsődleges hírforrás már nem a televízió, hanem az internet, ahol mindeközben forradalmi változások zajlanak. Kutatások igazolják, hogy az emberek a reklámok esetében egyetlen másodpercen belül eldöntik, hogy megnézik-e vagy átugorják. A piaci szereplők – beleértve a politikai pártokat, szervezeteket – a közösségi térben nyilván növelni szeretnék a hirdetéseik hatékonyságát. Ez a küzdelem zajlik most.

– A nyomtatott sajtó még a tévénél is jobban veszít jelentőségéből.

– Az olvasási szokások is teljesen átalakultak, már a nagyszülők többsége is az internetről tájékozódik. Az emberek nagyobb része csak a címeket, a headline-okat olvassa, ritkán kattintanak bele és böngészik végig az egész cikkeket, inkább csak görgetik lefelé a képernyőt.

Éppen ezért az újságírás is átalakul, vagy át kell hogy alakuljon.

Kubatov Gábor: „Az olvasási szokások is teljesen átalakultak, már a nagyszülők többsége is az internetről tájékozódik.” Fotó: Éberling András

AZ ÚJABB KÉTHARMAD OKAI

– Említette, hogy a republikánus ciklus után a demokraták milyen rombolást végeznek. A Fidesz viszont zsinórban a negyedik kétharmados győzelmét érte el, és most, az időközi választásokon is remekül szerepelt. Ráadásul bajnok és kupagyőztes lett a Fradi. Lehet ennél eredményesebb egy év?

– Mindig van feljebb. Amikor megnyertük a választásokat és a Fradinak összejött a bajnokság mellett a kupagyőzelem is, akkor azt írtam ki a Facebook-oldalamra, hogy „ez az én mesterhármasom”.

A választási győzelem azonban csupán eszköz arra, hogy az embereket tudjuk szolgálni, egy lehetőséget nyertünk el.

Az igazi öröm az, ha jót tehetünk, számukra kedvező döntéseket hozhatunk, meghallgatva a véleményüket. Nehéz éveken vagyunk túl. A vírusjárványból, a Covid által okozott gazdasági válságból győztesen jöttünk ki, valóban tudtunk a kanyarban előzni. Megőriztük a munkahelyeket, újraindítottuk a gazdaságot, emeltük a nyugdíjakat.

– Meglepte az újabb kétharmad?

– A kampányban azt éreztem, hogy meglesz a stabil többségünk a parlamentben, de azt álmomban sem gondoltam, hogy kétharmad is lehet belőle.

De így utólag van bennem hiányérzet, hiszen néhány körzetben olyan kevésen múlt.

– Az elemzők szerint a Fidesz jól reagált az orosz–ukrán háborúra, nem úgy, mint az ellenzék. Ehhez jött még a Márki-Zay-féle zűrzavar. Nem ez volt a döntő?

– Mi azt mondtuk, amit valóban gondoltunk.

Ez nem egy kommunikációs trükk volt.

A Fidesz következetesen a béke pártján  áll, most is az a véleményünk, hogy a háborúba Magyarország nem sodródhat bele. És ezt láthatóan az emberek többsége is így gondolja.

– A baloldali politikusok még mindig főként a választási törvényben látják az újabb vereség okait. Érdekes módon, immár harmadik alkalommal…

– Indultak külön, kampányoltak már „esélyes jelölt” mellett, most egy közös jelölttel vágtak bele, közös listán, mégsem tudták meggyőzni az embereket. Megnéztem, hogy alakult volna az eredmény a régi választási rendszerben, amikor még 176 választókerület volt. Elárulom: a Fidesz–KDNP hatvannégy százalékot, 248 mandátumot szerzett volna, ami ugyan picivel, körülbelül három százalékkal elmarad a kétharmadtól, de jelentős többség az ellenzéki összefogás harminckét százalékával szemben.

KI LEHET A KÖVETKEZŐ FŐPOLGÁRMESTER?

– Még Budapesten is szorossá vált a küzdelem.

– Ez pedig reményre ad okot, hiszen a fővárosban minden várakozásunkat felülmúlóan 42 százalékot kaptunk, és elhoztunk egy egyéni körzetet is. Egy-két kerületben pedig – meglepő módon Soroksáron és Pesterzsébeten – listán a Fidesznek szavaztak nagyobb bizalmat. Ez mindenképpen biztató a jövőre nézve.

Az eredményből az is jól látszik, hogy a belváros nem dönthet a budapesti emberek életéről. Egészen eddig ténykérdés volt, hogy a belső kerületek szabják meg, milyen főpolgármestere lesz a városnak, de ez most úgy tűnik, megváltozott.

Azt gondolom, ez a Fidesznek is kihívás, hiszen olyan jelöltet kell keresni, aki a külvárost is képviseli.

– Ön külvárosi, dél-pesti. Ön szerint szóba kerülhet a neve a főpolgármester-jelöltséggel összefüggésben?

– Ez a kérdés nem időszerű és nem is én fogom eldönteni.

– Miközben a baloldal folyamatosan Kubatov-listákról beszél, az ellenzéki kampányközpont, a DatAdat hozzávetőlegesen egymillió választót ért el telefonhívásokkal, sms-ekkel. Az akciót minden bizonnyal lopott adatbázisok felhasználásával hajtották végre.

– Az említett cégcsoportot működtető emberek a magyar politikai közélet legfurcsább figurái számomra, sosem éreztem rajtuk az őszinteséget.

Valójában a kampányban az történt, hogy egyszerűen pimaszul ellopták a választók adatait. Olyan emberek tömegei kaptak sms-t, telefonhívást, akik nem adtak erre felhatalmazást, sőt, nem is tudták, hogy visszaélnek az adataikkal.

Mi azokat a támogatóinkat keressük fel rendszeresen, akik hozzájárultak ahhoz, hogy ilyen módon keressük őket. Bekopogunk hozzájuk, közvetlen kapcsolatban vagyunk velük. Az egyik legszebb része a politikának, amikor az aktivistáinkon keresztül üzennek nekünk az emberek: „Mondja meg a miniszterelnöknek, hogy…” Az ellenzéki oldalon erről szó sem volt. Nagyon kíváncsi vagyok, hogyan végződik majd a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vizsgálata, mi fog kiderülni.

– Ön feljelentést is tett az ügyben.

– Személyes adattal való visszaélés gyanúja miatt rendelt el nyomozást a Nemzeti Nyomozó Iroda.

Kubatov Gábor: „A fővárosban minden várakozásunkat felülmúlóan 42 százalékot kaptunk, és elhoztunk egy egyéni körzetet is. Ez mindenképpen biztató a jövőre nézve.” Fotó: Éberling András

A POLITIKAI SIKER TITKA

– Adatlopás ide, milliónyi sms oda, a dolog mégiscsak úgy áll, hogy 2006 óta minden népszerűségi listát a Fidesz vezet. Ez nyilván rekordnak számít. Mi ennek a titka?

– Egyrészt ebben nyilván döntő szerepe van egy olyan karizmatikus vezetőnek, mint Orbán Viktor.

Annak ellenére, hogy több mint harminc éve hatalmas ellenzéki és nemzetközi nyomás alatt van, ma is az ország legnépszerűbb politikusa.

A másik, hogy a Fidesz egy bajtársias közösség, kiállunk egymásért, támogatjuk egymást. Csak meg kell nézni, hogy ezzel szemben a baloldali összefogás politikusai hogyan viselkedtek egymással a kampány során. A harmadik pedig, hogy Európában egyedülálló módon a magyar kormány az emberekkel együtt dönt fontos, meghatározó kérdésekben. Gondolják végig, hogy az elmúlt években hányszor kértük ki az emberek véleményét nemzeti konzultáció vagy éppen népszavazás formájában.

A nemzeti konzultációkon 2010 óta 12 alkalommal összesen több mint tizenegymillió ívet küldtek vissza a szavazópolgárok. A szociális-migrációs népszavazáson, majd a gyermekvédelem kérdésében tartott referendumon pedig több mint tizenhárommillió ember vett részt és nyilvánította ki az akaratát.

– Az ellenzéki oldal szereplői a konzultációkat rendre pénzkidobásnak nevezik, lekezelően beszélnek a feltett kérdésekről, amelyekre szerintük nem is lehet csupán egy választ adni.

– Ez egész egyszerűen nem igaz. A számok nem hazudnak, azok tények, amelyek önmagukért beszélnek.

Ez a demokrácia lényege, hogy az emberekkel együtt, közösen tudunk kormányozni.

Néhány évvel ezelőtt  Navracsics Tibor fogalmazta meg, hogy a politikának a közjó megteremtése a célja. Lehet, hogy ez egy kissé közhelyesen hangzik, de ha megnézzük az uniós országokat, és az ott érvényben lévő gyakorlatot, akkor nyer értelmet ez a fajta hatalomgyakorlás.

HOGYAN RENDEZŐDÖTT ÁT A MAGYAR MÉDIAPIAC?

– 1998 és 2002 között is egy sikeresnek mondható kormányzás volt, a Fidesz mégis elvesztette a választásokat. Mi változott azóta?

– A legfontosabb szerintem,  hogy a magyar médiapiac megváltozott. 2002-ben az egy szál Magyar Nemzettel szemben ott állt a Népszabadság, a Népszava, a Magyar Hírlap és az összes megyei napilap. A kereskedelmi televíziók a baloldalt támogatták, az online térben pedig a jobboldal egyáltalán nem volt jelen. Ma már körülbelül ötvenszázalékos a magyar polgári értékrend jelenléte a hazai médiában.

Elégedettségre azonban még így sincs ok, hiszen a legnagyobb példányszámú napilap, a legolvasottabb hetilap is az ellenzéké, az internetes portálok terén pedig még mindig jelentős, kétharmados a balos fölény.

Komoly feladat a konzervatív híroldalak megerősítése. Vannak azonban biztató jelek, a pártok, a politikusok közösségi médiában való jelenléte erősebb, mint az ellenfeleinké. A jobboldali véleményvezérek ugyancsak kiválóan teljesítenek. Zseniális fiatalok jöttek a kampányban, akik azóta is fantasztikus munkát végeznek.

– A hatalmas baloldali médiatúlsúly megszűnt, a kormányra viszont folyamatos, példa nélküli nyomás nehezedik Brüsszel részéről. Az unió mondvacsinált okokból visszatartja a Covid-járvány miatt hazánknak járó helyreállítási pénzeket. Mit lehet tenni ebben a helyzetben?

– Egyrészt türelemre van szükség, másrészt kitartó munkával küzdeni kell azokért a pénzekért, amelyek megilletnek bennünket. Mert ami jár, az jár. Nem kegyet gyakorolnak vele a brüsszeli döntéshozók. Biztos vagyok abban, hogy Magyarország előbb-utóbb hozzájut a neki járó, 7,2 milliárdos helyreállítási alaphoz. Korábban is jó néhány csatát megvívtunk Brüsszellel, ez sem lesz másként.

NEM A BRÜSSZELI BALEKSÉGRE

– Megvétóztuk a minimumadót, most már azért gyűjtenek aláírásokat, hogy ne is lehessen vétózni. Mit szól ehhez?

– Ez biztosan nem fog menni.

Brüsszel kétszeresére emelné a magyar vállalkozók adóját, miközben a multinacionális technológia cégek, mint például a Facebook vagy a Google, a tagországokban nem fognak adót fizetni. Ezt jelenti a globális minimumadó.

Magyarországnak a magyar vállalkozások érdeke az első, ezért ebben a formában nem támogatjuk a brüsszeli adóemelést. Olyan szankciókat sem szavazunk meg a háború okán, amelyek veszélyeztetik Magyarország energiaellátását. Az, hogy Európa az öngyilkosság felé tart az energiapolitikájával, az az ő dolga, de minket hagyjanak ki ebből.

– Az eddig bevezetett szankciók nem Oroszországnak, hanem Európának okoznak irgalmatlan károkat. A háborús infláció mellett élelmiszerválság fenyeget, ami a világ bizonyos területein éhínségbe fordulhat. Ez pedig tovább gerjesztheti az amúgy is erősen jelen lévő migrációs válságot. És, mint a közelmúltban láthattuk, a határokra érkező migránsok már nem csak botokkal és kövekkel, hanem éles lőfegyverekkel rendelkeznek. Az uniós döntéshozók ezt nem látják?

– Ha így megy tovább, Európa el fogja veszíteni a versenyképességét Ázsiával és az Egyesült Államokkal szemben.

Ekkora balekséget nem lenne szabad elkövetni.

A legfontosabb azonban, hogy legyen újra béke, és gondoljuk újra a gazdasági intézkedéseket. Ez az élet minden területén stabilitást hozna.

Kubatov Gábor: „Jó lenne megélni az európai kupatavaszt” Fotó: Éberling András

CSÚCSTÁMADÁSBAN A FRADI

– Bízzunk benne, hogy ez minél hamarabb bekövetkezik. Beszéljünk néhány szót a sportról, a fociról. Megnyerték a bajnokságot, a kupát. Egyik kedvenc mondása, hogy „Ha valaki a Kékestetőt nézegeti, nem tudja megmászni a Mount Everestet”. A következő idényben milyen csúcstámadásra készül a Fradi?

– Jó lenne megélni az európai kupatavaszt, ami eddig távolinak tűnt, de most van esély arra, hogy magyar csapatként az első tavaszi kupafordulóban is ott legyünk.

Fantasztikus lenne, ha ez a Bajnokok Ligájában sikerülne, még ezt sem tartom elképzelhetetlennek.

– Szerdán már kezdődik a BL-szezon, az első mérkőzés Kazahsztánban vár a csapatra. Érzi már a meccsdrukkot?

– Van egy természetes izgalom bennem, hogy elérjük-e célunkat, bár ez nem sokat segít. Ázsiába utazunk, a repülőút, az időeltolódás, a szokatlan környezet mind nehezítő körülmény, de azt hiszem, mindenre felkészültünk. Az ellenfél modern focit játszik, sok balkáni játékossal állnak fel, izgalmas meccs lesz.

De nagy a budapesti várakozás is, a VIP-szektorokkal együtt már 13 ezer jegy elkelt, és még bőven van idő addig.

Az Üllői úti pokolban nekik is nehéz lesz és rájuk is ugyanolyan hosszú út vár ide, mint ránk oda…

– A második körben megismétlődhet az 1992-es rossz emlékű párosítás a pozsonyi Slovan gárdájával. A szurkolói szempontból is feszültnek ígérkező meccs miatt szükség lesz fokozott biztonsági intézkedésekre?

– Egyelőre ezzel nem foglalkozunk, azt mondjuk, hogy előbb ejtsük el a medvét, aztán menjünk a szűcshöz.

– Ott volt a harminc évvel ezelőtti mérkőzésen?

– Igen, az autóm is megbánta, alaposan összetörték. Aztán az Üllői úti visszavágón is a stadionban szurkoltam, ez volt az egyik legnagyobb meccsélményem. Azon a meccsen, amint a bíró a sípjába fújt, az egész stadion vigyázzállásban énekelte a Himnuszt, ahogyan még soha nem hallottam. A játékosok is vigyázzban álltak a pályán, fantasztikus jelenet volt.

Ott is megmutatkozott, hogy a labdarúgás és a sport általában az összetartozás erején túl békét is tud teremteni. Ezért sem értek egyet a politikai kampányokkal a futballpályákon.

A Slovan elleni párharc, ha létrejön, szintén a fair játékról fog szólni.

JÖN MÉG EGY NAGY ÜZLET?

– Számíthatnak a szurkolók még a nyári átigazolási időszakban nagy fogásra, vagy a belga bajnokság francia passzkirálya, Xavier Mercier érkezésével lezárult az erősítés?

– A szakmai stábbal együtt úgy látjuk, hogy

elértük a céljainkat a játékoskeret megerősítésével, de az átigazolási szezon még nem zárult le, és bármikor érkezhetnek ajánlatok a mi játékosainkra.

Most is bombáznak minket ajánlatokkal az egyik labdarúgónkért, el kell dönteni, hogy megtartjuk, vagy elég erős nélküle is a keret.

– Mire van nagyobb esély?

– Az átigazolási időszak augusztus végén zárul le, addig lehet taktikázni. Az is kérdés, hogy a nemzetközi szereplésünk miként alakul. Sok szempont van, ami befolyásolja az igazolásokat.

– Ha már a játékospolitikát említettük, sok szurkoló azt mondja, hogy hiába a szép eredmények, hiányoznak a saját nevelésű játékosok a csapatból. Jogos ez a kritika?

– A szurkolók részéről jogos elvárás, hogy magyar játékosok legyenek a csapatban, de ezt egyre nehezebb megoldani. A magyar focisták színe-javát tömörítő labdarúgó-válogatottban van három-négy olyan játékos, aki komoly erősítést jelentene a Fradinak.

Azonban ez a néhány focista elérhetetlen számunkra jelenleg.

Szoboszlai Dominikot például biztosan nem tudjuk leigazolni, de Sallai Rolandot vagy Willi Orbánt sem tudjuk elhozni. Szoboszlai leigazolásához például nagyjából a Fradi éves költségvetésére lenne szükség.

– Milyen összegekről volna szó?

– Három-négy, vagy még ennél is több milliárd forintokról, vagyis a költségvetésünk jelentős részét kitevő összegekről beszélünk labdarúgónként. Ekkora pénzmennyiséget nehezen tudnánk játékosok leigazolására fordítani. Másrészt a tehetséges gyermekek jellemzően élnek a külföldről érkező ajánlatokkal.

A hazai érvényesülés kivárásához a szülőknek sokszor nincs türelmük, és abban sem mindig bíznak, hogy a magyar utánpótlásrendszer kiváló játékosokat tud képezni a gyerekeikből.

Pedig tudunk, amit az is jól mutat, hogy például az akadémiai rendszerből hányan kerültek be a válogatottba. Az Anglia elleni 4-0-s magyar győzelemmel végződő találkozó gólszerzőinek mindegyike egykor akadémiai növendék volt.

KÜLÖNBSÉG HATÁROZOTTSÁG ÉS NAGYKÉPŰSÉG KÖZÖTT

– Ezek szerint itthon is befutható a külföldihez hasonló karrier?

– Megteremtettük a gyerekeknek a szükséges infrastruktúrát.

Nyitva áll a kapu, a fiataloknak csak be kell lépniük rajta. Ám ez csak átlagon felüli munkával és odafigyeléssel fog menni.

Óriási lehetőség és motiváció is az új generációknak, hogy például ki kell szorítani az ukrán, a bosnyák vagy a mali válogatottat a Fradi kezdőcsapatából.

– Szóba került az angolok elleni mérkőzés, amely valóban hatalmas győzelem volt, de a korábbi meccseken is remekül teljesített a válogatott. Kijelenthető, hogy magasabb polcra került a magyar foci, vagy még elhamarkodott erről beszélni?

– Az ön által említett példák elsősorban az önbizalom fontosságát mutatják. Látható, hogy csúcscsapatok ellen is tudunk fantasztikusan futballozni.

A kérdés csupán az, elhisszük-e, hogy magunknak köszönhetjük a sikert.

Nagyon sok mérkőzést néztem végig, és a magyar csapatokban sokáig ott lappangott a kétely, hogy meg tudjuk-e csinálni. Emlékezhetünk például a sydney-i olimpia női kézilabdadöntőjére is, amikor szintén egy vastagon megnyert meccset buktunk el. El kell hinnünk, hogy képesek vagyunk a sikerre. Ha nem kérdés számunkra, hogy fel tudjuk venni a lépést a legjobb csapatokkal, akkor az egy korszakos fejlődés.

– Ki lehet jelenteni, hogy végre találtunk egy igazán jó szövetségi kapitányt Marco Rossi személyében? Beszédes, hogy az olasz szakember már az ötödik egymást követő évben irányítja a válogatottat, ami utoljára Baróti Lajosnak sikerült az 50-es években.

– Marco fantasztikus ember. Rendkívül becsülendő dolog, hogy ugyanazt az embert látom, aki annak idején a Kispesttel is bajnok lett. Ő megértette a futball lényegét, ami az, hogy ha magasan vagy, ugyanolyan alázattal kell végezni a munkádat, mint amikor nem voltál túl sikeres.

Tökéletesen érzi, hogy a határozottság és a nagyképűség között hol húzódik a határ.

Remélem, hogy még sokáig végezheti a munkáját a szövetségnél.

Borítókép: Kubatov Gábor (Fotó: Éberling András)