Nem lehet megjósolni a nagy katasztrófák bekövetkezésének idejét, de évek óta tudhattuk, hogy egyre valószínűbb egy súlyos világjárvány kialakulása a globalizációval megnövekedett mobilitás miatt
– mondta Niall Ferguson a katasztrófák és a politika viszonyáról szóló könyve, a Doom: The Politics of Catastrophe bemutatóján csütörtökön Budapesten.
A világhírű történész, aki napjaink egyik legfontosabb konzervatív gondolkodója, a Mathias Corvinus Collegium meghívására érkezett hazánkba, és elmondta, hogy azért írta a legújabb könyvét, hogy a koronavírus-járvány jelentette katasztrófát perspektívába helyezze.
Niall Ferguson szerint az a narratíva vált világszerte elfogadottá, hogy a koronavírus-járvány olyan erős volt, mint a spanyolnátha, és ezért sok országban a döntéshozók arra jutottak, hogy be kell zárni az embereket az otthonaikba, pedig a mostani pandémiában a világ lakosságának csak 0,06 százaléka vesztette életét, míg a spanyolnátha elvitte az akkor élő emberek közel két százalékát.
– Valódi katasztrófa a koronavírus-járvány, de történelmi összehasonlításban nem nevezhető jelentősnek – vonta le a következtetést a történész, aki megjegyezte, ugyanakkor figyelemre méltó, hogy a mai elképesztő mértékű tudományos tudásunk ellenére is hasonlóan küzdöttünk a járvánnyal, mint az ókori görögök, rómaiak vagy a középkori Európa a komoly járványokkal annak idején.
A stanfordi Hoover Institution kutatója hangsúlyozta, hogy noha elsőre tisztán természeti csapásnak tűnhet a koronavírus, de még ha nem is fogadjuk el, hogy laboratóriumból szabadult ki kórokozó – amit ő személy szerint valószínűnek vél –, mégis biztosan tudjuk, hogy a Kínai Kommunista Párt megpróbálta eltitkolni a történéseket, ami nagyban hozzájárult ahhoz, hogy világjárvány alakult ki. Ez az emberi felelősség fontosságát mutatja – tette hozzá Niall Ferguson.
A történész kifejtette, hogy eleinte úgy tűnhetett, Kína jobban teljesített a járványkezelésben, és „megnyerte” a járvány elleni küzdelmet, geopolitikai előnyt szerezve magának. Niall Ferguson szerint ugyanakkor Kína sikere megkérdőjelezhető, hiszen az ázsiai óriás nemzetközi reputációja nagyban sérült a kezdeti titkolózása, majd későbbi agresszív nemzetközi kommunikációja miatt. Kína gazdasági problémái is mélyültek, valamint eddig is időzített demográfiai bomba ketyegett az országban, ezért nagy gondot jelent, hogy a járvány miatt még jobban visszaesett a gyermekvállalási kedv. Mindez egyre keményebb politikára készteti a kínai vezetést, ami már a fiatalok videójátékkal töltött idejét is szabályozza – hívta fel rá a figyelmet Niall Ferguson, és hozzátette, noha elsőre úgy tűnt, a nyugati államok rosszabbul kezelték a járványt, reménykedésre adhat okot nekik, hogy a vakcinafejlesztési versenyt megnyerték, mert gyorsabban és hatékonyabb oltóanyagokat tudtak előállítani, mint Kína. Emellett azt is mondta a Niall Feguson, hogy meglepő módon egyelőre úgy tűnik, az amerikai pénzügyi dominancia sem gyengült meg.
A történészt az európai helyzetről is kérdezték, mire kifejtette, hogy nem tartja jó ötletnek az Európai Egyesült Államok létrehozását, mert az brüsszeli túlhatalomhoz vezetne.
