Egyszerre élvezi előnyét és látja kárát egy kisebb település annak, ha Budapesttől és a többi nagyvárostól távol, az ország egyik eldugottabb szegletében fekszik. Azzal, hogy egy kisebb település messze esik a fővárostól és a megyeszékhelyektől, nem tud szorosan kapcsolódni az ország gazdasági vérkeringésébe, megmarad ott a gyönyörű természeti környezet, a jó levegő, a csend és a nyugalom.
A turisták érthető módon nem olyan helyre vágynak, ahol füstölgő gyárkémények és zajos üzemek teszik elviselhetetlenné a pihenést, sokkal inkább szeretnek „lemenni a térképről”, ha aktív kikapcsolódásra vágynak. Márpedig a Somogy megye déli részén, a horvát határ mellett, a Dráva partján fekvő Barcs sokkal inkább turisztikai, mint gazdasági központ. Az Ormánságtól északnyugatra fekvő, a Dráva fővárosának is nevezett, tízezer lelkes település ugyanis három megyei jogú várostól – Kaposvártól, Nagykanizsától és Pécstől – is 50-60 kilométerre található, így sokkal inkább a turisztikai értéke, mint a gazdasági ereje a számottevő.
Barcs élén 2019 ősze óta áll új polgármester, de csak a személy változott, a politikai irányvonal nem. Két és fél éve ugyanis a Fidesz–KDNP-s színekben győztes Koós Csaba Tibor a szintén kormánypárti Karvalics Ottót váltotta.
– Már az előző képviselő-testületnek is tagja voltam, akkor a pénzügyi bizottságot vezettem, így természetesen teljes egészében rálátásom volt a város működésére. Talán ennek is köszönhetően megnyertem a polgármester-választást, és a testületben, ahová több fiatal politikus is bekerült, kétharmados többsége lett a Fidesz–KDNP-nek
– emlékeztetett Koós Csaba Tibor.
Megszenvedték a koronavírus-járványt
Amint az új polgármester átvette a város irányítását, azonnal munkához látott: a legtöbb feladatot eleinte az adta a vezetésnek, hogy a folyamatban levő fejlesztéseket be kellett fejezni. Ezekre jellemzően a Terület- és településfejlesztési operatív programban (Top) nyertek korábban támogatást. Koós Csaba Tibor elődjéhez hasonlóan szintén úgy gondolja, hogy erősíteni kell a város gazdasági helyzetét, de közben meg kell őrizni a település turisztikai jellegét, sőt e téren is szükség van további beruházásokra. Ennek érdekében egy előző ciklusban megkezdett beruházásban 2022 végére egy 15 hektáros területen ipari park, logisztikai központ épül a városban.
A Zöldváros programot viszont már tavasszal befejezték, melynek részeként megújították a Testvérvárosok terét, ahol új közösségi központot alakítottak ki. Itt pihenőhelyek és kisebb, színpadszerű terek mellett árusítóbódékat építettek, ahol többek között gyertyát, sajtot, mézet és kézműves portékákat lehet vásárolni az őstermelőktől. Elkészült a szabadidőközpontban az ötszáz méter hosszú rekortán futópálya, amit szintén tavasszal adtak át.
Sőt, nem messze a Testvérvárosok terétől, helyet kapott egy negyvenmillió forintból kialakított új játszótér is, amire nagy igény volt a helyi családoknál. Szintén a Zöldváros programban megújították a Hősök tere egy részét, ahol helyet kapott az Összetartozás emlékműve is, amely már önkormányzati forrásból valósult meg. Emiatt azt a térrészt át is nevezték Összetartozás terének.
Mint ahogy az országban mindenhol, Barcson is megszenvedték a koronavírus-járványt, a helyi polgármesteri hivatalt és magát a várost is fájó veszteségek érték. A városháza azonban végig nyitva volt, és a lakosság folyamatosan el tudta intézni az ügyeit. – Nagyon nehezen tudtunk túlélni, mindannyiunktól elképesztő erőfeszítésekre volt szükség ahhoz, hogy kibírjuk. A legfontosabbnak azt tartottam, hogy őrizzük meg a munkahelyeket a város intézményeinél, amit sikerült elérni. Tettük ezt ráadásul úgy, hogy nem csökkentettük a munkaidőt – emelte ki Barcs első embere.
A költségek szorításában
Közben, a nehézségek ellenére, további fejlesztéseken gondolkodtak, hogy ki tudják használni a Top Pluszban rejlő lehetőségeket. Az egyik legfontosabb volt az egyik általános iskolához tartozó, de mára életveszélyessé vált, a város tulajdonában álló sportcsarnok felújítása. Erre szereztek kormányzati támogatást, illetve Top Plusz forrást – ebből korszerűsítik a fűtést és cserélik a nyílászárókat –, a munkálatok most kezdődnek. A körülbelül félmilliárdos beruházásra már csak azért is nagy szükség van, mert az érintett oktatási intézmény sportiskola is lett, így a nagy sporthagyományokkal rendelkező Barcson nagyon várják a felújított csarnokot.
A helyi sportéletet – erejéhez mérten – a város támogatja. Mivel Barcs időközben bekerült a Magyar Úszószövetség Úszó nemzet programjába, a város az uszoda felújítását is tervezi, a létesítményt bővítenék és energetikailag felújítanák. Fejlesztenék a város közvilágítását is, ehhez kétszázmillió forint központi támogatást kértek.
Folytatják közben a település rendbetételét, az Élhető város programban újabb beruházásokat terveznek, erre a Top Pluszban 1,2 milliárd forintot nyertek. Öt helyszínen zajlanak majd fejlesztések, rendbe teszik az 56-os emlékmű körüli parkot, a futópályához kapcsolódva a gyermekeknek pumpapályát létesítenének, és befejeznék a Hősök tere felújítását is. Emellett tovább fejlesztenék a kerékpárút-hálózatot, nyugati irányba a város szabad strandját kötnék össze a Duna–Dráva Nemzeti Park drávaszentesi bemutatóterével. – Nem vagyunk könnyű helyzetben, mert bár a legtöbb pályázat esetében a támogatások a számlánkon vannak, de a költségek nagyon megugrottak, és lényegében sorba kell állni a tervezőkért és a kivitelezőkért. Az idő pedig sürget – tette hozzá Koós Csaba Tibor.
További tervek
Bár nagyon sok a megvalósításra váró beruházás, júliusban újabb pályázatokat adnak be. Szeretnének két nagy, a városon átmenő összekötő utat felújítani Barcson belül, továbbá mintegy félmilliárd forintból rendbe tennének egy volt állami épületet, ahol korábban földhivatal és posta működött. Itt a barcsi fúvósok és a zeneiskolások lelhetnek majd otthonra. Pályázik még a város az önkormányzati idősotthon konyhájának felújítására és a közkedvelt meleg vizű strand korszerűsítésére. Fejlesztenék a szabad strandot is, erre szintén adtak be pályázatot, az ott levő táborozó helyen egy vállalkozó kempinget is kialakít.
Koós Csaba Tibor abban reménykedik, hogy a beruházásoknak köszönhetően a térség, Somogy déli része jobban bekapcsolódik majd az ország vérkeringésébe, ebben sokat segíthet, hogy a tervek szerint a következő években fejlesztik a Balaton és a Dráva közötti 68-as főutat, és mellé kerékpárutat is építenek.
Bíznak abban is, hogy a következő években Barcsig elér majd az M60-as autópálya Pécs felől. Ez létkérdés nemcsak Barcs fejlődéséhez, de a környező települések megtartó erejéhez is.
