A bukott baloldali jelölt azt állította: a támogatás egy Action for Democracy nevű amerikai alapítványtól érkezett, ami közvetlenül a magyar választás előtt jött létre, és feladata a szavazás eredményének befolyásolása volt.
Márki-Zay nem tagadta egyértelműen, hogy Soros György támogatta, csupán annyit mondott, ezt nem hiszi. Az amerikai szervezet ügyvezető igazgatója a New Yorkban élő Korányi Dávid, aki Bajnai főtanácsadója volt 2010 előtt, jelenleg pedig Karácsony Gergely nemzetközi kapcsolatait szervezi, és urizáló életmódjával került a hírekbe tavasszal. Rajta kívül az alapítvány vezetői között több, a nemzetközi baloldalhoz köthető politikus is található.
Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója lapunk érdeklődésére elmondta, ez egy újabb olyan ügy, amelyben Márki-Zay Pétert és a teljes baloldalt hazugságon kapták. Szerinte
az eset jogi aggályokat is felvet, mert pártot külföldről nem lehet finanszírozni.
Hozzátette, Márki-Zayék visszaéltek a joggal, amikor egy egyesület számlájára kapták külföldről a pénzt. Az már csak hab a tortán, hogy a szervezet, amelyik több száz millió forintot utalt Márki-Zayéknak, ezer szállal kötődik Soros Györgyhöz – egészítette ki. Úgy vélte, tiltott kampányfinanszírozásnak minősülnek a hódmezővásárhelyi polgármester szervezetéhez juttatott anyagi források. Kiemelte: Márki-Zay átverte a magyar embereket, beleértve a saját szavazóit is, mert külföldi befolyás alatt volt, és ezért a pénzért az adományozók szoktak kérni valamit. A kommunikációs igazgató végül feltette a kérdést: „Mit kért Soros György a sok száz millió forintért?”
Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég jogi szakértője lapunknak kifejtette, a magyar törvények értelmében semmilyen párt nem fogadhat el névtelen adományt, valamint külföldi szervezettől és nem magyar állampolgár természetes személytől vagyoni hozzájárulást.
Ugyanez a mögöttes jogszabályi védelem az egyesület esetében nincs meg, ugyanakkor az ügyészség törvényességi felügyeleti hatásköre részeként vizsgálódhat gazdasági-pénzügyi vonatkozásban is – tette hozzá. Emlékeztetett rá, hogy 2014 januárjában az Országgyűlés jelentősen szigorította a tiltott támogatások szabályozását. A szakértő arra is kitért, hogy 2018-ban a DK és a Jobbik tiltott támogatást használt fel a kampányfinanszírozásra, és ha hasonló történt 2022-ben bármelyik baloldali pártnál, az hatósági vizsgálat tárgya lesz. Szerinte az már biztos, hogy a pártfinanszírozás szempontjából tiltott külföldi pénz került a baloldali kampány gépezetébe, ezért súlyos gazdasági és politikai következményekkel számolhat a baloldal, ha visszaélésekre derül fény.
