A nemzeti konzultációt támadja a baloldal

Nincs új a nap alatt, mivel a baloldal ismét támadja azt az ötletet, hogy a kormány nemzeti konzultációt indítson a brüsszeli energiaszankciókról. Mindez nem meglepő, hiszen a baloldal a háború kitörése óta támogatja az Oroszország ellen bevezetett intézkedéseket, a magyar emberek véleményére pedig korábban, más konzultációk során sem voltak kíváncsiak, ahogy most sem.

„A CÖF–CÖKA jó érzéssel nyugtázza, hogy a kormány nemzeti konzultációt kezdhet az energiaszankciók kérdéséről, ahol ezúttal nemcsak rövid, hanem hosszú távú sorskérdésekre adhat választ a lakosság” – fogalmazott lapunkhoz eljuttatott közleményében a Civil Összefogás Fórum (CÖF) – Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) kuratóriumának elnöke.

Szellemi honvédőink szerint a népfelség tiszteletben tartását tükrözi a Magyarországon már 12 éve hagyományos gyakorlat, amely nemcsak az országgyűlési választások alkalmával történik

– mutatott rá Csizmadia László. Szerinte a polgári kezdeményezések erejével sor kerülhetne a tagállamok lakosságának megkérdezésére arról, hogy támogatják-e az orosz–ukrán háború azonnali fegyverszünetét, majd a béketárgyalások intenzív megkezdését. – Éppen ezért a CÖF–CÖKA javasolni fogja az Európai Bizottságnak e tárgykörben az uniós nemzetek polgárai konzultációjának megszervezését, hiszen az európai civilek sorskérdéseiről csak velük lehet érdemben dönteni – tette hozzá.

Mint arról lapunk is beszámolt, Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a kormánypártok kihelyezett frakcióülésén közölte: a Fidesz és a KDNP két frakciója arra kérte a kormányt, hogy induljon nemzeti konzultáció az energiaszankciók kérdésében.

Nem meglepő, hogy a Brüsszel által hozott szankciókat támogató baloldal negatívan reagált a hírre, és azonnal támadni kezdték a nemzeti konzultáció ötletét.

A Demokratikus Koalíció közleményt adott ki, amiben arról értekeztek, hogy semmi értelme az Oroszországgal szembeni szankciókról konzultálni. Továbbá a Gyurcsány-párt szerint nem a háború, hanem a kormányzat felelős a megélhetési válságért. Megjegyzendő, hogy egyébként Európa-szerte nagy problémát jelentenek a gazdasági nehézségek.

Egy másik baloldali párt, a szankciókat ugyancsak feltétel nélkül támogató Momentum is közleményt adott ki a konzultáció hírére, amit feleslegesnek neveztek, és úgy látják, hogy az Oroszországgal szemben hozott európai uniós szankciók működnek. A Momentum ezután pedig bejelentette, hogy a konzultációs íveket országszerte össze fogják gyűjteni, és gyújtós gyanánt eljuttatják azt a rászorulóknak. Elmondásuk szerint ezzel lehet kihozni a legtöbbet a nemzeti konzultációból, amit hazugnak és demagógnak tituláltak. Hasonlóan vélekedett Jakab Péter, a Jobbik bukott elnöke is, aki a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben azt írta:

„Ha jön a Fidesz nemzeti konzultációja, tűzre vele!”

Hadházy Ákos, a baloldal támogatásával országgyűlési mandátumot szerzett, azonban képviselői esküt még mindig nem tett politikus pedig a nemzeti konzultációt az eddigi legmocskosabb propagandaakciónak nevezte. Megjegyzendő, hogy eközben a többi baloldali párt, amelyek a politikusaikkal együtt a szankciókat támogatták, csendbe burkolóztak, és nem reagáltak Kocsis Máté bejelentésére. A baloldal hozzáállása nem mondható meglepőnek, hiszen az eddigi nemzeti konzultációk során is feleslegesnek tartották, hogy a kormány fontos ügyekben kikérje a magyar emberek véleményét. Ráadásul nemegyszer előfordult, hogy a baloldal különböző akciókkal próbálta befolyásolni az eredményeket. Volt olyan, hogy egy baloldali aktivista ellopta a kitöltetlen kérdőíveket egy társasház postaládájából, a Momentum pedig a saját kampánymatricáit ragasztotta a konzultációs ívekre.

Erős felhatalmazás

Tizenkettedik alkalommal indítanak nemzeti konzultációt a kormánypártok, hogy kikérjék a magyar emberek véleményét, most az Oroszország ellen hozott energiaszankciók ügyében. Legutóbb tavaly nyáron volt nemzeti konzultáció, akkor gazdasági témák, a minimálbér, a családi adó-visszatérítés és a hitelmoratórium mellett a migrációval és a hazai vakcinagyártással kapcsolatos kérdések is helyet kaptak az íven. Ezen a konzultáción közel másfél millióan vettek részt, és a válaszadók túlnyomó többsége támogatta a kormány álláspontját. A tizedik nemzeti konzultáció 2021 februárjában volt és formabontónak számított, mivel a pandémia miatt teljesen online zajlott, és a járványt követő újraindításról szólt. Az egyik legismertebb nemzeti konzultáció 2015 májusában, az Európát elérő migrációs válság idején volt, és a bevándorlásról, valamint a terrorizmusról szólt. Ekkor az 1,254 millió válaszadó kilencven százaléka támogatta a bevándorlási szabályok szigorítását. Ugyanakkor volt már nemzeti konzultáció a családok védelméről is. A 2018 novemberében indított konzultáció kérdőíveit 1,382 millióan küldték vissza, az eredmények alapján pedig a magyar emberek erős felhatalmazást adtak a kormánynak arra, hogy tovább bővítse a családtámogatási rendszert. A nemzeti konzultáció kifejezést Orbán Viktor a 2005-ös országértékelő beszédében használta először, ami után létrejött a Nemzeti Konzultációs Testület. Egy országjárás során mintegy hétszáz településre látogattak el a testület tagjai, amelynek során 1,6 millió ember véleményét ismerhették meg személyesen, telefonon vagy levelek útján.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Ujvári Sándor)