LMP: a kormány zöldpolitikája hazugságok sorozata
Ungár Péter (LMP) úgy fogalmazott: a kormány elmúlt 12 évének zöldpolitikája hazugságok és önellentmondások sorozata. A kabinet ellenségnek tekinti a zöldeket, pedig mára bebizonyosodott, hogy nekik volt igazuk, amikor azt mondták: a fosszilis energia függést okoz – magyarázta. Közölte: a fosszilis energia okozta a mostani válságot is, és nem maradhat fenn az a helyzet, hogy a fosszilis energia minden árképzés alapja. Át kell állni egy más típusú energiarendszerre – jelentette ki. Mint mondta, a szélenergia hatékony energiaforrás, és a napenergiával együtt nagyon jó keveréke egy olyan földrajzi adottságú országnak, mint Magyarország. Hozzátette, lényegesen jobb, mint a szén, a kőolaj vagy a földgáz, ezért igenis fel kell használni a szélenergiát.
Koncz Zsófia, a Technológiai és Ipari Minisztérium parlamenti államtitkára úgy válaszolt, nem igaz, hogy a zöldpolitika nem fontos a kormánynak, a napenergia felhasználása például jelentősen nőtt az elmúlt időben. Komoly cél, hogy Magyarország 2050-re teljes mértékben klímasemleges ország legyen – jelentette ki. Közölte: több területen is lépéseket tettek a fenntarthatóságért, klímavédelmi akciótervet fogadtak el. Nem most kezdtek foglalkozni a környezetvédelmi célokkal – hangsúlyozta. Kitért rá: a jelenlegi háború okán és a brüsszeli szankciók miatt kialakult helyzetben különösen fontos az energiaellátás biztosítása és a családok segítése is, aminek az érdekében is több intézkedést hozott a kormány.
Mi Hazánk: a kormány a globális nagytőke oldalára állt
Toroczkai László (Mi Hazánk) szerint úgy tűnik, a kormány tényleg a multik oldalára állt, minél több külföldi tőkét akar Magyarországra hozni. A kormány inkább a globális nagytőke felé mozdul el ahelyett, hogy a magyar kkv-szektort segítené, ebben pedig nem tudják támogatni – mondta. Közölte: pártjának javaslatait a kormány kivétel nélkül elutasítja, vagyis semmilyen párbeszédre nem hajlandó, pedig őket nem támogatják külföldről. A kabinet még a digitális adóról sem akar tárgyalni, pedig ebben az ágazatban a nagy cégeket meg kellene adóztatni – egészítette ki.
Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium (IM) parlamenti államtitkára úgy reagált: a pártok nem fogadhatnak el támogatást külföldről, és a tiltott kampánytámogatás törvényi szankciókat von maga után. Közölte: az IM létrehozott egy digitális szabadsággal foglalkozó bizottságot, amely azt ellenőrzni, hogy a közösségi médiaplatformok miként tartják be a jogszabályokat, valamint megvizsgálja a digitális tér szabályozását.
Párbeszéd: zöld fordulatra van szükség
Szabó Timea, a Párbeszéd frakcióvezetője a zöld fordulat fontosságáról és az Oroszországhoz való viszonyról beszélt napirend előtti felszólalásában. Szerinte a jelenlegi válság „pontosan arra ad lehetőséget, hogy mindenki észhez térjen, és rájöjjön, hogy át kell állni a zöld gondolkodásra és a zöld energiaforrásokra". Szögezzük le még egyszer: Oroszország nem a barátunk, Oroszország egy háborús agresszor, Vlagyimir Putyin pedig megtámadott egy szuverén országot – fogalmazott.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára válaszában azt hangsúlyozta, Magyarország nem támogatja a számára húsbavágó szankciókat, például amikor a kőolaj vagy a földgáz behozataláról van szó. Hangsúlyozta: a baloldali ellenzék pártjai egyáltalán nem támogatták a családvédelmi intézkedéseket, kezdettől fogva a szankciók mellett voltak, mindvégig azért kampányoltak, hogy az ország ne kapja meg a neki járó uniós forrásokat, és a válság ellenére is adókat emelnének. Szerinte mindennek az az oka, hogy ezek a pártok külföldről kaptak támogatást, és ezek a juttatások „aligha mentesek a kérésektől", hiába öltöztetik azokat „karitatív vagy civil köntösbe".
A családtámogatásokról érdeklődött a Jobbik egy politikusa
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt kérdezte napirend előtti felszólalásában, ki védi meg „az út szélére került magyar családokat", majd konkrét intézkedésekre tett javaslatot. Felvetette, hogy csökkentsék nullára az alapvető élelmiszerek és a gyermekneveléshez szükséges termékek általános forgalmi adóját, rendeljenek el kilakoltatási moratóriumot, a 33 és 50 százalékos fizetés-letiltások pedig ne érvényesüljenek „a túléléshez szükséges bevételek" esetén, valamint hagyják a rezsi áfatartalmát a családoknál. Hangsúlyozta: válságidőszakban nemzeti minimumokat kellene kimondani, aminek eleme lehetne a családokat, különösen a gyermeket nevelők támogatása.
Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában azt hangsúlyozta, a polgári-nemzeti kormány megvédi a családokat az orosz-ukrán háború és az elhibázott brüsszeli szankciók miatt kialakult helyzetben is. Hozzátette, a baloldali koalíció ezzel szemben „hatalomra éhesen áll a partvonalon", és szurkol minden egyes brüsszeli döntésnek. Kiemelte, hogy a magyar embereket és családokat hátrányosan érintik ezek a határozatok, mert a baloldal arra számít, hogy hatalomra jutnak a döntések segítségével. Az államtitkár hangot adott annak a véleményének, hogy egy áfacsökkentés „várhatóan nem jelenne meg az árakban". Ezután arról beszélt, hogy 2010 óta 31 százalékról a népesség 18,2 százalékára csökkent azoknak az aránya, akiket érint a szegénység és a kirekesztődés kockázata, miközben a relatív jövedelmi szegénységben élőké 14,1-ről 12 százalékra, a súlyos anyagi deprivációban élőké 23-ról 8,3 százalékra mérséklődött.
