Hazugsággal vádolta a kormányt az ellenzék napirend előtt

A zöldpolitikáról, a családok támogatásáról és a globális nagytőkéről is szó esett a napirend előtti felszólalásokban a parlament hétfői ülésén.

Fotó: Kurucz Árpád

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára válaszában azt hangsúlyozta, Magyarország nem támogatja a számára húsbavágó szankciókat, például amikor a kőolaj vagy a földgáz behozataláról van szó. Hangsúlyozta: a baloldali ellenzék pártjai egyáltalán nem támogatták a családvédelmi intézkedéseket, kezdettől fogva a szankciók mellett voltak, mindvégig azért kampányoltak, hogy az ország ne kapja meg a neki járó uniós forrásokat, és a válság ellenére is adókat emelnének. Szerinte mindennek az az oka, hogy ezek a pártok külföldről kaptak támogatást, és ezek a juttatások „aligha mentesek a kérésektől", hiába öltöztetik azokat „karitatív vagy civil köntösbe".

A családtámogatásokról érdeklődött a Jobbik egy politikusa

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt kérdezte napirend előtti felszólalásában, ki védi meg „az út szélére került magyar családokat", majd konkrét intézkedésekre tett javaslatot. Felvetette, hogy csökkentsék nullára az alapvető élelmiszerek és a gyermekneveléshez szükséges termékek általános forgalmi adóját, rendeljenek el kilakoltatási moratóriumot, a 33 és 50 százalékos fizetés-letiltások pedig ne érvényesüljenek „a túléléshez szükséges bevételek" esetén, valamint hagyják a rezsi áfatartalmát a családoknál. Hangsúlyozta: válságidőszakban nemzeti minimumokat kellene kimondani, aminek eleme lehetne a családokat, különösen a gyermeket nevelők támogatása.
Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában azt hangsúlyozta, a polgári-nemzeti kormány megvédi a családokat az orosz-ukrán háború és az elhibázott brüsszeli szankciók miatt kialakult helyzetben is. Hozzátette, a baloldali koalíció ezzel szemben „hatalomra éhesen áll a partvonalon", és szurkol minden egyes brüsszeli döntésnek. Kiemelte, hogy a magyar embereket és családokat hátrányosan érintik ezek a határozatok, mert a baloldal arra számít, hogy hatalomra jutnak a döntések segítségével. Az államtitkár hangot adott annak a véleményének, hogy egy áfacsökkentés „várhatóan nem jelenne meg az árakban". Ezután arról beszélt, hogy 2010 óta 31 százalékról a népesség 18,2 százalékára csökkent azoknak az aránya, akiket érint a szegénység és a kirekesztődés kockázata, miközben a relatív jövedelmi szegénységben élőké 14,1-ről 12 százalékra, a súlyos anyagi deprivációban élőké 23-ról 8,3 százalékra mérséklődött.