Felidézte: az Aranybulla az első olyan törvény, amelyben az uralkodó hozzájárul jogai korlátozásához, „szerződés a királyi hatalom és az ország között”, de jelentős európai kordokumentum is, hiszen bizonyítja, hogy a magyar állam fennállása első századaiban
az élet legtöbb területén összhangban működött a keresztény Európa más országaival, sőt sokakat meg is előzött a jogfejlődés, a szabadságelvek és a politikai innovációk terén.
Jogok és kötelességek, szabadság és annak határai együtt életképesek, mert a szabadság csak a szabadságot védő határok között fejtheti ki hatását. 21. századi jogunk a magyar szabadság megélése, és 21. századi kötelességünk a magyar szabadságot oltalmazó lelki, szellemi és fizikai határok megvédése – fogalmazott beszédében az államfő.
Mai példát hozva Novák Katalin köztársasági elnök kiemelte: az alaptörvényre tett eskü a hivatalt vállalók számonkérhetőségének alapja, a demokrácia egyik alapköve. Még akkor is modern, demokratikus alkotmány, ha ezt rosszhiszeműségből vagy kishitűségből egyesek megkérdőjelezik – tette hozzá az államfő.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke az emlékülést megnyitó beszédében azt hangsúlyozta: noha az eredeti példány a maga fizikai valójában vélhetően már soha nem lesz fellelhető,
az Aranybulla eszmei valóságát megtaláltuk: ott van a magyarok szabadságszeretetében, beépült nemzetünk alkotmányos önazonosságának DNS-szerkezetébe.
Egy évezredes államalkotói lét magyar tapasztalata, hogy a szabadság – az egyén és a közösség számára egyaránt – mindig a szellemi és anyagi önrendelkezés jogában, képességében és lehetőségében gyökerezik. A szellemi önrendelkezés alapja a tudás, az anyagi önrendelkezés alapja pedig a tulajdon. Tudás és tulajdon nélkül sem az egyén, sem a közösség számára nincs szabadság – fogalmazott a házelnök.
Hangsúlyozta: az Aranybulla a maga történelmi korában magyar választ adott a szabadság örök és nagy kérdéseire, az elmúlt fél évszázadban a magyar közjogi és alkotmányos gondolkodásban megkerülhetetlen viszonyítási pont lett.
Mikor lenne időszerűbb az Aranybullára emlékezni, mint ma, amikor az Európai Unióban Magyarország a nemzeti ellentmondási jogának tiszteletben tartásáért harcol a saját létérdekeit fenyegető brüsszeli tervekkel szemben?
Mikor lenne időszerűbb az Aranybulla kapcsán a tulajdonjog és tulajdonvédelem történetiségéről értekezni, mint ma, amikor kontinenseken és államhatárokon átívelő, demokratikus ellenőrzés alatt álló közhatalom korlátozására és manipulálására törő globális gazdasági és politikai magánhatalmak képviselői nyíltan megüzenték mindenkinek, hogy az előttünk álló időkben „semmitek nem lesz és boldogok lesztek”, azaz meghirdették a nyugati világban a magántulajdon felszámolásának programját és jelszavát?
– tette fel a kérdést a rendezvényen az Országgyűlés elnöke.
Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke előadásában kiemelte: az Aranybulla döntően határozta meg a magyar alkotmányfejlődés irányát, a nemzeti és alkotmányos identitás kiemelkedően fontos része, az egykori ellenállási jog pedig garanciális szabályrendszerré nőtte ki magát.
