Felidézte: az Aranybulla az első olyan törvény, amelyben az uralkodó hozzájárul jogai korlátozásához, „szerződés a királyi hatalom és az ország között”, de jelentős európai kordokumentum is, hiszen bizonyítja, hogy a magyar állam fennállása első századaiban
az élet legtöbb területén összhangban működött a keresztény Európa más országaival, sőt sokakat meg is előzött a jogfejlődés, a szabadságelvek és a politikai innovációk terén.
Jogok és kötelességek, szabadság és annak határai együtt életképesek, mert a szabadság csak a szabadságot védő határok között fejtheti ki hatását. 21. századi jogunk a magyar szabadság megélése, és 21. századi kötelességünk a magyar szabadságot oltalmazó lelki, szellemi és fizikai határok megvédése – fogalmazott beszédében az államfő.
Mai példát hozva Novák Katalin köztársasági elnök kiemelte: az alaptörvényre tett eskü a hivatalt vállalók számonkérhetőségének alapja, a demokrácia egyik alapköve. Még akkor is modern, demokratikus alkotmány, ha ezt rosszhiszeműségből vagy kishitűségből egyesek megkérdőjelezik – tette hozzá az államfő.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke az emlékülést megnyitó beszédében azt hangsúlyozta: noha az eredeti példány a maga fizikai valójában vélhetően már soha nem lesz fellelhető,
az Aranybulla eszmei valóságát megtaláltuk: ott van a magyarok szabadságszeretetében, beépült nemzetünk alkotmányos önazonosságának DNS-szerkezetébe.
Egy évezredes államalkotói lét magyar tapasztalata, hogy a szabadság – az egyén és a közösség számára egyaránt – mindig a szellemi és anyagi önrendelkezés jogában, képességében és lehetőségében gyökerezik. A szellemi önrendelkezés alapja a tudás, az anyagi önrendelkezés alapja pedig a tulajdon. Tudás és tulajdon nélkül sem az egyén, sem a közösség számára nincs szabadság – fogalmazott a házelnök.