Az államfő előadásában külön pontban foglalkozott azzal, amit számára a „valódi szabadság” és annak kiteljesítése jelent. Ennek része, ahogy fogalmazott, hogy „senkinek ne kelljen a fősodorral tartania”, hogy legyen választása és igazán szabadon beszélhessen, gondolkodhasson és élhessen.
A valódi szabadsághoz tartozik az is, hogy az ember nem teremtőként, hanem a teremtés részeként, teremtett lényként definiálja önmagát, tisztában van határaival és ismeri saját korlátait – mutatott rá.
Az igazi szabadság annak tudását is jelenti, hogy nem ő az egyetlen teremtmény, hanem közösségben létezik, ami megmutatja, hogy az egyén nem a cél, hanem tisztelnie kell a közösség más tagjait is, és szabad abban, hogy tisztelje a másikat – tette hozzá.
Az emberi élet védelméről szólva az államfő kiemelte, hogy minden az oktatással kezdődik, ami megmutatja az emberi élet szépségét, és azt is megtanítja, hogy hol kezdődik az emberi élet. A magyarországi lépéseket tekintve példaként említette, hogy az abortuszt tervező várandós nőknek két alkalommal tanácsadáson kell részt venniük, hogy megfontolhassák a döntést, amely egy emberi életről is szól. Fontos intézkedésnek nevezte azt, hogy már a terhesség idején is igénybe vehetők az állami családtámogatások, valamint, hogy Magyarország felgyorsította az örökbefogadási eljárást is.
A magyar családpolitika további lényeges pontjaként beszélt a családok pénzügyi támogatásáról, és felhívta a figyelmet, hogy erre a célra ma a magyar GDP 6,2 százaléka jut. Az egyetem oktatói és diákjai előtt tartott beszédében idézte a magyar alaptörvény családokkal kapcsolatos kitételeit, miszerint a házasság egy férfi és egy nő között köttetik, valamint, hogy az anya nő, az apa férfi.
A felsőoktatási intézmény zsúfolásig megtelt előadótermében tartott előadásában Novák Katalin hangsúlyozta, azért látogatott el oda, mert a fiatalok jelentik a reményt.
Az államfő a diákok kérdéseire válaszolva a magyar gyermekvédelmi törvényről is beszélt, elmondta, annak lényege, hogy a szülőké az elsődleges felelősség gyermekük nevelésében, valamint – ahogy fogalmazott –, „tisztelettel kell viseltetnünk a gyermekeink felé”. Emellett a jogszabály célja volt a figyelemfelhívás az úgynevezett woke- és LMBTQ-propagandára, amely az államfő megfogalmazása szerint nem a másik tiszteletéről szól, hanem épp az ellenkezőjéről, arról, hogy „ők nem tisztelik a gyerekeinket”.
Az államfőt kérdezték a magyar uniós támogatások felfüggesztésére vonatkozó európai bizottsági javaslatról.
Ennek kapcsán Novák Katalin az Európai Bizottság elnökének a Princeton Egyetemen elmondott beszédét hozta példaként, amiben Ursula von der Leyen elmondta, az olasz választások – akkor még várható – eredményét, illetve annak következményeit firtató kérdésre, hogy ha a választások után a dolgok nehéz irányba mennek, akkor Brüsszelnek megvannak az eszközei, ahogy Magyarország és Lengyelország esetében is. A köztársasági elnök értékelése szerint ez nyílt beismerése volt annak, hogy végső soron az embereket politikailag büntetik azért, mert olyan vezetőket választanak, akiket mások nem akarnak.
Számomra ez teljes mértékben szembemegy a demokráciával
– fogalmazott Novák Katalin.
Az előadás végén Novák Katalin az intézmény elnökétől, Stephen D. Minnistől átvette a Benedictine College Szent II. János Pál pápáról elnevezett díját.
Borítókép: Novák Katalin köztársasági elnök beszédet mond a Magyarország Barátai közösség köszöntésén a Sándor-palotában 2022. szeptember 17-én (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)
