időjárás 19°C Amália 2022. október 7.
logo

Tanártüntetés: nem a diákok dolga megoldani a pedagógusok ügyét

Munkatársunktól
2022.09.10. 13:00 2022.09.10. 16:43
Tanártüntetés: nem a diákok dolga megoldani a pedagógusok ügyét

A tavasz a pedagógus-szakszervezetek által szervezett tüntetésektől volt hangos, amelyeknek már korábban a kockás ing lett a szimbóluma. A szakszervezetek a szeptemberi tanévkezdésre polgári engedetlenséget, a diákok szimpátiatüntetést szerveztek, a baloldali pártok pedig – ahogy korábban is – jelen voltak mindkettőn. Megkérdeztük néhány konzervatív iskola tanulóját, mit gondolnak a tanárok tüntetéséről, mit tudnak a tanárok követeléseiről és helyesnek tartják-e a diáktüntetéseket. Cikkünkből az is kiderül, ki az a Molnár Áron.

Hogyan támogatja a baloldal a tanártüntetést?

Ismert, hogy a tanévkezdés másnapján a Diákok a tanárokért csoport szervezett szimpátiatüntetést a Szent István-bazilikához. A néhány ezer tüntető – akik a tanárhiány megoldását, tanítható és tanulható mennyiségű tananyagot, élhetőbb iskolai körülményeket és az oktatásra való odafigyelést követeltek – a Belügyminisztérium elé vonult. 

A demonstrációt ugyan hivatalosan a diákok kezdeményezték, az eseményen mégis valamennyi baloldali párt képviselője megjelent. A kockás inget viselő Karácsony Gergely főpolgármester egyenesen hülyeségnek nevezte azt, aki azt kéri a politikusoktól, hogy ne jelenjenek meg a tüntetésen. 

A diáktüntetésen szintén felvonuló Kunhalmi Ágnes szerint azért kell támogatnia a pedagógusokat, mert az oktatás a politika része. Brenner Koloman, a Jobbik alelnöke arról beszélt, hogy a civileknek és a politikusoknak együtt kell fellépniük a kormánypárt ellen. Márki-Zay Péter, a baloldal bukott miniszterelnök-jelöltje ugyanakkor egyetértett azzal, hogy a politikusok ne telepedjenek rá a demonstrációkra, mégis ott volt a tüntetésen, ahogy Szabó Bálint is, aki gazdák nélkül szervezett gazdatüntetést, amiért a jelenlévők neki is estek. 

A jelenség egyébként nem új keletű, a baloldal 2011 óta használja politikai céljai elérése a tanárok megmozdulásait. A Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció (DK) oktatásügyért felelős politikusa, Arató Gergely rendszeresen találkozik a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) képviselőivel, a tavalyi előválasztás előtt pedig már Dobrev Klárával is egyeztettek.

 

Mit tett az Orbán-kormány a tanárokért?

Ahogy arról beszámoltunk, a tanévkezdés előtt Maruzsa Zoltán, a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára levélben arra hívta fel a PSZ és a PDSZ vezetőinek figyelmét, hogy a polgári engedetlenség a hatályos jogban ismeretlen tiltakozási eszköz. Arra kérte a pedagógusokat, hogy a jogszabályellenes magatartást, a tanulók erkölcsi értékrendjét negatívan befolyásoló, törvénytelen kezdeményezést ne támogassák.

A Tanítanék Mozgalom – amelynek a vezetői között találjuk Törley Katalint, Pilz Olivért, Pukli Istvánt és Sulyok Blankát is – ennek ellenére honlapján Emeljük a tétet! felszólítással egy térképet tett közzé, amin összegyűjtötték az őszi tiltakozások helyszíneit. Eszerint az ország mintegy 4100 iskolája közül mindössze 21 csatlakozott a kezdeményezéshez.

Kisfaludy László köznevelési helyettes államtitkár ugyanakkor emlékeztette a mozgalom képviselőit, hogy a második Orbán-kormány 2013-ban megkezdte a pedagógusbérek felzárkóztatását, támogatást nyújtott a tanároknak a lakásvásárláshoz, később pedig segítette a pályakezdőket a 25 év alattiak adómentességével és a családos tanárok személyi jövedelemadójának visszatérítésével. Kitért arra is, hogy a szakszervezetek állításával szemben nem szüntették meg a sztrájkjogot, hanem átlátható, jól szabályozott keretek között biztosítják azt. 

Ismert az is, hogy 2022 elején a pedagógusok tízszázalékos béremelést kaptak, amit a kormány ígérete szerint újabb kétszer tízszázalékos béremelés követ majd, ez azonban az Európai Bizottsággal történő megállapodás függvénye.

Mit gondolnak a konzervatív diákok tanáraik tüntetéséről?

Egy budapesti elitgimnázium tizenegyedikes tanulója arról számolt be lapunknak, hogy az osztályában és az iskolájában is rendszeresen beszélnek a pedagógusuk helyzetéről, mivel többször is előfordult, hogy tanáraik igyekeztek befolyásolni őket. Arra is volt példa, hogy a diákönkormányzat vezetőjét szólította fel egyikük arra, hogy szervezzen tanulókat a tüntetésekre. 

A megkérdezett diák szerint ha egy iskolás támogatni szeretné a pedagógusait, vagy részt szeretne venni a szimpátiatüntetéseken, akkor azt szabad akaratából tegye, ne azért, mert valaki erre kötelezi. Mindezek mellett úgy véli, hogy nem a diákok feladata a tanárok jogai mellett való kiállás.

Kifejtette: vannak olyan társai, akik járnak tüntetni, de még közülük is sokan gondolják úgy, hogy hosszú távon nem ez szolgálja a diákok érdekét, főleg úgy, hogy ez a tanulás rovására megy. Többször fordult elő ugyanis, hogy órák maradtak el az előre be nem jelentett tüntetések miatt – mondta. Hangsúlyozta: megértik, mennyire fontos, hogy lesz-e elég pedagógus, ők mennyit keresnek és mennyire vannak túlterhelve, szerinte azonban, ha a felnőttek nem tudnak megegyezni egymással, akkor a diákmegmozdulások sem vezethetnek eredményre.

Fotó: Teknős Miklós

Egy szintén fővárosi gimnáziumba járó kilencedikes diák azt mesélte, tavasszal az évfolyamtársai közül többen részt vettek a megmozdulásokon, a szeptemberi tanévnyitó óta azonban nem igazán került szóba a diáktüntetés az osztályában, csak a barátaival beszélt erről. 

A diákönkormányzattól azonban már augusztus utolsó napjaiban kaptak egy meghívólevelet a diáktüntetésre, amiben leírták, hogy nem kötelező, de nagyon várnak mindenkit a megmozdulásra.

Az iskolában sem korábban, sem most nem maradtak el órák, tavasszal azonban egyik tanáruk rendszeresen arról beszélt, hogy a tanároknak mennyivel kevesebb a fizetése, mint a hasonló végzettségűeknek, és igyekezett meggyőzni a tanulókat arról, hogy támogassák őket. A fiatal szerint azonban a pedagógusok nem érnek el semmit a tüntetésekkel és a diákok bevonásával sem, emellett már nem szeretne több agitáló levelet olvasni.

Fotó: Teknős Miklós

Egy ugyancsak budapesti egyházi technikum tizedikes tanulója azt mondta, iskolájukban nem igazán beszédtéma a diáktüntetés sem az iskolások, sem a pedagógusok között. 

Úgy gondolja, hogy amíg az iskolában nem beszélnek róla, addig nem foglalkozik a témával, kockás inget sem akar viselni, és a tüntetéseken sem vesz részt. 

 

Egy vidéki gimnázium tizedikes tanulója arról beszélt, hogy tavasszal meglepődve értesültek a tanársztrájkról, de hátrány nem érte őket emiatt, mert az órák nem maradtak el, ha pedig egy tanár nem vette fel a munkát, akkor helyettesítették. A pedagógus- és diáktüntetésekről most is beszélgetnek az iskolában, de sem a diákönkormányzatban, sem egyéb módon nem próbálták őket befolyásolni. 

A tanuló beszámolója szerint tisztában vannak azzal, hogy a pedagógusok keveslik a fizetésüket és béremelést szeretnének, a diákok pedig azért tüntetnek, mert nem szeretnék elveszíteni a tanáraikat, viszont ő is úgy gondolja, hogy nem a gyerekek feladata ezt a helyzetet megoldani, hiszen az ő szintjükön ők is le vannak terhelve.

Ki az a Molnár Áron és mi az a noÁr?

 

Molnár Áron színész – aki hat évig volt a Vígszínház tagja – az egyik kereskedelmi csatorna népszerű sorozatában tűnt fel egy félkegyelmű alkoholista közmunkás személyében. Saját bevallása szerint azért köszönt el négy év után a stábtól, mert karaktere nem fejlődött, és szerette volna, hogy a zenei formációnak induló noÁr-ra több ideje jusson. Azóta eljátszotta a Szabó Győző színész drogfüggőségéről szóló Toxikoma című film főszerepét, a noÁr-ból pedig mostanra mozgalom lett. „Felelősnek érzem magam abban, hogy milyen lesz a társadalom, amiben a jövő generációja felnő és múlik rajtam az is, hogy Magyarország, egy nyitottabb és szabadabb országgá válik, ahol kritikusan gondolkozni és cselekedni állampolgári kötelességünk lesz” – írja honlapján, kiemelve, hogy náluk „nincs jobb- és baloldal, nincs pártpolitika, ahol csak az számít mit teszel az országért [...] Célunk, hogy pártpolitikától függetlenül az emberek egy tudatos, cselekvő társadalmat alkotva egy szabadabb és nyitottabb országban éljenek.”

Ehhez képest felszólalt a diáktüntetésen és videóiban rendre baloldali narratívát használ, az RTL reggeli műsorában  azt mondta, hogy Magyarországon még nincs diktatúra, de már demokrácia sem, szeptember 3-i Facebook-bejegyzésében pedig még Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkárt is számonkérte, sőt Novák Katalin köztársasági elnököt bábnak nevezte.

Mindezek mellett agitált az előválasztásra és felvonult a Pride-on is.

Borítókép: Diáktüntetés (Fotó: Teknős Miklós)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.