Szeptember 14-én az Európai Parlament plenáris ülésén immár harmadik alkalommal tartotta meg az unió helyzetéről szóló beszédét Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Az Alapjogokért Központ munkatársai ennek apropóján elemezték a bizottsági elnök beszédét a sajtó képviselőinek. Kovács István szerint a fő kérdés az volt, hogy vajon hajlandó-e az unió szembenézni eddigi hibáival és a helyes útra térni? A válasz a központ stratégiai igazgatója szerint nem egyértelmű.
Vannak jó és rossz hírek is, a jó hír, hogy a beszéd végre nem arra volt kiélezve, hogy milyen problémák állnak fenn Magyarországon és Lengyelországban a demokráciával és a jogállamisággal kapcsolatban
– mutatott rá a stratégiai igazgató. Elmondta, az uniós források kifizetésével kapcsolatban szeptember 22-e a következő határidő, Ursula von der Leyen beszéde ennek kapcsán bizakodásra ad okot. Emellett – folytatta – úgy tűnik, hogy a bizottság megpróbálja „lejjebb tekerni” a valójában politikai jellegű jogállamisági vitát és a külső veszélyekre fókuszál inkább.
Kovács István arról is beszélt, hogy az Európai Parlament masszív balliberális és a nyílt társadalommal együttműködő többsége részéről nagy nyomás nehezedik az EP-re, ezért várhatóan nem fogják végleg elengedni a jogállamiság témáját. – A hazai baloldal is az európai baloldal mantráját fújja, most éppen azt igyekeznek elérni, hogy uniós forrásból ne lehessen finanszírozni a pedagógus-béremelést – jegyezte meg.
A rossz híreket illetően a stratégiai igazgató úgy fogalmazott, Európa nehéz helyzetben van a szomszédban zajló háború és a téves szankciós politika miatt, amivel Brüsszel kezelni akarta a helyzetet, az uniós politikai cselekvések a háború eszkalációját erősítik meg a békére törekvés helyett.
– A beszédben nem voltak arra utaló jelek arra, hogy az unió kész változtatni a szankciós politikán, Ursula von der Leyen igyekezett a szankciók pozitívumait hangsúlyozni. Oroszországnak is fájnak a szankciók ez nem kérdés, de kinek fájnak jobban? A válasz egyértelmű, a bizottság elnöke mégis hitet tett a szankciók mellett – hívta fel a figyelmet Kovács István.
A stratégiai igazgató szerint a jelenlegi uniós politika tragédiához fog vezetni, ráadásul Kína is célkeresztbe került, ugyanis Ursula von der Leyen szerint enyhíteni kell az európai gazdaság Kínától való függését. – Felsejlik egy gazdasági konfliktus rémisztő képe, miközben Oroszországgal is gazdasági háborút vívunk, mindezt a jogállamiság és demokrácia előtérbe helyezésének mottójával – magyarázta a szakértő.
A háborún túlmutatóan sem volt túl sok pozitív üzenete a beszédnek, az unió falat emel Kelet és Nyugat közé, Keletet automatikusan antidemokratikusnak bélyegezve. A sokszor hangoztatott szolidaritás jobban kiterjed Ukrajnára, mint az unió polgáraira, Ursula von der Leyen Ukrajnát a közös piac részévé akarja tenni, Kovács István szerint azonban ez beláthatatlan következményekkel járna. Példaként Szerbiát említette, amely ország évtizedek óta topog az unióba kerülés határán és nem lenne igazságos, ha Ukrajnát egyből a közös piac részévé tennék.
– Egy olyan világkép sejlik fel, ahol hidegháború alakul ki Nyugat és Kelet között, aminek az európai állampolgárok fizetik meg az árát – húzta alá a stratégiai igazgató.
– Az európai realitásoktól teljesen el van rugaszkodva Ursula von der Leyen, az a kép, amit beszédében elénk tárt, nincs kapcsolatban a realitásokkal – fejtette ki az eseményen Kovács Attila európai uniós kutatási igazgató. Mint mondta, a bizottság elnöke megadta magát a szankciópárti európai baloldalnak, ami az Európai Parlament többségét is jelenti, amikor határozottan kiállt az energiahordozókra is kiterjedő szankciós politika mellett.
Szerinte a beszéd Ukrajnáról, az európai szolidaritásról szólt, sőt az elnök Ukrajna újjáépítéséről is beszélt, de konkrét számokat nem mert mondani, mivel az európai polgárokra terhelnék ennek költségeit. Kovács Attila szerint sokatmondó, hogy Zelenszkij ukrán elnök felesége nagy taps közepette, élőben követte Strasbourgban a beszédet.
Az európai uniós kutatási igazgató szerint Ursula von der Leyen beszédében az önfényezés is tetten érhető volt, ez személyes politikai ambíciói miatt történhetett, mert a politikusnő újrázni szeretne a bizottsági elnöki poszton. Kovács Attila szerint a beszéd pozitívumaként említhető, hogy nem esett szó LMBTQ- és genderkérdésekről, Ursula von der Leyen az elmúlt két év markánsan ideológiai beszédeihez képest a földön próbált járni.
A beszéd egyik legszomorúbb pontja volt, amikor kiderült, hogy semmit nem kíván tenni az EU a békéért és a fegyvernyugvásért
– közölte Kovács Attila, aki arról is beszélt, hogy burkoltan, de szó esett a migrációról is az európai munkaerőpiaci helyzet kapcsán, a hatszázalékos munkaerőpiaci hiányt migránsokkal pótolnák, ezért az elnök felgyorsítaná az Európába jövetelüket.
A Magyar Nemzet kérdésére, miszerint a beszéd tükrében számíthatunk-e arra, hogy a jövőben enyhülni fognak a hazánkkal szembeni konfliktusok, Kovács István úgy fogalmazott, bár jósolni nehéz, de vannak pozitív jelek. – Jelenleg abban bizakodhatunk, felismeri Európa, hogy nem lehet megosztani a tagállamokat és a bizottság ellen fog tudni állni a rá nehezedő nyomásnak – zárta a stratégiai igazgató.
Borítókép: Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója és Kovács Attila európai uniós kutatási igazgató (Fotó: Bach Máté)
