Ursula von der Leyen megadta magát a szankciópárti európai baloldalnak

Nincsenek arra utaló jelek, hogy az unió változtatni akarna a jelenlegi szankciós politikán – jelentette ki Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója szerdán egy sajtótájékoztatón. Kovács Attila európai uniós kutatási igazgató szerint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az európai realitásoktól teljesen elrugaszkodott, ami az unió helyzetét értékelő beszédéből is kitűnt.

Alapjogokért Központ workshop 20220831 Budapes tFotó Bach Máté Magyar Nemzet Fotó: BACHPEKARYMATEQ

A háborún túlmutatóan sem volt túl sok pozitív üzenete a beszédnek, az unió falat emel Kelet és Nyugat közé, Keletet automatikusan antidemokratikusnak bélyegezve. A sokszor hangoztatott szolidaritás jobban kiterjed Ukrajnára, mint az unió polgáraira, Ursula von der Leyen Ukrajnát a közös piac részévé akarja tenni, Kovács István szerint azonban ez beláthatatlan következményekkel járna. Példaként Szerbiát említette, amely ország évtizedek óta topog az unióba kerülés határán és nem lenne igazságos, ha Ukrajnát egyből a közös piac részévé tennék.

– Egy olyan világkép sejlik fel, ahol hidegháború alakul ki Nyugat és Kelet között, aminek az európai állampolgárok fizetik meg az árát – húzta alá a stratégiai igazgató.

 – Az európai realitásoktól teljesen el van rugaszkodva Ursula von der Leyen, az a kép, amit beszédében elénk tárt, nincs kapcsolatban a realitásokkal – fejtette ki az eseményen Kovács Attila európai uniós kutatási igazgató. Mint mondta, a bizottság elnöke megadta magát a szankciópárti európai baloldalnak, ami az Európai Parlament többségét is jelenti, amikor határozottan kiállt az energiahordozókra is kiterjedő szankciós politika mellett.

Szerinte a beszéd Ukrajnáról, az európai szolidaritásról szólt, sőt az elnök Ukrajna újjáépítéséről is beszélt, de konkrét számokat nem mert mondani, mivel az európai polgárokra terhelnék ennek költségeit. Kovács Attila szerint sokatmondó, hogy Zelenszkij ukrán elnök felesége nagy taps közepette, élőben követte Strasbourgban a beszédet.

Az európai uniós kutatási igazgató szerint Ursula von der Leyen beszédében az önfényezés is tetten érhető volt, ez személyes politikai ambíciói miatt történhetett, mert a politikusnő újrázni szeretne a bizottsági elnöki poszton. Kovács Attila szerint a beszéd pozitívumaként említhető, hogy nem esett szó LMBTQ- és genderkérdésekről, Ursula von der Leyen az elmúlt két év markánsan ideológiai beszédeihez képest a földön próbált járni.

A beszéd egyik legszomorúbb pontja volt, amikor kiderült, hogy semmit nem kíván tenni az EU a békéért és a fegyvernyugvásért

– közölte Kovács Attila, aki arról is beszélt, hogy burkoltan, de szó esett a migrációról is az európai munkaerőpiaci helyzet kapcsán, a hatszázalékos munkaerőpiaci hiányt migránsokkal pótolnák, ezért az elnök felgyorsítaná az Európába jövetelüket.

A Magyar Nemzet kérdésére, miszerint a beszéd tükrében számíthatunk-e arra, hogy a jövőben enyhülni fognak a hazánkkal szembeni konfliktusok, Kovács István úgy fogalmazott, bár jósolni nehéz, de vannak pozitív jelek. – Jelenleg abban bizakodhatunk, felismeri Európa, hogy nem lehet megosztani a tagállamokat és a bizottság ellen fog tudni állni a rá nehezedő nyomásnak – zárta a stratégiai igazgató.

Borítókép: Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója és Kovács Attila európai uniós kutatási igazgató (Fotó: Bach Máté)