Szalay-Bobrovniczky Kristóf: A békéhez erő kell

Hosszú idő óta először Magyarország saját nemzeti stratégiát követhet egy erős szövetségi rendszer részeként, de teljes önállósággal – jelentette ki a honvédelmi miniszter a Mandinernek adott interjúban.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf a hetilap csütörtökön megjelent számában a következő időszak kiemelt feladatairól szólva azt mondta, „a békéhez erő kell”, amelyhez a honvédelmi feladatok vonatkozásában a 2023-as költségvetés kellő garanciát biztosít.

Rendelkezésre áll a szükséges forrás, jövőre Magyarország eléri a GDP-arányosan kétszázalékos költségvetési ráfordítási szintet, s ezt a következő években is fenntartják – hangsúlyozta, hozzátéve: minderre a kormány döntése nyomán létrejött honvédelmi alap jelenti a garanciát.

A nemzeti kormánynak mindig is Magyarország biztonsága az első, az utóbbi években a migráció, a járvány és most a háború is egyértelművé tette, hogy a biztonságot és a honvédelmet meg kell erősíteni

 – emelte ki, hozzátéve: a kormány előrelátóan, már évekkel ezelőtt megkezdte ezt a munkát, így nem az ukrajnai háború idején kell nekilátni a magyar hadsereg modernizációjának.

Ez nagy előny a régiós versenytársakkal szemben. A további fejlesztések mellett pedig a jövőben nagy hangsúlyt fognak helyezni a Magyar Honvédség személyi állományának megerősítésére és megbecsülésére, továbbá a katonadiplomáciára.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf hozzátette: ez a szemlélet az ország NATO-tagságával kapcsolatos vállalásokat is meghatározza a következő években. Magyarország továbbra is fenntartja a katonai szövetségben korábbi vállalásait – szögezte le.

Ezzel együtt felhívta a figyelmet arra, hogy a NATO-tagság önmagában nem elegendő. A tárcavezető szerint Magyarország biztonsága szempontjából fontos, hogy egy önkéntes alapon szervezett, jól felszerelt és kiképzett, nagy létszámú, magabiztos és ütőképes, tekintélyt parancsoló magyar nemzeti haderő álljon rendelkezésre.

A miniszter az ukrajnai háborúval kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy a magyar álláspont egyértelmű: ez nem Magyarország háborúja, mi ebből a háborúból ki fogunk maradni.

Magyarország a béke pártján áll, és arra törekszik, hogy a vérontást Ukrajnában végre hagyják abba és kezdődjenek meg a tárgyalások.

Emellett az illegális migrációval és a terrorizmus fenyegetésével szemben Magyarország továbbra is megvédi a déli határokat, ebben a Magyar Honvédség is szerepet vállal – emelte ki.

Az interjúban a sorkötelezettség visszaállítása kapcsán ismét leszögezte: békeidőben a magyar hadsereg önkéntes alapon szerveződik. Azt is elmondta továbbá, hogy a vele kapcsolatban felhozott összeférhetetlenség tekintetében a jogszabályok betartásával jár el.

Miniszteri felkéréséről azt mondta: pár nappal a választás után csörgött a telefonja, s néhány óra múlva már Orbán Viktor miniszterelnök felkérte, hogy legyen Magyar­ország következő honvédelmi minisztere. „Az első gondolatom az volt, hogy ez életem legszebb kötelessége, legnagyobb kihívása és a legnemesebb hivatásom, hiszen mi lehet nagyobb dicsőség annál, mint hogy a hazámat szolgálhatom?” – fogalmazott Szalay-Bobrovniczky Kristóf.

Hangsúlyozta: 

feladata a kormány szándékának érvényesítése, a honvédség és a társadalom kapcsolatának építése, valamint a honvédelem ügyének a nemzetközi térben való megjelenítése.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf a tárcához került sport területéről azt mondta: nem hagyomány és nemzetközi példa nélküli, hogy a sport a honvédelmi tárcához került az ötödik Orbán-kormányban. Azt mondta: célja, hogy ne csak sportnemzet legyünk, de sportoló nemzetté is váljunk.

Felhívta a figyelmet továbbá, hogy sok a közös pont a honvédelem és a sport között. A honvédelmi táborok vagy a Magyar Honvédelmi Sportszövetség hagyományaira épülő Sportszövetség, az MH Sportszázad mind sikeresek, és további támogatást kapnak – mondta a Mandinerben megjelent interjúban a honvédelmi miniszter.

Borítókép: Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)