A baloldal kisajátította a tanárok melletti tüntetést

A rendezvény egy politikai nagygyűlés minden külső jegyével rendelkezik, a tanárok béremeléséről nem sok szó esik.

pedagógus tüntetés Fotó: Havran Zoltán

Deák Dániel, a XXI. Század Intézet elemzője Facebook-bejegyzésében megemlíti: „16 órakor (kezdés időpontja) már minden a választók által elutasított baloldali párt politikusa kint van, de a résztvevők nincsenek sokan, az érdeklődés jól láthatóan elmarad az október eleji tüntetéstől.”

Dobrev Klára már kitett egy képet a mosolygós, koncertezős tüntetésről, ahogy Gelencsér Ferenc, a Momentum elnöke is jelezte: kint van.

Karácsony Gergely is megnyilvánult a Facebookon. A főpolgármester forradalmárnak képzeli magát, amikor azt írta „1956-ban is a diákokkal indult...”, majd arra kért mindenkit, hogy hallgassák meg a tüntetésen a beszédét. Karácsony Gergely a Műegyetem előtt arról beszélt a tüntetésen, hogy nemcsak főpolgármesterként van itt, hanem apaként is. Megemlítette a fiát, akivel kapcsolatban reméli, hogy tényleg ott van a tömegben, illetve a pedagógusként dolgozó feleségét is, akire rámutatott.  

„Csak azért vagyok most itt a színpadon, hogy átadjam a színpadot másoknak, akik biztosan sokkal fontosabbak” – mondta Karácsony első felszólalóként. A Párbeszéd politikusa azt is kijelentette 

3200 polgármestertársa nevében, hogy bármikor készek visszavenni a közoktatást önkormányzati kezelésbe, igaz, az állandóan Budapest csődjével fenyegető városvezető azt nem mondta, hogy miből finanszíroznák ezt a tevékenységet.

 „Éljen a szabad ország, a szabad oktatás, éljen a grund”– így fejezte be a beszédét a főpolgármester.

Karácsony Gergely volt a tüntetés első felszólalója. (Fotó: Havran Zoltán)

Schermann Fruzsina, az ADOM mozgalom elnöke egyértelműen kormányellenes beszédében azt mondta: „egy elnyomó hatalom ignorál, fenyeget és gúnyt űz belőlünk”. 

Czutor Zoltán zenész is a színpadra lépett.

 A Belmondo együttes frontembere korábban arról híresült el, hogy szerinte lámpavasat és kenderkötelet érdemes gyártani, ugyanis fideszes szavazókat fognak akasztani. 

A tüntetésen arról beszélt, hogy egy fideszes eseményen már nem lehet kimondani, hogy ruszkik haza. 

Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének választmány tagja szerint ma már a szerinte jogellenes munkáltatói eszközök ellen is tüntetnek. Úgy vélte, a pedagógusoknak arról kell dönteniük, hogy esznek-e vagy fűtenek, amivel a hatalom a bizonytalanság érzését akarja növelni. Kijelentette, hogy összeomlott a közoktatás és a szakképzést is jó lenne helyreállítani. Versenyképes béreket követelt a tanároknak és XXI. századi feltételeket az oktatáshoz, korszerű Nemzeti alaptantervet, valamint szabad tankönyvválasztást. 

Márki-Zay Péter, bukott baloldali kormányfőjelölt is megjelent a demonstráción. Fotó: Havran Zoltán

Közben 

a tömegben feltűnt Márki-Zay Péter, a baloldal közös bukott miniszterelnök-jelöltje, aki korábban Facebook-bejegyzésében szintén arról írt, hogy az ellenzéknek ott kell lennie a tanárok mellett megszervezett demonstráción. 

Zeller Judit a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) képviseletében lépett a színpadra és elmondta, hogy tanár nélkül nincs oktatás, oktatás nélkül pedig nincs jövő. Hangsúlyozta, hogy a változásért küzdőket akár jogellenes eszközökkel is el akarja hallgattatni a hatalom.

Boros Péterné a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke felszólított az együtt kiállásra az elbocsájtott pedagógusok mellett. Arról is beszélt, hogy a közszolgálati dolgozók szolidárisak a tanárokkal.

Szilágyi József az Egyesült Villamosipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének képviseletében bejelentette, hogy akciószövetséget kötöttek a tüntetésen megjelent szakszervezetekkel közös problémáikra hivatkozva.

Tiltakozás bármi ellen

A legtöbben egy homogén csoportként képzelik el a tanárokat, pedig ahányféle iskola, annyiféle tanár és érdek van jelen, hiszen nem ugyanolyan feltételek és elvárások mentén dolgozik például egy általános iskolai tanár, mint egy gimnáziumi oktató, miközben mindkettejük munkája rendkívül fontos a társadalomnak.

A tanárok különböző csoportjai közötti érdekütközés is vezetett ahhoz, hogy eddig szinte minden kormányzati oktatási terv ellen az utcára vonultak, miközben ezen reformok kidolgozói sok esetben maguk is tanárok voltak korábban. Nem volt ez másképp az 1990-es években, a szocialista kormányzástól sújtott 2000-es években és az utóbbi évtizedben sem.

A második Orbán-kormány megválasztása után egy évvel a pedagógusok az utcán voltak. Már a 2011 júniusi demonstrációnak is politikai színezetet adott, hogy egyes tanárok kormányellenes tüntetésként értelmezték a megmozdulást, ahogy az az Origó.hu akkori tudósításában is olvasható.

A tüntetések fókuszában hivatalosan a bérkérdés van, de minden megmozdulás azt mutatja, hogy a baloldal szervezkedik a kormány ellen. 

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter 2022 júniusában arról beszélt, hogy a pedagógusok akkor számíthatnak jelentősebb béremelésre, ha az EU biztosítja a Magyarországnak beígért forrásokat. Eközben a PDSz és a PSZ azokkal a baloldali pártokkal szövetkezik, élükön a Momentummal és a DK-val, amelyek mindent megtesznek, hogy a hazánknak járó pénz ne érkezzen meg.

Borítókép: Tüntetők a Műegyetem előtt (Fotó: Havran Zoltán)