A kutatás nem áll meg a természet megértésénél, hanem új technológiai lehetőségeket is vázol. A Debreceni Egyetem és a külföldi partnerek számítógépes szimulációkkal mutatták meg, hogy ez az erős nemadiabatikus csatolódás és az ultragyors kvantumdinamika nemcsak belső sajátja lehet egy molekulának, hanem klasszikus lézerfénnyel vagy optikai, illetve plazmonikus rezonátorokban (egy nanoméretű szerkezet, amely képes hatékonyan befogni és koncentrálni az elektromágneses sugárzást egy nagyon kicsi térfogatba) is elindítható.
Megváltoztatják a molekulák eredeti fizikai tulajdonságait
– Sikerült igazolnunk, hogy egy rezonátor elektromágneses terének kvantált leírása (úgynevezett polariton állapotok) alternatív megoldást jelent a fény-anyag kölcsönhatások és a kvantumszabályozási eljárások vizsgálatára – jelentette be a professzor. Hozzátette: a rezonátorban fellépő kollektív hatással létrejövő elfajulások megteremtik a lehetőséget új típusú fény-átalakító rendszerek tervezésének, valamint a kémiai dinamika katalizálásának és szabályozásának.
Vibók Ágnes szerint az elektromágneses tér intenzitásától vagy a rezonátor csatolási erősségétől függően megjelenő nemadiabatikus csatolások extrém nagyságúak lehetnek. Az ily módon,
fény által indukált elfajulások gyökeresen megváltoztatják a molekulák eredeti fizikai tulajdonságait,
teljesen új irányt nyitva a kvantumdinamika és a molekuláris folyamatok szabályozása terén. A cél, hogy a fény segítségével rezonáns, szabályozható csatolást hozzanak létre elektronikus vagy rezgési állapotok között, akár szobahőmérsékleten, vákuumállapot segítségével.
A nemzetközi kutatás az AVS Quantum Science neves folyóirat felkérésére készült. A tudományos eredményeket összefoglaló tanulmányért Vibók Ágnes elnyerte a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány és a Debreceni Egyetem Publikációs Díját.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!