Trump jött, látott és üzletet kötött

Az amerikai elnök nemrég ázsiai körutat tett, amelynek során eddigi külpolitikájához illeszkedően számos gazdasági megállapodást kötött. Donald Trump sikeresen állapodott meg Japánnal és Dél-Koreával is az amerikai termékek vásárlásáról, miközben a ritkaföldfémek kapcsán fennálló kínai függőséget is sikerült csökkenteni. Washington és Peking is tárgyalt, ugyanakkor itt egyelőre nem sikerült átütő sikert elérni.

Fotó: ANDREW CABALLERO-REYNOLDS Forrás: AFP

Az ASEAN-régióból az Egyesült Államokba irányuló export megduplázódott Trump 2017-es ASEAN-csúcstalálkozón tett legutóbbi látogatása óta. Az áprilisban bejelentett amerikai viszonossági vámok azonban megrázták a térség feldolgozóiparra épülő gazdaságait, amelyek a világon a leginkább függenek az exporttól. Az érintett országok enyhítést akartak elérni az amerikai elnöknél, de a mostani csúcsig egyiküknek sem sikerült megállapodást aláírni vele.

A gazdasági kérdéseken felül más oka is volt Trump vizitjének. Kérésére az ASEAN-csúcs keretében sor került egy ünnepségre, amelyen a júliusban fegyveres összecsapásokba torkollt thai–kambodzsai konfliktust lezáró békemegállapodást írt alá a két délkelet-ázsiai ország vezetője Trump és az ASEAN soros elnökségét betöltő Malajzia miniszterelnökének jelenlétében.

Trump malajziai tartózkodása során megállapodásokat kötött a vám- és nem vámjellegű akadályok csökkentéséről Thaifölddel, Malajziával és Kambodzsával, ezenfelül külön megállapodásokat is aláírt Thaifölddel, Malajziával, Vietnámmal és Kambodzsával a ritkaföldfémek kapcsán. 

Az amerikai elnök Malajziából Japánba repült, ahol az egy hete megválasztott miniszterelnökkel, Takaicsi Szanaéval aláírt egy kereskedelmi egyezményt, amely megerősíti az idei év során korábban megszületett kétoldalú megállapodásokat. Ez különösen fontos volt Japánnak is, miután az ázsiai országban állomásozik a legtöbb amerikai katona. 

Japánnak pedig különösen fontos lenne, hogy Észak-Korea és Kína árnyékában továbbra is maga mögött tudja az Egyesült Államokat. 

Az amerikai elnök ezután Dél-Koreába utazott, ahol részt vett az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozóján. Trump gazdasági megállapodást kötött Lee Jae Myung dél-koreai elnökkel, amelynek értelmében Dél-Korea 350 milliárd dolláros befektetési alapot hoz létre beruházások finanszírozására az Egyesült Államokban, cserébe pedig az USA 25-ről 15 százalékra csökkenti a dél-koreai termékekre kivetett vámokat. 

Trump találkozott a kínai elnökkel is 

Maradtak azonban nagy kérdések. Trump idén januárban kezdődött második hivatali idejének, akárcsak az elsőnek, meghatározó eleme az amerikai–kínai kereskedelmi háború. Végül az ázsiai út során sikerült tető alá hozni a kínai elnök, Hszi Csin-ping és Trump találkozóját is. 

Az USA fő riválisának számító Kína, amely szorosan összefonódott az amerikai gazdasággal, és amellyel szemben az USA-nak több száz milliárd dolláros kereskedelmi hiánya van, Trump kereskedelempolitikájának első számú célpontja.

A tervezettnél rövidebb, mintegy másfél órás tárgyalás során a két vezető nem tudott megállapodásra jutni. Mindkét fél tett engedményeket, ám ezek többnyire intézkedések ideiglenes felfüggesztését jelentik, és az ellentétek okait nem kezelik. Washington visszavonta a pár nappal korábban bejelentett, a feketelistás kínai cégek leányvállalataira kiterjesztett tilalmat, ami 3500 entitás mellett akár további 20 ezret is érintett volna. Ez nyitva hagyja a kiskaput Kína számára, hogy könnyebben férhessen hozzá külföldi technológiákhoz. Peking egy évre felfüggesztette a ritkaföldfémexportra vonatkozó korlátozásokat, miként Washington is felfüggesztette ugyanennyi időre a viszonossági vámokat. 

Összességében mindkét fél időt nyert a legfontosabb vitás kérdésekben, de a kereskedelmi háború végleges lezárásáról nem beszélhetünk. Trump szerint a fő kérdéseket évente újra kell majd tárgyalni. A tervek szerint az amerikai elnök jövő áprilisban Kínába látogat, amit Hszi Egyesült Államokba tett látogatása követ majd.

Borítókép: Donald Trump amerikai elnök és Hszi Csin-ping kínai elnök  (Fotó: AFP)