2012 decemberében a diákok vonultak utcára a kabinet felsőoktatási tervei miatt. Budapesten néhány ezren, míg egyes vidéki városokban pár százan demonstráltak. Az ellenzéki pártok erre az eseményre is igyekeztek rárepülni, egymás után születtek a támogató nyilatkozatok az LMP-től kezdve a DK-ig. Gyurcsány Ferenc pártjának politikusa, Vadai Ágnes még jogi segítséget is ígért egy, a rendőrség által előállított tüntetőnek, azonban a hallgatók világossá tették: nem akarják, hogy bármely párt saját népszerűségének növelése érdekében rátelepedjen a diákok független mozgalmára.
A demonstráció abban az értelemben eredményes volt, hogy az államilag támogatott felsőoktatási helyek aránya nem csökkent – ez volt a diákság egyik legfontosabb követelése. Jelenleg is a hallgatók több mint háromnegyede kezdheti meg felsőfokú tanulmányait államilag támogatott képzési formában.
Csak pártoktól lehet remélni
A pedagógusok tüntetései 2016 februárjában vettek új lendületet. A demonstrációk ismét az iskolarendszer kormányzati alakításai nyomán szerveződtek. A kabinet ugyanis szembenézett egy régi problémával: az iskolák többsége önkormányzati fenntartású volt, ami többek között abból a szempontból okozott gondot, hogy a módosabb települések akár az állami támogatáson felül is költöttek az infrastruktúrára, az épületek rendben tartására többek között, míg a kevésbé szerencsés önkormányzatok nem tudták ezt megtenni. A különbségek az évtizedek alatt felhalmozódtak és összeadódtak, ami számos probléma forrásává vált.
A kabinet úgy kívánta kezelni a helyzetet, hogy az iskolákat állami fenntartásúvá alakították, ez 2013-ban elkezdődött, ám a működtetési feladatok továbbra is a helyhatóságokra hárultak. 2017-től ez is változott, az iskolák ingatlanjai szintén állami kézbe kerültek. A fenntartói feladatok ezek után a Klebelsberg Központhoz (Klik) kerültek. A 2016-os tanártüntetések legfontosabb követelései között volt, hogy a Klikből ki kell emelni az iskolákat, illetve a tankötelezettség korhatárát ismét 18 évben kell rögzíteni a hatályban levő 16 év helyett.
A néhány ezer főt megmozdító tüntetések fontos résztvevői voltak az ellenzéki pártok. Az Origó.hu két elemzőt is megszólaltatott a téma kapcsán. Kiszelly Zoltán politológus szerint teljesen érthető, hogy az ellenzéki pártok megpróbálnak ráülni a demonstrációkra. Ez látható volt abban is, hogy a Facebookon a pártvezetők folyamatosan megosztották a szombati tüntetésről szóló híreket. Ám az ellenzék – bár értelemszerűen tovább foglalkozna ezekkel a témákkal – ettől még nem lesz népszerűbb.
A Republikon Intézet munkatársa, Reiner Roland akkor hasonlóan látta kérdést. – A világ legtermészetesebb dolga, hogy a baloldali pártok hívei nagy számban jelentek meg a szombati demonstráción – mondta az elemző, aki arról is beszélt: a tüntetőknek előbb-utóbb fel kell ismerniük, hogy politikai változást csak pártoktól lehet remélni.
Kockás ingesek
A pedagógustüntetések kapcsán 2016 februárjában nyilatkozott a Magyar Nemzetnek Klinghammer István akadémikus, korábbi felsőoktatási államtitkár, aki arról is beszélt, hogy olyan pedagógusokra van szükség, akik okosak, erkölcsösek, és ezeket az értékeket adják át a diákoknak. „Ezért vagyok pipa, ha a tévében nézem, hogy borotválatlan, kócos, kockás inges tanári kar grasszál. Tudniillik egy tanár a megjelenésével is példát mutat a gyerekeknek.”
Ami ezután történt, az a politikai baloldal tipikus eljárása: a nyilatkozatból egyesek kiragadták a kockás ingekre vonatkozó részt, majd több iskola tanári kara is ilyen ruházatban fényképezkedett. A közösségi oldalakon elkezdett terjedni a trend, és ebből alakult ki a kockás ing mint jelkép, amely a kormánnyal való szembenállást fejezte ki.
A tüntetések nyomán alakult meg a Civil Közoktatási Platform, amely önmeghatározása szerint a magyarországi közoktatással foglalkozó civil szervezetek, szerveződések együttműködési fóruma. Ezen belül jött létre a Tanítanék Mozgalom, amelynek vezetői Törley Katalin, Pilz Olivér és Pukli István, majd Sulyok Blanka voltak. Céljuk oktatáspolitikai javaslatok kidolgozása, képviselete és a kormányzat szakpolitikájának kritizálása voltak. Legnagyobb tüntetésüket 2016. március 15-én tartották, a Kossuth téren egyes ellenzéki médiumok szerint húsz-harminc ezren is összegyűlhettek. A mozgalom a következő években nem volt képes hasonló méretű demonstrációk megtartására, különböző akcióik azonban rendre teret kaptak a baloldali médiában.
A mozgalommal kapcsolatban nagyon hamar nyilvánvalóvá vált a pártpolitikai kötődés.
A kezdeti időszakban Pukli István volt a mozgalom arca, aki ekkor a Teleki Blanka Gimnázium igazgatójaként dolgozott. Pukliról hamar kiderült, hogy korábban az MSZP tagja volt. Az igazgató aztán a mozgalmon kívül találta magát, amikor kijelentette: nem hajlandó részt venni egy 2016 szeptemberi tüntetésen, amelyen a szervezet a migráció mellett állt volna ki. Az iskolaigazgató ezután megpróbált politikai karrierbe kezdeni egy új pártban, ám végül azóta eltűnt a nyilvánosság elől.
A Tanítanék Mozgalom ezután egyre közelebb került az ellenzéki pártokhoz, a folyamat 2018 januárjában tetőzött, amikorra a választásokra készülő baloldali összefogás oktatási programját ők tették le az asztalra.
Fókuszban a bérkérdés
Miközben a Tanítanék Mozgalom a 2018-as választás után eljelentéktelenedett, 2022-re ismét a régi tanárszakszervezetek diktálták a tempót. A PSZ és a PDSZ, mint azt már említettük, látványosan közeledett a baloldalhoz, azon belül is a DK-hoz. A párt politikusa, Arató Gergely rendszeresen egyeztetett a PDSZ vezető tisztségviselőjével, amiről több közlemény is tanúskodik. A szakszervezet és a párt közötti egymásra találás csúcspontja a már említett Dobrev–Arató–PDSZ–PSZ-egyeztetés volt 2021 nyarán.
Hogy pontosan mi történt eközben a színfalak mögött, azt nem tudjuk, de tény: a két szakszervezet, de főként a PDSZ kommunikációja már a nyelvezetében is teljesen hasonlatossá vált Gyurcsány pártjának kommunikációjához.
A pénteki tüntetésen ezúttal a diákokat tolják előtérbe, hivatalosan ugyanis hallgatók, tanulók szervezik a demonstrációt, amelyen azonban várhatóan felszólalnak a pedagógus-szakszervezet részéről is. A baloldali pártok kommunikációs paneljei garantáltan el fognak hangzani, a kérdés csak az, hogy mennyire lesz látványos ezen politikai formációk jelenléte a rendezvényen.
A tüntetések fókuszában ezúttal a bérkérdés van. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter 2022 júniusában arról beszélt, hogy a pedagógusok akkor várhatnak jelentősebb béremelésre, ha az EU biztosítja a Magyarországnak beígért forrásokat. Mindeközben a baloldali pártok, élükön a Momentummal és a DK-val mindent megtesznek, hogy a hazánknak járó pénz ne érkezzen meg.
Borítókép: A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) által szervezett demonstráció résztvevői az Országház előtti Kossuth Lajos téren 2022. március 19-én (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)
