A baloldal mindent megtett, hogy rátelepedjen a tanártüntetésekre + videó

Pénteken ismét tanárok és diákok fognak tüntetni Budapesten, a baloldal pártjai pedig újfent egy ilyen eseményt próbálnak politikai haszonszerzésre használni. A jelenség nem új, az ellenzék már 2011 óta használja politikai céljaira a tanárok különféle megmozdulásait. Az elégedetlenség legfőbb okát eddig az oktatásügyben történt átszervezések jelentették, a pénteki tüntetésen a bér kérdése kerül a fókuszba.

Budapest, 2022. március 19. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) által szervezett demonstráció résztvevõi az Országház elõtti Kossuth Lajos téren 2022. március 19-én. A demonstrációt megelõzõen, március 16-án határozatlan idejû pedagógussztrájk kezdõdött. MTI/Bruzák Noémi Fotó: Bruzák Noémi

Az utóbbi években a tanárok egyes szakszervezetei egyre inkább a politikai baloldalt tekintik természetes szövetségesüknek, különösen igaz ez a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalícióra (DK). A párt oktatásügyért felelős politikusa, Arató Gergely rendszeresen találkozik a hírekben legtöbbet szereplő Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) képviselőivel, vezetőivel. Mindezt teljesen nyíltan teszik, 2021 augusztusában pedig már Dobrev Klárával közösen egyeztettek.

A szakszervezetek és a DK közeledésének nyomán az utóbbi években mind radikálisabb hangnemre váltott a PDSZ. A szakszervezet közleményeiben, az oldalukon megjelent írásokban mára mindennaposak a Gyurcsány Ferenc pártja által használt politikai panelek, kifejezések. Erről bárki meggyőződhet korábbi kvízünk kitöltésével, amelyet ide kattintva érhetnek el. De hogyan jutottunk idáig?

Tiltakozás bármi ellen

A legtöbben egy homogén csoportként képzelik el a tanárokat, pedig ahányféle iskola, annyiféle tanár és érdek van jelen, hiszen nem ugyanolyan feltételek és elvárások mentén dolgozik például egy általános iskolai tanár, mint egy gimnáziumi oktató, miközben mindkettejük munkája rendkívül fontos a társadalomnak.

A tanárok különböző csoportjai közötti érdekütközés is vezetett ahhoz, hogy eddig szinte minden kormányzati oktatási terv ellen az utcára vonultak, miközben ezen reformok kidolgozói sok esetben maguk is tanárok voltak korábban. Nem volt ez másképp az 1990-es években, a szocialista kormányzástól sújtott 2000-es években és az utóbbi évtizedben sem.

A második Orbán-kormány megválasztása után egy évvel a pedagógusok az utcán voltak. 

Már a 2011 júniusi demonstrációnak is politikai színezetet adott, hogy egyes tanárok kormányellenes tüntetésként értelmezték a megmozdulást, ahogy az az Origó.hu akkori tudósításában is olvasható. Sőt egyes pedagógusok tömeges iskolabezárásoktól tartottak, ezen információ forrása pedig a cikk végén világossá vált. „Kunhalmi Ágnes, az MSZP elnökségi tagja a vasárnapi sajtótájékoztatóján azt mondta: a kabinet a következő évekre harmincezres létszámleépítést tervez az oktatás területén” – volt olvasható a cikkben. Mindebből természetesen semmi nem volt igaz.

2012 decemberében a diákok vonultak utcára a kabinet felsőoktatási tervei miatt. Budapesten néhány ezren, míg egyes vidéki városokban pár százan demonstráltak. Az ellenzéki pártok erre az eseményre is igyekeztek rárepülni, egymás után születtek a támogató nyilatkozatok az LMP-től kezdve a DK-ig. Gyurcsány Ferenc pártjának politikusa, Vadai Ágnes még jogi segítséget is ígért egy, a rendőrség által előállított tüntetőnek, azonban a hallgatók világossá tették: nem akarják, hogy bármely párt saját népszerűségének növelése érdekében rátelepedjen a diákok független mozgalmára.

A demonstráció abban az értelemben eredményes volt, hogy az államilag támogatott felsőoktatási helyek aránya nem csökkent – ez volt a diákság egyik legfontosabb követelése. Jelenleg is a hallgatók több mint háromnegyede kezdheti meg felsőfokú tanulmányait államilag támogatott képzési formában.

Csak pártoktól lehet remélni

A pedagógusok tüntetései 2016 februárjában vettek új lendületet. A demonstrációk ismét az iskolarendszer kormányzati alakításai nyomán szerveződtek. A kabinet ugyanis szembenézett egy régi problémával: az iskolák többsége önkormányzati fenntartású volt, ami többek között abból a szempontból okozott gondot, hogy a módosabb települések akár az állami támogatáson felül is költöttek az infrastruktúrára, az épületek rendben tartására többek között, míg a kevésbé szerencsés önkormányzatok nem tudták ezt megtenni. A különbségek az évtizedek alatt felhalmozódtak és összeadódtak, ami számos probléma forrásává vált.

A kabinet úgy kívánta kezelni a helyzetet, hogy az iskolákat állami fenntartásúvá alakították, ez 2013-ban elkezdődött, ám a működtetési feladatok továbbra is a helyhatóságokra hárultak. 2017-től ez is változott, az iskolák ingatlanjai szintén állami kézbe kerültek. A fenntartói feladatok ezek után a Klebelsberg Központhoz (Klik) kerültek. A 2016-os tanártüntetések legfontosabb követelései között volt, hogy a Klikből ki kell emelni az iskolákat, illetve a tankötelezettség korhatárát ismét 18 évben kell rögzíteni a hatályban levő 16 év helyett.

A néhány ezer főt megmozdító tüntetések fontos résztvevői voltak az ellenzéki pártok. Az Origó.hu két elemzőt is megszólaltatott a téma kapcsán. Kiszelly Zoltán politológus szerint teljesen érthető, hogy az ellenzéki pártok megpróbálnak ráülni a demonstrációkra. Ez látható volt abban is, hogy a Facebookon a pártvezetők folyamatosan megosztották a szombati tüntetésről szóló híreket. Ám az ellenzék – bár értelemszerűen tovább foglalkozna ezekkel a témákkal – ettől még nem lesz népszerűbb.

A Republikon Intézet munkatársa, Reiner Roland akkor hasonlóan látta kérdést. – A világ legtermészetesebb dolga, hogy a baloldali pártok hívei nagy számban jelentek meg a szombati demonstráción – mondta az elemző, aki arról is beszélt: a tüntetőknek előbb-utóbb fel kell ismerniük, hogy politikai változást csak pártoktól lehet remélni.

Kockás ingesek

A pedagógustüntetések kapcsán 2016 februárjában nyilatkozott a Magyar Nemzetnek Klinghammer István akadémikus, korábbi felsőoktatási államtitkár, aki arról is beszélt, hogy olyan pedagógusokra van szükség, akik okosak, erkölcsösek, és ezeket az értékeket adják át a diákoknak. „Ezért vagyok pipa, ha a tévében nézem, hogy borotválatlan, kócos, kockás inges tanári kar grasszál. Tudniillik egy tanár a megjelenésével is példát mutat a gyerekeknek.”

Ami ezután történt, az a politikai baloldal tipikus eljárása: a nyilatkozatból egyesek kiragadták a kockás ingekre vonatkozó részt, majd több iskola tanári kara is ilyen ruházatban fényképezkedett. A közösségi oldalakon elkezdett terjedni a trend, és ebből alakult ki a kockás ing mint jelkép, amely a kormánnyal való szembenállást fejezte ki.

A tüntetések nyomán alakult meg a Civil Közoktatási Platform, amely önmeghatározása szerint a magyarországi közoktatással foglalkozó civil szervezetek, szerveződések együttműködési fóruma. Ezen belül jött létre a Tanítanék Mozgalom, amelynek vezetői Törley Katalin, Pilz Olivér és Pukli István, majd Sulyok Blanka voltak. Céljuk oktatáspolitikai javaslatok kidolgozása, képviselete és a kormányzat szakpolitikájának kritizálása voltak. Legnagyobb tüntetésüket 2016. március 15-én tartották, a Kossuth téren egyes ellenzéki médiumok szerint húsz-harminc ezren is összegyűlhettek. A mozgalom a következő években nem volt képes hasonló méretű demonstrációk megtartására, különböző akcióik azonban rendre teret kaptak a baloldali médiában.

A mozgalommal kapcsolatban nagyon hamar nyilvánvalóvá vált a pártpolitikai kötődés. 

A kezdeti időszakban Pukli István volt a mozgalom arca, aki ekkor a Teleki Blanka Gimnázium igazgatójaként dolgozott. Pukliról hamar kiderült, hogy korábban az MSZP tagja volt. Az igazgató aztán a mozgalmon kívül találta magát, amikor kijelentette: nem hajlandó részt venni egy 2016 szeptemberi tüntetésen, amelyen a szervezet a migráció mellett állt volna ki. Az iskolaigazgató ezután megpróbált politikai karrierbe kezdeni egy új pártban, ám végül azóta eltűnt a nyilvánosság elől.

A Tanítanék Mozgalom ezután egyre közelebb került az ellenzéki pártokhoz, a folyamat 2018 januárjában tetőzött, amikorra a választásokra készülő baloldali összefogás oktatási programját ők tették le az asztalra.

Fókuszban a bérkérdés

Miközben a Tanítanék Mozgalom a 2018-as választás után eljelentéktelenedett, 2022-re ismét a régi tanárszakszervezetek diktálták a tempót. A PSZ és a PDSZ, mint azt már említettük, látványosan közeledett a baloldalhoz, azon belül is a DK-hoz. A párt politikusa, Arató Gergely rendszeresen egyeztetett a PDSZ vezető tisztségviselőjével, amiről több közlemény is tanúskodik. A szakszervezet és a párt közötti egymásra találás csúcspontja a már említett Dobrev–Arató–PDSZ–PSZ-egyeztetés volt 2021 nyarán.

Hogy pontosan mi történt eközben a színfalak mögött, azt nem tudjuk, de tény: a két szakszervezet, de főként a PDSZ kommunikációja már a nyelvezetében is teljesen hasonlatossá vált Gyurcsány pártjának kommunikációjához.

A pénteki tüntetésen ezúttal a diákokat tolják előtérbe, hivatalosan ugyanis hallgatók, tanulók szervezik a demonstrációt, amelyen azonban várhatóan felszólalnak a pedagógus-szakszervezet részéről is. A baloldali pártok kommunikációs paneljei garantáltan el fognak hangzani, a kérdés csak az, hogy mennyire lesz látványos ezen politikai formációk jelenléte a rendezvényen.

A tüntetések fókuszában ezúttal a bérkérdés van. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter 2022 júniusában arról beszélt, hogy a pedagógusok akkor várhatnak jelentősebb béremelésre, ha az EU biztosítja a Magyarországnak beígért forrásokat. Mindeközben a baloldali pártok, élükön a Momentummal és a DK-val mindent megtesznek, hogy a hazánknak járó pénz ne érkezzen meg.

Borítókép: A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) által szervezett demonstráció résztvevői az Országház előtti Kossuth Lajos téren 2022. március 19-én (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)