A baloldali sajtóban napi rutin az álhírgyártás

Míg a hazai baloldal egyre több szereplője válogatás nélkül bélyegzi propagandagyárnak a jobboldali média orgánumait, s erre hivatkozva elutasítanak mindenféle válaszadást, addig az elmúlt évtizedekben épp a baloldali sajtó zászlóshajói bizonyultak a legnagyobb hírhamisítóknak. Az álhírek között bőven található álinterjú, a jobboldali politikusok ellen irányuló gyalázkodás, rágalom, ahogy a kormány hitelességét rontani próbáló összeesküvés-elmélet is.

Budapest, 2019. december 9. Pikó András, a VIII. kerület, Márki-Zay Péter, Hódmezõvásárhely, Baranyi Krisztina, a IX. kerület és Fülöp Zsolt, Szentendre polgármestere (b-j) a Transparency International Magyarország konferenciáján egy VI. kerületi étteremben 2019. december 9-én. MTI/Mohai Balázs Fotó: Mohai Balázs

Később a Sony bevonásával lefolytatott vizsgálaton bebizonyosodott, hogy stúdióban megszerkesztett, módosított felvétel volt, amelyről Bánó egy meghallgatáson azt állította, hogy vágatlan. 

Az eredeti képsorokon látszik, hogy az SZDSZ-s államfőt jelentős részben az egykori szabadságharcosok fütyülték ki, mivel közülük sokan az 1956-os forradalom árulójának tartottak Göncz Árpádot. Bánó és csapata a lebukásuk után sem kértek bocsánatot, inkább egy újabb verzióval álltak elő, amelyet szintén azonnal megcáfoltak. 

Később azonban egyértelművé vált, hogy a skinheadként bemutatott figurák közül többen a hatás kedvéért beöltöztetett statiszták voltak. Például az emelvény előtt árpádsávos zászlót lengető és fasiszta önkényuralmi jelképet viselő fiatalember azonosításakor bebizonyosodott, hogy Gadó György SZDSZ-es aktivista volt. 

Nem sokkal ezt követően az is kiderült, hogy az ünnepséget megelőzően a filmgyárból eltűnt jelentős mennyiségű náci, nyilas egyenruha, SS-horogkeresztes és árpádsávos zászló s egyéb náci önkényuralmi jelkép, jelvény.

Kegyeletsértő állevél

Egy másik közfelháborodást keltő botrány a Népszabadsághoz köthető. A lap 2003-ban egy Teller Edének tulajdonított, hamisított levelet közölt. A Rossz hírek a szülőföldről című írás élesen támadta az akkor ellenzékben lévő Fideszt: egyebek mellett Amerika-ellenességgel és antiszemitizmussal vádolta a pártot. 

Később a Népszabadság beismerte, hogy valójában semmiféle Teller Ede által írt levél nem volt a birtokukban. Mint később kiderült, az írás egy Zeley László nevű újságíró szerzeménye. A nagy port kavaró hamisítási ügyet súlyosbítja, hogy a közlés idején Teller már halott volt.

Németh Sándort, a Hit Gyülekezete lelkészét is hamisított levéllel igyekezett lejáratni a baloldali sajtó. Egy 2019-es cikkben a hvg.hu azt állította, hogy Németh Sándor eljuttatott a szerkesztőségükhöz egy levelet, amelyben spirituális kérdésekről, jógáról és keleti harcművészetekről értekezett. 

Az álhírt a 24.hu és a 444.hu is átvette. Azonban később a Hit Gyülekezete közleményben cáfolta, hogy Németh Sándor írta volna a levelet, és a hazugságoktól elhatárolódva jelezték: a lelkész jogi lépéseket tesz.

Az idei áprilisi választás előtt az állítólagos erdélyi szavazatégetésről felröppent hírek is kitaláltak voltak. Hamar bebizonyosodott, hogy a március végén a Jedd nevű településen „talált”, „megégetett” levélszavazatok egy provokáció kellékei voltak, az akcióban a Telex is közreműködött. 

A magyar liberális portál és az Átlátszó Erdély zsákokat, valamint kidobott szavazólapokat mutogatva azt sugallta, hogy választási csalás történhetett.

Később azonban a cikk dátumozásából, valamint az azonosító sorszámából kiderült, hogy a Telex már jó előre, február elsején vagy akár januárban is elkészíthette a lejárató anyagot. Egyébként a cikkben nem említették meg, hogy a borítékok nem voltak lepecsételve, emellett pedig mindössze 60 borítékról és 13 szavazólapról volt szó.

Korábban egy ehhez kísértetiesen hasonló eset is történt Jedden. Amikor 2008-ban először választották meg Izsák Balázst a Székely Nemzeti Tanács elnökévé, a leadott szavazatok több mint 90 százalékával, egy ismeretlen személy bejelentése alapján a balos román sajtó arról cikkezett, hogy félig elégett szavazólapokat találtak a településen, ahol egyébként Parászka Boróka balliberális újságíró-aktivista is él.

A 2014-es országgyűlési választási kampány hajrájára is jutott egy, a fentire hajazó ügy. A bajai videóhamisítási botrányként elhíresült fiaskó azzal kezdődött, hogy 2013. október 18-án a hvg.hu „Itt a bizonyíték a csalásra: pénzért és tűzifáért szavaztak Baján” címmel közölt egy felvételt. 

A kapcsolódó cikk bevezetőjében pedig azt állították, „egyértelmű bizonyíték került elő arról, hogy szavazatvásárlás történt a bajai időközi választáson”. A videóról már aznap este kiderült, hogy hamis, amit aztán a rendőrség is megerősített néhány napon belül. 

Azonosították a felvétel szereplőit, amelynek során Körös Gusztáv került képbe az ügy központi figurájaként. A jelenleg börtönbüntetését töltő Körös akkoriban a DK tagja volt.

A 2018-as választás előtt is álhírekkel segítette a baloldal kampányát a baráti sajtójuk, amikor is egy vidéki lap alaptalan spekulációját futtatták át a balos média nagy részén. Mások mellett az Index.hu, a HVG, a 444.hu, a 24.hu, valamint a 168 Óra is átvette a nyíltan balliberális Szabad Pécs 2018 elején közölt rosszindulatú fejtegetését arról, hogy amennyiben a Fidesz ismét kétharmaddal nyeri a választásokat, akkor megszünteti a főpolgármester-választást, s szinte teljesen felszámolná az önkormányzati rendszert az országban.

Jolly jokerként használták a nácizmuskártyát

A baloldali sajtó előszeretettel állítja be a Fideszt szélsőjobboldali pártnak, amivel párhuzamosan a Magyarországon tapasztalható rasszizmust a valósnál súlyosabb problémaként tüntetik fel. A lejáratáshoz időnként álhíreket is kreálnak, ahogy az például az úgynevezett Mortimer-ügyben történt. Bár kiderült, a Patai József nevű cigány tinédzsert egy másik roma származású fiatal szúrta le, a balliberális lapok mégis rasszista indíttatású támadásról írtak, amiért a Fideszt is hibáztatták. 

A Népszava például az ügy kapcsán arról értekezett, hogy a Fidesztől nem állnak távol a szélsőjobboldali eszmék, valamint hogy a nácizmus továbbra is jelen van Magyarországon. Az akkor a liberális holdudvarhoz tartozó Magyar Hírlap publicistája pedig a katolikus egyház vezetőin kérte számon, hogy nem jelentek meg a gyilkosság okán szervezett antirasszista tüntetésen.

A baloldali ideológiai keretben mozgó kereskedelmi televíziók is kivették a részüket az álhírgyártásból. A RTL Klub 2012-ben egy rasszista támadásról közölt riportot, amelyben azt állították, hogy egy hetven év körüli idős férfit vertek meg zsidó származása miatt a belvárosban. 

Ám kiderült, hogy az áldozatként bemutatott személyt csak illusztrációként használták a felvételeken, ráadásul az eset jóval korábban, a hamisított riport készítése előtt mintegy másfél hónappal történhetett. 

A felvételen megszólaltatott főrabbi, Frölich Róbert is felháborodott, hogy a támadással kapcsolatban az RTL Klubnak tett kijelentéseit hamis, megtévesztő kontextusban helyezték el. A fiaskó miatt a csatorna hírigazgatója is mentegetőzni kényszerült, a hamisításért közvetlenül felelős riportert pedig elbocsátották.

Emlékezetes a tulajdonosváltás előtti TV2 hírhamisítási botránya is. Az előző évtized elején a csatorna nem létező kukoricatolvajok tettenéréséről készített hamisított riportot. 

A TV2 vezetése először azt állította, hogy az anyagban ugyancsak szereplő sajónémeti mezőőr kért meg embereket arra, hogy játsszák el a jelenetet, ám később beismerték, hogy a saját riporterük tett így. Ezzel komoly erkölcsi kárt okoztak a tolvajnak beállított embereknek, mivel az ismerőseik később megkérdőjelezték a szavahihetőségüket. A riportot forgató Barczai Gabriellát később elküldték a csatornától.

Orbán Viktort is megpróbálták lejáratni

Az Orbán Viktort napi rendszerességgel, személyeskedve támadó baloldali média egy alkalommal hamis kontextusba állított fotóval is igyekezett hitelteleníteni a Fidesz elnökét. 

A 168 Óra a 2006-os választás előtt közölt egy olyan fényképet az akkor ellenzékben lévő Orbánról, amelyen a Fekete Sereg vezére, a később elítélt Magyar Róbert mellett állt. A képhez készített cikkben azt állították, hogy a szerkesztőség egy névtelen borítékban kapta meg a fotókat a 90-es évek végi robbantásos merényletekről szóló korábbi újságcikkekkel együtt. 

A szerző felsorolta a Magyar Róbert által elkövetett bűncselekményeket, és arra utalt, hogy nem véletlenül pózolt Orbán Viktorral. Nagy port kavart, amikor kiderült, hogy a képet a rendőrség szivárogtathatta ki. Ugyanis Magyar elmondása szerint a 2004-ben, egy éttermi rendezvényen készült fotó egy korábbi házkutatás során a hatóságok birtokába került. 

Magyar azt is felidézte, hogy a nyomozók hosszasan kérdezgették az Orbán Viktorhoz fűződő viszonyáról, s a kért kompromittáló információkért cserébe segítséget ígértek neki az éppen zajló büntetőügyében.

A durván személyeskedő, gyalázkodó jellegű lejárató anyagok sem állnak távol a baloldali sajtótól. A Blikket például helyreigazításra kötelezte a bíróság, amiért a lap azt állította egy 2002-es cikkében, hogy Kósa Lajost, Debrecen fideszes polgármesterét az autójában tetten érték egy prostituálttal. A Blikk azt is valótlanul állította, hogy közszeméremsértés miatt feljelentés érkezett a hatóságokhoz Kósa ellen az állítólagos incidens után.

Soros blogja is a hamisításban jeleskedett

Kövér Lászlót, az Országgyűlés jelenlegi elnökét ugyancsak rendszeresen próbálja lejáratni a baloldali sajtó. Az egyik ilyen ügy miatt az év elején helyreigazítást volt kénytelen közölni a 444.hu, amiért a „Harrach Péter igazsága” című írás szerzője hamisan állította, hogy „Veress László, az Országgyűlés elnökének titkárságvezetője 300 millió forintot lopott el a határon túli magyar tehetségeknek járó pénzből”. 

A portál ugyancsak minden alapot nélkülözve írta, hogy Kövér László „tudott az ügyről”, és arra is célozgattak, hogy a házelnök vesztegetési pénzt kaphatott azért, hogy mindezt elnézze. 

A Soros blogjaként emlegetett portál egy másik propagandistáját, Halász Júliát pedig rágalmazásért ítélte el a bíróság néhány éve, miután a médiamunkás valótlanul vádolta meg Szabó László XI. kerületi fideszes önkormányzati képviselőt a 2018-as választási kampányban. Halász azt állította, hogy egy újbudai rendezvényen Szabó László elvette a telefonját, s lökdöste, majd a karjánál fogva lerángatta őt az emeletről, s hogy hiába kiáltott hangosan segítségért, a folyosón állók közül is többen rátámadtak. 

Később a rendezvényen készült felvételek is arról tanúskodtak, hogy ebből semmi nem igaz, ám addigra a baloldali sajtó nagy része már átvette a rágalmakat.

A hamisítási módszerek terén széles repertoárral rendelkező 444.hu egy másik alkalommal már jóval azelőtt készítette el az „ítéletet” Novák Katalin egyik beszédéről, hogy az akkor államtitkárként tevékenykedő politikus elmondta volna azt. 

Ugyanis amikor a portál közzétette a Novák Katalin migránsozása még az olasz keresztény-konzervatívoknak is sok című cikket, az akkor államtitkárként tevékenykedő politikus még színpadra sem lépett. A balliberális híroldal a lebukás után sem ismerte be a hírhamisítást, hanem egy hibára hivatkozva próbálták megmagyarázni, hogy jó előre, Novák beszédének ismerete nélkül készítették el a felszólalását górcső alá vevő lejárató anyagot.

Az egyik legszürreálisabb baloldali hírhamisítási eset az álmentőként elhíresült történet. A magát mentőápolónak kiadó Németh Athina azt állította az MSZP kézi vezérlése alatt álló Hírklikken közzétett videóban, hogy tapasztalatai szerint Magyarországon tíz kórházból hazaküldött betegből kilenc meghalt a pandémia alatt. 

A videóban több más álhír is szerepelt, amelyekkel az egészségügy helyzetét próbálták horrorisztikusként ábrázolni, emellett azzal is riogattak, hogy a kormányzat a veszélyhelyzetre hivatkozva diktatúrát vezet be. A lejárató videó minden állításáról kiderült, hogy hazugság.

Egy másik hírklikkes anyagban Németh Athina testvére, Németh Károly egy állítólagos csodamasina beszerzésének elmulasztásáért bírálta a magyar egészségügyet. Azt állította ugyanis, hogy bár a műszerrel mindössze nyolc perc alatt kimutatható a koronavírus jelenléte, ám szerinte „a honi egészségügy vezetői az olcsó, korszerű helyett inkább a drága, de korszerűtlen gépeket vásárolják meg”. 

Az is kiderült, Németh hamisan állította, hogy több egészségügyi vezetőtől pozitív visszajelzést kapott volna a gép alkalmazásáról. Az a cég pedig, amelyik Németh Károly szerint a csodaműszert forgalmazza, egy cégtemetőbe van bejegyezve.

Az, hogy mennyire a baloldali sajtó gyökeréig hatoló, az alapvető reflexeket is érintő problémáról van szó, Návai Anikó hírhamisítási esete mutatja. Az egész hazai sajtót bejáró botrány lett abból, amikor kiderült, hogy a Nők Lapja és a Central Médiacsoport több terméke, például a 24.hu hasábjain publikáló újságírónő hamis interjút közölt egy hollywoodi sztárral. Bár Návai a Scarlett Johanssonnal készített exkluzív beszélgetésként prezentált egy anyagot, kiderült, hogy nem is nyilatkozott neki az amerikai színésznő.

A Gyurcsány-kormánynak az őszödi beszédből lelepleződött hazugságai miatt kitört tüntetéssorozatot pedig a balliberális média jelentős része hamis fénytörésben igyekezett bemutatni. A köztelevíziót nézve nem lehetett megtudni, hogy valójában mi is zajlik Budapest utcáin 2006. október 23-án, s a Népszabadság, a Népszava, az Index, valamint a Hvg.hu is meglehetősen torzítva tudósított a demonstrációkról. 

A balliberális lapok a beszámolóikban nem elemezték az elégedetlenség okát, sőt gyakorlatilag meg sem említették azt. Ehelyett a tüntetőket igyekeztek kriminalizálni a sokszor cinikus hangvételű írásaikban. 

A Népszabadság például Hergelt és dühödt „békés” tüntetők címmel közölt cikket a 2006. október 23-i eseményekről, egy elfogult riportjukban pedig szélsőséges, agresszív embereknek állították be a Fidesz-nagygyűlés résztvevőit és a párt szimpatizánsait. 

Az Index kérdőjellel írt arról, hogy a demonstrálókat komolyabb sérülés is érhette a rendőrattak során, a Népszava pedig Gyurcsány szavait idézte, miszerint „a rendőrség határozottan és törvényesen lépett fel a tüntetőkkel szemben”, valamint hogy „ez egy kisebbség agressziója, amit a többséggel szemben követ el”. A napilap egy belga újságot szemlézve azt is írta, hogy „a kormányellenes tüntetések beszennyezték 1956 megemlékezését”.

Borítókép: Pikó András, a VIII. kerület, Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely, Baranyi Krisztina, a IX. kerület és Fülöp Zsolt, Szentendre polgármestere (b-j) a Transparency International Magyarország konferenciáján egy VI. kerületi étteremben 2019. december 9-én (Fotó: MTI/Mohai Balázs)